Napi hülye

Fájdalmas és jóformán kimeríthetetlen téma körüljárására szántam el magamat. Ez pedig - nagy vonalakban - az emberi hülyeség. Ennek a feneketlen kútnak számtalan bugyra és rengeteg szorgalmas prominense van, politikai, társadalmi, faji, nemi vagy vallási hovatartozástól függetlenül. Engem konkrétan egy bizonyos személy ihletett meg, aki pedig nem más, mint a Magyar Nádori Szövetség elnöki tanácsadója, a történészek ősatyaúristene, azaz Tácsi István.
"Hogy a kicsoda?!" - Teszi fel a kérdést jogosan ilyenkor mindenki. Hát kérem, Tácsi István. Tessék ismerkedni a nevével, mert személyében bizony egy lelkes, szorgalmas, soha el nem fáradó szerencsétlenséggel találkozhatunk. Mint a fentiekből már kitűnt, ez a személy öndefiníciója szerint történész, és sajnos ennek fényében tevékenykedik.
Már az elején leszögezném, hogy sok egetrengető ostobaságot olvastam és hallottam a történelem terén, kezdve az ötvenes éveket idéző marxista baromságoktól egészen a brutális ősmagyarkodásig, tehát engem igazán nehéz meglepni, de ennek az embernek a munkássága mindent visz. De nem húzom tovább az időt, csapjunk mindjárt a lecsóba egy-két izgalmas, válogatott idézettel.
Első górcső alá vett cikke legyen a jónevű Kecskemét város települési néveredete. Kelta alapítású 3107 éves település?

"Ki kell térnem Aba Sámuel királynevünk eredetére, mely a fenti etimológia szerint szintén érthetõ õsmagyar mondat. Szótagolva az értelme: Aba = Napisten + Sámu = Sámán, szem-mén fõpap + el = él (elsõ, vagyis fõpap). Összeolvasva: Aba Sámuel = Napisten-apa,-Fõsámán, a magyarok szent fõpapja, a király helyettese. Szent István királyunk után keletkezett trónviszály következtében került megkoronázásra, mint papkirály. Kecskemét néveredetének a megértéséhez fontos példaként fog elõttünk szolgálni."

Tudom, hogy nem vagyok túl koncepciózus, de mondanivaló alapján nehéz elemezni ezeket a mélyen szántó gondolatokat. Így lássuk a következő idézetet ugyaninnen:

"Még mielõtt a kérdés megválaszolására térnék, a történelmi idõkbõl gondolatban a napjainkig kell ugornunk, vagyis a 3. évezred elejére. Kecskemét városától nem messze az Északi-középhegységben egy ma is jól körülhatároló területen, a Nógrádi-tájegység terül el. Tudjuk, hogy arra a vidékre õsidõk óta elsõsorban bányászattal és ipari tevékenységgel összefüggõ gazdálkodás a jellemzõ. Nézzük meg, milyen nemzetséget alkotnak a nógrádi emberek?

Van a nógrádi embereknek, bányászoknak egy különleges mondásuk. Ha közeleg a munkaidõ vége, a vezetõjük felszólítja õket, hogy sitta. Vajon feltûnik-e az olvasónak, hogy ezt a szót, hogy sitta, mintha már olvasta volna ebben a tanulmányban? Igen kérem, a hettita Sittar fõisten, és a nógrádi sitta munkavége felszólítás etimológiája a legközvetlenebbül összefügg egymással. Az ókori hiedelmek szerint, a napisten reggel felkel az éjszakai országából, és a nap folyamán végigutazza a nappali égbolt országát, és esete lepihen az éjszakai (esthoni) országában."

Az ember ilyenkor elgondolkozik, hogy vajon a "sitta" szó rejtélyes eredetét kezdje-e el boncolgatni, vagy esetleg fusson-e neki a Nógrád és Kecskemét közötti távolság felmérésének. Az idézet mindenesetre magáért beszél. Feltételezem, hogy a kedves olvasókat már percek óta foglalkoztatja a cikk címe, hogy valójában mit is jelent Kecskemét neve, és hogy tényleg egy ősi településről van-e szó. Nem húzom tovább az időt, itt a megfejtés:

"[...]Összeolvasva az elsõ szórész jelentése: Kecske = Kelta-napkirály-országa. [...] A mét szórész megfejtése további igen izgalmas eredetet mutat. Kiegészítve az õsi rövidítés miatt kiesett betûkkel a jelentése: mét = mé(n)-t(a), vagyis mén-tanya. [...] Kecskemét = Kelta-napország-mennyei-teremtõ-õsanya-népe, õsi magyar mondatot takarja. A kelta népvándorlás a Hettita Birodalom i.e.1116-ban történt megdöntésével vette kezdetét. Ha megbecsüljük, hogy a mintegy ezer kilométeres vándorlás Kecskemétig több évig is eltartott, akkor legkorábban i.e. 1100-ra becsülhetõ a város alapítása. A mai évszámhoz (2007.) viszonyítva 3107 évvel ezelõttre keltezve. "

Azt hittétek, hogy Kecskemét nevének eredete olyan nevetségesen egyszerű, hogy a "kecske" meg a "mét" szó összetételéből ered? Hát TI vagytok a hülyék! Há! Háhá!
Ezt a cikket átugorva, nézzünk azonnal egy másikat: A magyar nemzeti ereklyék ősi eredete. (A magyarok ősei a piramisépítők népe?) A szemfüles olvasó már a cím olvasásakor gyanút fog, hogy a hülyeségmérő ki fog lengeni, így itt is fölöslegesnek tartom, hogy részletekbe menően ismertessem a témát. Úgyhogy megint csak szemezgessünk!

"Az Egyiptomi õshazából kiszorult magyar árja (kiáradó) népesség Kis-Ázsián és a Kaukázuson keresztül mintegy ezer év alatt jutott el sorban utolsó állomásához, a Kárpát-medencei végleges államalapításához. A téma szerint ezzel a kérdéskörrel is csak a nemzeti színek mértékéig foglalkozom. Még annyit írok róla, hogy a honfoglalás kori Kárpát-medence õslakosságát úgy kell elképzelni, mint az Egyiptomból és a Kaukázus környékérõl már elõzõleg, évezredek alatt kiáradó népelemek királyságainak országát. Sok kiskirály, szétesõ hatalmi szerepkörrel."

Bizony! Ez pedig majd jusson mindenkinek az eszébe, amikor a bőrfejűek az árja európai nemzetekről beszélnek. Nem holmi magas, szöszi SS keretlegényekre kell gondolni ilyenkor, hanem a kiáradó egyipto-magyarokra.
A fentiek alapján tehát egészen jól körvonalazódik az a történelemkutatási módszer, amit jelen személy használ:

• Végy egy-két tényleg létező dolgot (település, szavak, koronázási jelképek, mitológiák) és eseményt
  
• A rengeteg - számodra ismeretlen - fehér foltot töltsd ki megcáfolhatatlannak beállított tündérmesékkel
• Nyelvészkedj, de lehetőleg minden tudományos módszert látványosan negligálva
• Előre védd ki a kritikát azzal, hogy a valódi történészeket "habsburgiánus zsidóbérenceknek*" titulálod
• Folytass aktív levelezést más hivatásos sumér-párthus-kelta-egyipto-hunológusokkal, kerülj a "szakma" élmezőnyébe
  

De nem fárasztom tovább a kedves olvasókat, akit érdekel, az maga járjon utána ezeknek a válogatott blődségeknek, esetleg szerezzen néhány harsány röhögéssel teli órát családjának és ismerőseinek egy felolvasóest keretein belül.

(A cikk nem számít politikai állásfoglalásnak, pusztán az alternatív történelemhamisítás és a nyelvészkedő bohóckodás rosszmájú lehúzása, úgy, mint ez a cikk itt. Alapvetően nem egy személy lejáratása a cél, hanem egy szubkultúra kritizálása.)

*Ez szó szerint nem hangzott el, jelen szóösszetétel az én ad hoc megfogalmazásom.