Gyurcsány jogalkotó tagjai

Kevés ember hobbija A Magyar Köztársaság Alkotmányának olvasgatása, nem is beszélve egyéb jogszabályokról. Mindjárt az elején leszögezném, hogy én sem szórakozásból teszem ezt, de annyi baj legyen, legalább szembesülök néhány kisebb bakival.

De kezdjük az elején. Az alkotmányunk az 1949. évi XX. törvény, amely egykor az 1936-os sztálini alkotmány mintájára készült el. A szóbeszéd szerint már csak a 74. § maradt változatlan, amelyik így szól:

"A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest."

De a valóságnak ez sem felel meg, hiszen annak idején még/már Magyar Népköztársaságról beszéltek. Egy szó mint száz, 1989-ben új szelek fújdogáltak, és alaposan meg is változtatták az Alkotmányt. Ennek ellenére sok támadás éri nap-mint-nap, egyesek az eltörlését követelik, mások a szentkorona-tant kívánják újra bevezetni, megint mások pedig egyszerűen magasról tesznek rá. Ezeknek a mentalitásoknak egyenként külön bejegyzést lehetne szentelni, de ezt most hagyjuk, nem ezért írok, hanem azért, hogy virtuálisan vállonveregethessem azon titkárnőket, képviselőket, jogászokat és nyomdai alkalmazottakat, akiknek soha nem szúrta a szemét a következő néhány hiba:

"E jogkörében az Országgyűlés a Kormánynak [...] javaslatára feloszlatja a helyi képviselőtestületet[...]"
19. § (3) l)

Erre persze jogosan lehet azt mondani, hogy szarrágás belekötni a helyesírásba, még akkor is, amikor Magyarország legfőbb törvényéről van szó, úgyhogy nézzünk meg egy másik hibát, az én személyes kedvencemet:

"Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak."
32/A. § (5)

Pártunk és Kormányunk, mint a régi szép időkben, mi?:) Ezek persze elenyésző hibák, olvashat az ember ezeknél cifrábbakat is, például az agyontoldozott Jogalkotási Törvényben (1987. évi XI. tv.):

"A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a miniszterelnök, elnökhelyettese és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet."
1. § (1) d)

Teccik érteni? A miniszterelnök tagja rendeletet alkothat. Bízzunk benne, hogy Gyurcsányt nem fogja egyszer széttépni a nép ici-pici darabokra, mert vészesen megnövekedne a jogalkotók száma. Viccet - és titkos vágyakat - félretéve, eredetileg itt természetesen nem miniszterelnök szerepelt, hanem minisztertanács. Amikor lecserélték a tanácsot miniszterelnökre, akkor a titkárnő Gizikének kiadták az ukázt, hogy tessék szépen átírni mindent, az pedig következetesen végre is hajtotta az utasítást. Persze ilyen logikai bukfenceket már nehéz lett volna áthidalni, hogy képzavarral éljek... De vegyünk egy másik példát, ugyaninnen:

"A köztársasági elnök törvényerejű rendeletet [alkothat]"

Ne ijedjünk meg, Sólyom László még nem tud erről a jogköréről...:)

Tudom, tudom, jogászosra sikeredett ez a post, elnézést érte, legközelebb megpróbálok kicsit emberközelibb témát választani.

Michelangelo mint a szabadságjogok szülőatyja

Játék: Találd ki, hogy a két hasonló alak közül melyik Michelangelo és melyik Engels. A helyes megfejtők között értékes, piros, pártfüggetlen, kapcsolat.hu-s sapkákat sorsolunk ki. (Vagy nem.:))

Az utóbbi napokban megragadta a figyelmem egy Népszabadság által közölt cikk, Szentgyörgyi Zsuzsa tollából. És mivel nemcsak töris, hanem művtöris is vagyok, ezért még inkább foghattam a fejem.

"A Da Vinci-kód világsikere óta igencsak fellendült a kutakodás titkos üzenetek után a reneszánsz óriások műveiben. Akad például orvos, aki testi jeleket vél felfedezni a festmények körvonalaiban, mások a figurákban, elhelyezkedésükben, arcvonásaikban tárnak föl titoknak szánt vonatkozásokat."

Vajon milyen rejtett üzenete lehet a következő testi jelnek?:)

"Egy nemrég megjelent, máris divatossá vált könyv amerikai szerzői például a Sixtus-kápolna csodálatos falfestményeit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy Michelangelo rejtett szimbólumokkal a keresztény és a zsidó hitvilágot (abban főleg a kabbalisztikus felfogást) próbálja összeegyeztetni.

Sokéves tudományos kutatásuk eredményeként megjelent az idén egy könyv, Benjamin Blech New York-i talmudprofesszor rabbinak és Roy Doliner művészettörténeti írónak a munkája. A sixtusi titkok című műnek már az alcíme is izgalmakat ígér: Michelangelo titkos üzenetei a Vatikán szívében."

Nekem is volt többféle ikonográfia órám, de azok sem arról szóltak, hogy mondjuk a lascaux-i barlangrajzok bölényfestményeibe a szitakötők géntérképét képzeljük bele, és ebből következtessünk a matriarchális társadalom feminista nőfelfogására. De inkább figyeljük a kulcsszavakat!

"Ugyan milyen titkokat, milyen kódolt üzeneteket rejtegethetnek a monumentális képek? Valóban általuk akarta volna kifejteni a festő elgondolásait arról, hogyan vélekedik a testvériségről, a toleranciáról, a szabadgondolkodásról? Lázadt-e a hatalom ellen, mint minden nagy művész, vagy csak az utókor akarja a saját nézeteit belemagyarázni a művekbe?

Kétségtelen, hogy egy ilyen nagyszabású, több mint 300 alakot tartalmazó, rendkívül mozgalmas műben, mint amilyen az Ádám teremtése mennyezetkép vagy az ugyancsak rendkívül összetett Utolsó ítélet oltárkép rengeteg szándékos, de akár véletlen összefüggés is felfedezhető. Egy amerikai orvos, F. L. Meshberger például az Ádámba lelket lehelő Úristennek és az őt körülvevő alakok megformálásában az emberi agynak és gerincvelőnek a lenyomatát látja. Valóban, ha már így felhívták rá a figyelmünket, úgy tetszik, mintha a köpennyel körülvett Isten, mögötte, mellette az angyalokkal egy agymetszet körvonalába burkolózna, amiben megtalálható a hipofízis, a tápláló főütőerek is."

Még jó, hogy orvos, és nem művészettörténész, köszönjük. Akkor ezt a képet nem is kommentálnám.

"Rendben, de mit üzenhet ez az ábrázolás? Meshberger erre is talált választ a tanulmányában: Michelangelo ezzel a kódolt üzenettel hozta kapcsolatba az emberi agyat az isteni szellemiséggel. Hogy miért kódolt? Erre is megfelel a jeles doktor: a nagy festő korában az anatómiai ábrázolások tiltottak voltak, ezért rejtett az üzenet. Meshberger közel két évtizede publikált írása vihart és elismerést egyaránt kiváltott. Mindenesetre akadtak, akik még tovább mentek, például brazil és venezuelai orvosok egy csoportja még más emberi szerveket is felfedezni vélt a jelenetek körvonalaiban. Így például mintha az Utolsó ítélet felső részének szimmetrikus körvonalai az emberi tüdőlebenyeket vetítenék rejtetten elénk. Sőt, ebbe a freskóba még Dante híres képmásának arcélvonalait is beleképzelik.

Nagyon érdekesek azok az ábrázolások is, amelyek eltérnek az egyház elfogadott tanításaitól. Így például Michelangelónál Éva nem Ádám bordájából, hanem az oldalából kél életre, ami a szerzők szerint mintegy a női egyenlőségnek egyfajta kifejezése."

Sőt, Michelangelo a feminizmus előfutára volt. Merthogy tudjuk, hogy a bordák véletlenül sem az ember oldalában helyezkednek el.

"Még elgondolkodtatóbb jeleket fedeznek fel az amerikai szerzők a mennyezeti freskó után mintegy húsz évvel később festett Utolsó ítéletben. A vad kavargásban torlódó kárhozottak és üdvözültek között a középpontban áll az ítélkező Jézus, akinek alakja és arca meglepő hasonlóságot mutat a belvedere-i Apollóval. Tekintetét egyetlen figurára veti, és ennek vonásaiban Tommaso de Cavalierit, a festő titkos szerelmét vélik látni Blechék."

És már el is érkeztünk Jézushoz és a melegekhez. Tisztára, mint július 5-ikén, amikor a meleg felvonulás résztvevői Krisztus-ikonokat ragasztottak a transzparenseikre vagy papi ruhában és Bibliával vonaglottak.

"Hasonlóképpen a Jézus mögött lebegő Mária egy nőre néz, akinek viszont az arca feltehetőleg a szabadgondolkodó Vittoria Colonna, Michelangelo szellemi barátnőjének vonásait hordozza."

Így lesz szerencsétlen Michelangelo a szabadgondolkodás előfutára. Bizonyára a chartát is aláírta volna.:) Az is lehet, hogy már alá is írták a nevében, nem ő lenne az első ismertebb személy, akinél nem jelent gondot, hogy egy ideje nem él.

"Érdekes és elgondolkodtató szimbólumok. De vajon valóban üzentek kódolt jelekkel a reneszánsz zseniális óriásai, avagy csupán a mi korunk próbálja eszméit, felfogását rávetíteni kolosszális műveikre? Ki-ki választhat szellemi kötődései, gondolkodásmódja szerint. Mindenesetre addig is a legcélszerűbb, ha elsősorban magukat a műveket tanulmányozzuk, és gyönyörködve okulunk belőlük."

A kérdésekre nem fogok válaszolni, de szerintem az lett volna a legcélszerűbb, ha a kedves szerzőnő inkább nem erről ír cikket.

Ha valaki az egész írást el akarja olvasni, itt található meg.

Budaházy: hős ellenálló vezér, öngyilkosjelölt vagy ügynök?

Budaházy Györgyöt már akkor sem értettem teljesen, amikor 2006 szeptemberében a Kossuth téri emelvényen láttam egy maszkban szónokolni. Azóta ahány menetnek az élére állt, annyiszor verték szét az őt követő embereket, akik meg a Belvárost verték szét előbb, esetleg néhány rendőrt. Nem szeretem az összeesküvés-elméleteket, de ha Budaházy nem öngyilkosjelölt barom, aki másokat is hősies öngyilkossági kísérletekre buzdít - ezúton lehetne adni neki Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulat Kamikaze Érdemérmet és Nagykeresztet -, akkor erős a gyanúm, hogy ügynök. Vagy tényleg olyan béna a rendőrség és a bíróság is, hogy 2 éve még egy házi őrizetet sem tudnak összehozni? És zászlóvivőként hogyhogy mindig eltűnik a legnagyobb forgatagban?

A hangulat keltéséhez úgy tűnik, hogy jobban ért, mint a vezetéshez, ezt bizonyítják a következő idézetek: (Köszönet Bakának a linkért.)

"mit kell csinálni azokkal a rendőrökkel, akik az adófizetők pénzén évek óta nagy erőkkel és kettős vaskordonnal őrzik a magyar szabadságról elnevezett téren a megszálló szovjetek felújított emlékművét? Meg kell nekik ezt köszönni szépen? Hát nem! Minimum meg kell őket dobálni, mert ezt érdemlik! (Legfeljebb arra kell ügyelni, hogy saját táborunkon belül mindenki tudjon róla, hogy dobálni fogunk, és felkészülhessen rá.) Ja, hogy ez az abszurd helyzet ott a Szabadság téren egyébként az egész politikai elitet nem zavarja? Igen? Akkor őket is meg kell dobálni! És nemhogy abba kéne hagynunk a dobálózást, hogy jobb színben tűnjünk föl a pártokállami médiában (erre egyébként sincs reális lehetőség), hanem addig kell folytatnunk, amíg az egész kompániát ki nem dobáljuk a közéletből, az országból, a világból."

[...]

"Testvéreim, kérdem én, hogy szenvedhetnénk mi morális vereséget a rablógyilkos, kábeltolvaj, bűnöző cigányoktól vagy az országot kiárusító, mindent tönkretevő gazemberektől? Annyi már a bűnük, hogy nem tudunk olyan dúlást csinálni Budapesten, hogy ilyen alakokkal szemben morális vereséget szenvedjünk! Ezért nem is kell nekik vagy a sajtójuknak megfelelnünk."

[...]

"Barátaim, jobb ha hozzászoktok, hogy lassan beköszönt ránk a hadiállapot. Nem fogja azt senki bejelenteni, csak egyszerre szépen benne leszünk (vagy már benne is vagyunk). Úgyhogy most döntse el mindenki, hogy megy vagy marad, mert hadiállapotban már nincs szabad véleménynyilvánítás."

[...]

"Pontosan ez az, amit én is akarok, hogy a magyar emberek dühödjenek már végre be, legyen már elegük ebből a kiszipolyozásból, jövőtlenségből, napi megaláztatásból, és csapjanak az asztalra! És a az állami elvonástól, a multinacionális lehúzástól, a cigányterrortól, a rendőrök, közterület-felügyelők, parkolóőrök állandó büntetgetésétől még nem dühödtek be, akkor dühödjenek be legalább attól, hogy mi "felforgatjuk" a várost. Mindegy, csak dühödjenek már be valamitől, mert ez a pipogya menekülés a problémák elől, ez a fásult beletörődöttség mindenbe a végzetük lesz."

http://www.kuruc.info/r/1/28700/

Tehát mit is akar Budaházy saját írása alapján?

Először is, a lehető legtöbb feldühített ember menjen ki az utcára. Az sem baj, ha olyan dühös emberek is lesznek, akik éppen miatta mérgesek. Ami kitűnő megalapozása egy polgárháborúnak. Ezek után meg kell dobálni a rendőröket és a politikai elitet is, a Belvárost meg nem lehet eléggé feldúlni ahhoz, hogy bárkiben is jogos legyen a szégyenérzet. Ráadásul ettől majd biztos mind elmenekülnek, vagy elszégyellik magukat, és gyorsan arrébbszállíttatják az emlékművet. De a legjobb lenne, ha az összes politikus és rendőr elhagyná az országot, és az, hogy ennek megvalósulása esetén mi lesz, kb. annyira kidolgozott terv, mint az Országház elfoglalása Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása céljából, esetleg a Fáber Károly nevével fémjelzett, zseniális Y-terv, amely a különböző kormányépületek blokád alá vonását tűzte ki célul. (A terv szupertitkos részleteit lezárt borítékokban adta át a terv szülőatyja, spontán jelentkező embereknek, akik pár tucat embert tudtak összeverbuválni.) És még véletlenül sem az Országgyűlés fogja bejelenteni a hadiállapotot - ugyanis az ő jogköre lenne -, hanem majd Budaházy mondja meg, hogy milyen esetben lesz érvényben, illetve, ha már beköszöntött, akkor ki hogyan viselkedjen. Ígéretes.
Szeretnék valami frappáns tanulságot levonni Budaházy személyiségváltozásairól és a balhék céljáról, de az a baj, hogy már nem tudok.

Árnyékpolip

Elég sokat lehet mostanában hallani a lehallgatási bortányról, írni is terveztem valamit, de találtam az Index vélemény rovatában egy olyan cuccot, amit szerintem megragadja a dolog lényegét. Egy rövid idézet belőle:

"...A kérdésre persze igen a válasz, magán-titkosszolgálatot működtetni ronda és félelmetes dolog. Csakúgy, mint titkosszolgálati miniszterként a szolgálatokat démoninak képzelt politikai ellenfelünk lejáratására használni és bármiféle hiteles bizonyíték felmutatása nélkül ijesztő vádakkal előállni. Szilvásy Györgynek akkor sem hinnénk el, hogy jön a Godzilla, ha ott futna mögötte egy 50-100 méter magas, 20000-60000 tonna tömegű japán filmszörnyeteg."

A teljes cikk itt: http://index.hu/velemeny/eheti/ehetiszilysz/

Legújabb halálközeli élményem, avagy a fel-feldobott kockakő

Bár a múlt szombati össznépi tüdőrongálás sokkal kevésbé volt durva az esetemben, mint amikor cirka 15 éve elütött egy autó - főleg, hogy utóbbira nem is emlékszem -, azért egy bejegyzést megér. Természetesen szubjektív leszek és dramatikus. Egyáltalán nem fogok Népszava-stílusban vágott rendőrségi felvételekről beszélni, de kollektív zsidózást se várjon tőlem senki. Egyszerűen csak leírom az élményeimet szeptember 20-ikáról, azon belül is a nemzeti radikálisok rendezvényéről.

1. Minek is mentem oda?

Mindig is szerettem közéleti eseményeket fényképezni, főleg olyanokat, amelyekkel legalább részben azonosulni tudok. Főleg emiatt és kíváncsiságból mentem ki aznap a Hősök terére, de túl sokat nem vártam a rendezvénytől. Leginkább balhéra számítottam, hiszen ahol Budaházy és/vagy Toroczkai megjelenik, ott általában kő kövön nem marad, Arany Jánost idézve, biztos, hogy repülni fog az a bizonyos "nehéz kő", és valószínűleg az első rendőrig nem is fog megállni.

2. Mi történt a Hősök terén?

Maszkabál

A szónokok és egyben szervezők most nem a műsor végére tartogatták a meglepetést, hanem már Budaházy szónoklata alatt elkezdték a Tesco gazdaságos ingyen maszkok osztogatását a mintegy 1500-2000 fős tömegnek. Na mondom, nem bízták a véletlenre. Erre az ott lévő tizenötévesforma kisgyerekek is felbátorodtak, és volt, aki még egy biciklismaszkot is magára húzott, amely egészen az orra hegyéig eltakarta. (Természetesen az állától.) A szónoklatok gyakorlatilag semmi újat nem mondtak, egy-két nyílt zsidózás és cigányozás is beficcent, azt viszont főleg nem mondták meg, hogy mi lesz, ha elérünk a Szabadság térre. Improvizáció is lett a vége.

3. A magyar méltóság menete?

Budaházy, Toroczkai, maszkosok és betyárok

Amikor elindult a menet, hogy a szovjet emlékműhöz - amit igazán elvihetnének már onnan a szovjet katonai sírokhoz - az egyik holokauszt-emlékmű fémcipőire rímelve a kommunisták és a cigányok áldozataira emlékezve fél cipőket, köztük Szögi Lajosét is letegyék, már elkezdődött a büdös cigányozás, a mocskos zsidózás és a fehér Magyarországozás. Na mondom, ennyit a méltóságteljes menetről, amelynek üzenetébe semelyik fasisztaveszélyről vizionáló, hivatásos rettegő nem tud belekötni. És csak most kezdődött a java meg a realplayer. A Nagymező utcánál ugyanis egy szabadtéri rendezvény keretében kisgyerekes anyukák és békés családok töltötték szabadidejüket, amikor többen kitalálták, hogy a kivetítő miatt ez biztos Gyurcsány-chartás böszmülés, esetleg kampósorrú klezmerkoncert. Több se kellett azoknak, akik csak egy jó balhé kedvéért jöttek ki, ráadásul esetleg már közelebbi viszonyba is kerültek a sörösüvegük tartalmával. Igyekeztek is jól irányzott mozdulattal megszabadulni tőlük, kifejezetten a gyerekek és anyukák felé dobálva. Már akkor azt hittem, hogy oszlatás lesz - netalán lehet mutogatni a médiának a betört fejű kislányokat és a vérző arcú anyukákat -, de Budaházyék még meg tudtak tenni annyit, hogy továbbhívták a balhézókat, ami kellemes csalódás volt számomra, a szenvedő alany családokról nem is beszélve. Rendeződhettek tehát a sorok, jöhetett a "tutti avanti, Benito Mussolini" rigmus skandálása, a karlengetés meg a Szálasizás. Utólag még azt is megtudhattam, hogy az egyik 16 körüli diszkós gyerek még féltett kincsét, egy horogkeresztes karszalagot is föltett magára, amit természetesen le is fényképeztek. Úgyhogy lehet mutogatni, hogy Magyarországon náciveszély van, gratulálok. Az is lehet, hogy a srác ezért az ominózus tettért zsebpénzkiegészítést kapott valakitől, aki mondjuk jogi személy, de az is lehet, hogy csak egy barom volt. A lényeg az, hogy senki nem volt, aki azonnal leszed(et)te volna a karjáról, és két füles társaságában kirúgdosta volna a tömegből, ahogy nem egy ember Mussolinizett, nem egy ember lengette a karját, és nem is egy Szálasizott.

4. Megérkezés: cipőeső kontra könnygázsortűz

Valaki már a Bazilikánál feldobta a lábbelijét

Ilyen emelkedett hangulatban értünk el a Szabadság téri szovjet megszállás emlékművéhez, pontosabban az azt körülvevő kettőskordonhoz és a rendőrsorfalhoz. Mivel természetesen nem kockáztatták meg a rendőrök, hogy a cipőlerakás kedvéért akármelyik kordont is megnyissák - ezzel védtelenné téve a szovjet megszállást dicsőítő emlékművet -, a cipőket nem lehetett az eredeti tervnek megfelelően lerakni a tövébe. Ezért egyesek úgy döntöttek, hogy méltóságteljesség ide, fegyelmezettség oda, a cipőket inkább bedobálják.

Variáció cipőkre 1.

Variáció cipőkre 2.

Egy bolond százat csinál, úgyhogy két percre rá már nemcsak cipők repültek egyre inkább a rendőrök felé, hanem sörösüvegek, kockakövek, petárdák és egyéb pirotechnikai eszközök is. Jött is a rendőri erősítés, majd egy pillanat múlva mindenfajta felszólítás nélkül megkezdődött a könnygázsortűz.

A helyzet egyre gázabb

Gyengének és gyarlónak születtem, hiszen egyrészt nő, másrészt ember vagyok, de a korábban használt könnygáztól (CS becenévre hallgat) nemhogy nem könnyeztem egy csöppet sem, hanem köhögni se nagyon sikeredett tőle. Ekkor viszont nagy bajban voltam. Az első sorból, közvetlenül a kordon mögül fényképeztem ugyanis, amíg lehetett, így a könnygázt egyenesen a hátam mögé lőtték. Esélyem sem volt tehát, hogy elfuthatok előle. Gondoltam, hogy erős lesz, de a hatás nemhogy meglepett, hanem szinte kétségbe ejtett. Eddig sosem veszítettem még el a hideg fejemet, de ekkor éreztem, hogy a könnygáznak, ami valószínűleg a korábbinál kb. tízszer erősebb CR-gáz, pszichikai hatása is van rám, ugyanis fogalmam sem volt, hogy hogy jutok ki belőle. Amíg el nem értem egyenesen a Hazatérés Temploma felé, addig futottam, amennyire a lábam bírta, és igyekeztem eltakarni a szemem, és benntartani a levegőt. (Egy ott megismert sráctól kaptam egy biciklisek által használatos papírmaszkot, ami mint kiderült, természetesen semmit sem ért, de persze köszönet érte.) A sűrű, áthatolhatatlannak tűnő könnygázfelhőbe érve azonban kezdett fogyni a levegőm, látni sem láttam semmit, csak a közvetlen közelben támolygó, összeeső, köpködő és hányó emberek alakját. És amikor már nem bírtam tovább levegővel, akkor megtapasztalhattam a könnygáz okozta gyötrelmeket. Először csak kisebb lélegzetet vettem, hogy lehetőleg minél kevesebb könnygázt szívjak a tüdőmbe, viszont ennyi is elég volt ahhoz, hogy reflexszerűen elkezdjek kapkodni a levegő után, amiből egyre kevesebb volt a tüdőmben, mígnem teljesen megtelt könnygázzal. Akkor hittem azt, hogy a tüdőmet lebetonozták, és ott, helyben megfulladok. A mentősöknek pedig esélyük sem lett volna megmenteni onnan senkit, hiszen már akkor teljesen mindegy, amikor valaki egyáltalán ki tud támolyogni oda, ahol fel tudja hívni őket, a kiérkezés idejéről és az odajutás nehézségeiről nem is beszélve. A mai napig nem tudom, hogy végül hogy vánszorogtam ki a Hazatérés Templomának kapujához, miközben a köhögőrohamom közepette sikerült valahogy levegőhöz is jutnom. A könnyeim patakzottak le az arcomon, ami fájdalmasan égett. Mint kiderült, azért, mert a CR-gáz reakcióba lép minden víztartalmú folyadékkal. Asszem akkor csúnyábban néztem ki, mint Lendvai Ildikó ráncfelvarrás nélkül.

5. Templom, csata után

Mire kitisztult a kép, és megtaláltam a barátomat és az ismerőseimet is, már csak kb. százan-százötvenen maradtunk, akik a Hazatérés Templomában kezdődő, ifj. Hegedűs Lóránt által tartott istentiszteletre tértünk, vagy menekültünk be. Ezúttal is köszönet illeti az ottani rendezőket, akik segítettek ellátni a rosszul lévőket. Nyugton azonban Isten házában sem hagytak minket a rendőrök, akik rájöttek, hogy "elfelejtették" felszólítani a tömeget, hogy rendbontó tevékenységet valósítanak meg, és hogy oszoljanak ebbe meg abba az irányba. Jött tehát az első felszólítás úgy, hogy gyakorlatilag már senki sem tartózkodott közterületen, és a rendőrsorfal szabályszerűen körbezárta a templomot, ahol már zajlott az istentisztelet, az irány megadásával pedig nem is próbálkoztak. Már maga a felszólítás is olyan volt, hogy nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. Oszoljak fel úgy, hogy istentiszteleten veszek részt magánterületen, és a rendőrök ölelő karjain kívül nem tudok már máshova menni. Zseniális. Ezzel már csak az április 11-iki oszlatás vetekszik, amikor a Clark Ádám téren a Szentendrei út felé kellett volna az ott lévőknek elhagyniuk a helyszínt. (Gyengébbek és nem pestiek kedvéért a Szentendrei út Budapest északi határán, a Clark Ádám tér pedig Budapest szívében van.) A templom bejáratánál lévő rács mögé szorult emberek közé paprikasprayt fújtak - ami természetesen nem látható a rendőrség által közzétett kétperces vágott felvételen -, és a hangzavarra a kapuhoz érkezve már kezdett olyan érzésem lenni, hogy innen akkor sem megyünk sehová, ha majd véget ér az istentisztelet, hanem egyre szorosabbra zárul a sorfal, mígnem jönnek a rabomobilok, és a vasrács nyílásaiból egyenként raknak be minket a rendőrök.

Rosszus sikerült kép, rosszul sikerült oszlatás

Oszlatási útvonal 1.

Oszlatási útvonal 2.

Ráadásul elmenekülni sem tudtunk volna, hiszen a templom egy eredetileg lakóháznak épített épületben van - ebből kifolyólag lifttel is rendelkezik, amivel elég kevés templom büszkélkedhet az országban -, és csak olyan kijárata van, amely pontosan a rendőrsorfal előtt érhető el. Nem tudom, hogy ki adta ki a parancsot, hogy hagyják már végigfolyni az istentiszteletet, és utána hagyják békében hazamenni az embereket, de elismerésem az aznapi gyakorlatilag első észszerű rendőri döntésért, aminek következtében én is hazamehettem végre.

6. Tanulságok

Budaházy és Toroczkai ismét bebizonyította, hogy vagy nem akarja, vagy nem tudja megfékezni a balhézók csoportját. Ha nem akarták, akkor azért, ha nem tudták, akkor pedig azért alkalmatlanok vezetőnek. Gyurcsány Ferenc és Kolompár Orbán hosszú köszönőlevelet írhat nekik, hogy elterelték a figyelmet a pénzért felbuszoztatott, csekély létszámú cigánygyűlésezőkről és a Fletó-fanok nyugdíjas találkozójáról, ahol a Demszky-szónoklatokon jól bevált esernyőkkel operálhattak, hátha megint kapnak egy kis becsületsértő záptojást. Bár ha már barna eső ellen nyitották ki őket, akkor a lótrágya vagy a szippantóautó lett volna stílusos.

A balhékat kerülni igyekvő Vona Gábort, aki már 10%-os Jobbikról beszélt, jól megszívatták, ugyanis hiába ült be békésen az istentiszteletre, és hiába mondott méltóságteljes beszédet kb. tíz gárdista társaságában, az események hatására biztosra veszem, hogy sokan ijedtek meg vagy pártoltak el a Jobbiktól, amely képviseltette magát a rendezvényen.

Lehet megint, megfelelő fényképekkel és videókkal alátámasztva fasiszta- és náciveszélyezni, meg összemosni a neonáci- és focihuligánblokkot az összes nemzeti radikálissal, többek között egy parlamentbe készülő párttal is. Ráadásul nem is kell hazudni meg fantáziálni ehhez. Lehet szépen politikai tőkét kovácsolgatni, lehet megint chartázni, lehet tarka marházni, elnézést, tarka magyarozni, és lehet megint teljesen másról beszélni, mint az ország valódi problémáiról. Nálam pedig személy szerint azt is elérték, hogy legközelebb még fényképezni sem lesz kedvem kimenni, ugyanis a mai napig szúrást érzek a tüdőmben, ha mély levegőt veszek, és nem megfázás miatt köhögök. Bár most nem sikerült könnygázhüvelyt eltennem - a templom felé örültem, hogy élek, visszafele pedig már mindent feltakarítottak -, a leírások alapján úgy tűnik, hogy a július 5-ikéről eltett könnygázhüvely pontosan olyan, mint amilyet most használtak, ráadásul még por is maradt benne bőven. Jöhet tehát a vizsgálat, amely megerősítheti, hogy már a melegfelvonuláson is bevetették, (sőt, talán március 15-ikén is,) csak kisebb dózisban. Azt a gázt egyébként, amely a wikipedia szerint akár rákkeltő és halálos is lehet, hatása pedig a könnygáz bevetésének céljával éppen ellentétes, hiszen az ember nem tud elmenekülni (b)előle kellemetlen szaga és hatásai miatt, hanem annyira erős, hogy sokan összeesnek tőle, ergo nem is tudnak feloszlani. A rendőrség ezek szerint inkább a jogállami kereteket nélkülöző úton akar járni úgy, hogy kifele szakszerűséget és felkészültséget sugároz. Technikai téren és a kiképzést tekintve nyilvánvaló, hogy egyre felkészültebbek, azonban a vissza-visszatérő jogsértésektől nem tudnak szabadulni. Alig-alig vonnak felelősségre rendőrt, ahogy az a kb. százfős balhézó társaság is szabadon mászkálhat anélkül, hogy egyáltalán bíróság elé állítanák, míg ártatlanokat minden további nélkül meghurcolhatnak. És én is erről beszélek ahelyett, hogy a kormány hihetetlen tevékenységén ámulok, hogy tényleg megtörténhet ebben az országban az, amit akár három évvel ezelőtt sem tudtam volna elképzelni. Vajon lesz még lejjebb? Lehet még lejjebb? Vajon tágíthatók még tovább a demokrácia keretei? Nem tudom, de szeretnék már ennek a korszaknak a végére érni.

Politikai tökéletlenség, avagy mi is a Robin Hood adó?

Lombroso címválasztása megragadta a figyelmemet, ezért én most koppintottam is egy kicsit, bár a téma más lesz.

Robin Hood alapjában véve jó arc. Megüti a gonoszt, szétosztja a pénzt a jók között, vagyis némiképp rokona a gagyi amerikai akciófilmek átlag főhőseinek. Kivéve Bruce Willist.

Ez a legendás figura beszambázott a magyar politikai életbe is. Már a puszta jelenléte is vicces, legközelebb a reformtevékenységek talán a 'TV Maci' fedőnevet fogják kapni.

Alapjáraton még az elgondolás is tetszetős a Mari néninek, meg az kamionos Józsinak, akik a televízión keresztül értesülnek arról, hogy most a kormány szépen lesarcolja a gonosz energiaszolgáltatókat, és a pénzt nagylelkűen kiosztják a rászorulók között. Még lenyilazni se kell hozzá senkit. A Gyurcsány Feri is szépen elmagyarázta, hogy miért jó ez, csak arról az apró gubancról feledkezett meg, hogy elvileg már 18 éve nem tervgazdaságban élünk. Vagyis nem a kormány, vagy a Tervhivatal dönti el, hogy mennyibe kerüljön a gáz, vagy a villany, hanem azok az energiaipari cégek, akiket éppen most készülnek megsarcolni.

Magyarul, a kormány kiveti az adót a cég profitjára, azok pedig - hogy pótolják a veszteséget - szépen megemelik a gáz árát. Magyarul mindenkinek magasabb lesz a rezsije, miközben a kormány szétosztja a pénzt a szolgáltatást igénybe vevők egy része között. Egészen pontosan azok között, akik távfűtést használnak.

Tehát, nem ezek a cégek lesznek megadóztatva, hanem közvetve mi, a derék állampolgárok. Egészen felvillanyoz a gondolat, hogy mostantól nekem is be kell szállnom a távfűtésesek rezsijébe, pedig nekem nincs is távfűtésem.

Mindez valószínűleg azért, hogy ez a bizonyos kedvezményezett réteg talán mégse a Fidesz mellé rakja az X-et 2010-ben.

U. I.:Közben itt fény derült arra, hogy nem is Robin Hood, hanem talán Rózsa Sándor adó lesz ennek az új jelenségnek a neve. Így már mindjárt más, most már egyenesen hazafias dolog lesz bevezetni.

Politikai töketlenség, avagy ki az ÁSZ?

Mai - első - bejegyzésemet megpróbálom valami komolyabb témának szentelni, mielőtt elsüpped a blog az érdektelenség és a kutyákról való sztorizgatás dögvészszagú ingoványában. Ez persze nem egyszerű, hiszen híreket nem szoktam gyakran olvasni, más blogok bejegyzéseit pedig gonosz dolog átemelni. Ennek ellenére egy kicsit plagizálni fogok, és az egyik - ma elhangzott - előadásom témáját fogom alapul venni. Tehát az ÁSZ-ról lesz szó. Ismertebb nevén az Állami Számvevőszékről és annak vezetőségéről.
Azt tudtátok, hogy az ÁSZ elvileg egy - a Parlamentnek felelős - független ellenőrző szerv, aminek pártfüggetlenségét azzal is biztosítani akarták a módszerváltás idején honatyáink, hogy az elnöki és a két alelnöki posztot 12 éves lejáratra szabták meg? És azt, hogy ezekre a posztokra egy 8 tagú (4 kormánypárti és 4 ellenzéki) bizottság jelöli a kádereket, hogy aztán egy gyenge kétharmaddal megválaszthassa őket az országgyűlés?
Nézzük akkor két szemszögből:
Az okos alkotmányjogász ezt gondolja:

• Hosszú időre lehet megválasztani teljes egyetértéssel, így némiképp független erő lesz.

A magyar politikus ezt mondja:

• Bruttó kb. 2 milliós fizetés havonta igazán szép fizetés, egy havernak biztosan jól jönne.

Ezek után tippeljük meg, hogy vajon miért nincsen 6 (azaz hat!) éve egyetlen ÁSZ elnökhelyettes sem! Politikusaink inkább belementek egy főtitkári poszt létrehozásába szűkebb jogkörökkel, mintsem egyet kelljen érteniük valamiben. Demagóg vagyok, amikor felelőssé teszem a teljes politikai elitünket? Lehet. Én már csak ilyen vagyok.
Mindenesetre Isten adjon hosszú életet dr. Kovács Árpádnak, az ÁSZ elnökének, mert ha bármi is történni fog vele, akkor bizony nem lesz kit beszámolóztatni a plénumon.

Próba

Na, ideraktam egy képet, hogy nézzem hogy néz ki.