A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rendőrség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rendőrség. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. március 15., vasárnap

"Felelős kormányt Buda-Pesten!"

Ma délelőtt elvittek két tüntetőt azért, mert a cím szövegét írták egy transzparensre, és ami mellesleg a 12 pont második pontjának a lényege. Talán a 12 pontból való majdnem szó szerinti idézés nem illik március 15-ike ünnepléséhez? A szólásszabadság addig terjed, amíg a hármas kordonnal őrzött Demszky Gábor sehonnai bitang emberezik, árpádsávosozik, és idén már Tatárszentgyörgyről szólva rasszizmust kiált a ketrecéből? Este pedig arról beszél Gyurcsány Ferenc, hogy Magyarország ma független, sikeres ország, ahol szólásszabadság van. Hol élünk, emberek? Egyszerűen nem hiszem el, hogy 20-30 év múlva ezt a korszakot akárkik is demokratikusként fogják jellemezni. Ahol a miniszterelnök és a főpolgármester nem mer együtt ünnepelni a magyarokkal, mégis szinte áthatolhatatlan kordonerdő szabdalja szét a rettegésük miatt a fővárost, és osztja kicsiny megszállási övezetekre emlékeztető zónákra, ahová nehezebb a belépés, mintha átlépnénk az országhatárt. Ahová még cumisüveget sem lehet bevinni, és ahol minimum szabálysértés lehet, ha ösztönösen összegyűröm a tízóraim ezüstpapírját. Terrorizmus előkészülete, ami már önmagában büntetendő, mi? Még a végén galacsint dobálnék az ott sem tartózkodó Gyurcsány Ferencre. Pedig ha akartam volna, már megtehettem volna ősszel. A rendőrök pedig harapófogóba szorítják a sajtósokat - éljen a sajtószabadság -, míg Toroczkaiék röhögve bújnak ki az oszlatni akaró rendőrök gumibotjai közül egy parkolóház egérútját kihasználva. Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással nem tudom mi történt az este, de hogy megint CR-t használt a rendőrség, abban biztos vagyok.

De nem elég a papírgalacsin vagy a transzparens büntetése, ezek nélkül is élő fegyver minden olyan ember, akinek ellenvéleménye van, és ezt ki is szeretné fejezni, azt hívén, hogy szólásszabadság van. Nem, ma csak hallgatni szabad az utcán. Hallgatni, és egyetérteni. Mivel a hatalom még a kimondott szótól is fél, idegesíti az ellenvélemény, a kritika. A drága miniszterelnök urat bálványként imádó akciónyuggerek pedig megrohamozzák és még képen is törlik azt, aki kritizálni meri imádott vezérüket. Vajon mi lett volna, ha a "bántalmazott" merészeli lefogni az egyik nyanya kezét? Maga a fasizmus. Legközelebb talán már a tapsolás is kötelező lesz, élt a magyar már ilyen időket is.

Ferenc testvér nemrég még kínosan röhögcsélt Szegeden, amikor fújolást kapott. Ma este ez a mosolygás már természetellenessé vált. Mindenki Ferije ma Csodaországban járt, ahol minden magyar sikeres, együtt építi a völgyhidat, együtt örül az ország függetlenségének, miközben az IMF hitelének utolsó morzsáit is felzabálják azok, akiknek feneketlen a gyomruk. A pannon puma is ugrott egy nagyot, bele egyenesen a szakadékba. Válság van, tetszik érteni? És az, hogy ekkora, arról te tehetsz, Ferikém. Mert a piac már egy szavadat sem hiszi. Mert belebuktál a megszorításokba, és egy darab reformot nem tudtál megcsinálni. Mert már csak könyörögni vagy képes az euróért, a feltételeinek teljesítésétől pedig olyan messze löktél minket, hogy az évszámot már nem is látjuk. Elég egy idióta mondat, és már repül is a forint. Magyarország külföldön egyenlő lett a hazugság fogalmával. Pedig a hazugság fogalmával te vagy egyenértékű. Aki szerint a válságnak csak a szele fog érinteni. Aki szerint még most is sikeres és független ország vagyunk. Köszönjük Feri, ez a mai nap is felejthetetlen volt. Reméljük, a következő március 15. már nélküled fog telni.

Amúgy csináltam ma vászonból '48-as farkasfogas honvédzászlót Patrona Hungariae alakjával, végigjártam a '48-as helyszíneket, megnéztem a Nemzeti Múzeum '48-as kiállítását, és még huszárnak is beöltöztem. Valamennyi ideig a Jobbikot is képes voltam meghallgatni - Morvai Krisztina a szokásos szövegen túl még a Fideszt is megdicsérte azért, mert szerinte radikalizálódik a Jobbik nyomán -, a többi eseményt meg tévén követtem nyomon. Igen, fotelből, egy kiadós rácos ponty elfogyasztása után. Igen, fotelből és lakás melegéből, mert tavaly egész hátralévő életemre is sok CR-t tüdőztem le, Toroczkainak meg nem kívántam játszópajtása lenni Budaházy kiszabadításában. Lehet rám követ, tojást, meg papírgalacsint dobálni, amiért fölöslegesen nem viszem vásárra a bőrömet.;-)

2009. február 23., hétfő

Az Operabál fantomjai

Forrás: Index

A rendőrség megmutatta ismét, hogy mennyire egy patkány intézmény tud lenni, ha egy kis lökést kap felsőbb körökből. Egy rakás punk tüntetett ugyanis az Operabál ellen, és ezen tettüknek az lett a következménye, hogy megruházták őket is, mint széljobbos megfelelőiket, aztán meg nézhettek maguk elé, hogy mennyire szabad is ez az ország.

"A punkok nagyon idegesítették a rendőröket, mert folyton azt kérdezték tőlük, hogy mi rosszat tettek, miért kellett őket megverni, hiszen nem csináltak semmit. "Azt se tudod megmondani, miért csinálod ezt" - kiabált velük az egyik punk, és tényleg nem tudta megmondani - "csak azért, mert mi nem érünk annyit" - vonta le a következtetést."

Ettől a résztől összeszorult a pici szívem. Megdöbbentő módon az derült ki belőle (OMG!) hogy a gazdagokat másképp kezelik, mint a szegényeket. Te jó Isten, itt valaki spanyol viaszt szart!

A viccet félretéve, nem tartom szakszerűnek a rendőrség fellépését az ügyben (bár erre egy-két súlyos partizán arc biztos mást mondana, és már ilyen-olyan faszságokkal próbálná bizonyítani, hogy a rendőrségnek ilyenkor gerinctörésre is joga van) és igencsak elkeserítő, hogy egy olyan tüntetésnek, amely üzenete nem harmonizál a hatalmi elit gondolatvilágával, erőszakos véget kell érnie.

És akkor most vessünk egy pillantást arra, hogy ezek a szerencsétlen szellemi nyomorékok mi ellen tüntettek.

"Amíg a világválság közepette az elit csak önmagával törődik, és gondtalanul szórakozik, aközben a magyar társadalom szociálisan, morálisan is leépül, rohamosan pauperizálódik és fasizálódik" - írta [1] az ellen-Operabál beharangozójában az ATTAC."

Ó, igen, a fasisztázás szolid bája. Nos, én a punkokat megértem, ha haragszanak a közpénzekből kőgazdaggá lett politikusokra. Az tényleg az ő pénzük is - már ha a punk úriember fizet adót - abból rongyot rázni a válság alatt nem szép dolog. De azért ne basszuk már seggbe a túl gazdagnak ítélt vállalkozót is!

Nézzük azt, hogy mi lenne, ha Európa vállalkozói magukba néznének a punkok "értelmes" szónoklatainak hatására, és felhagynak a rongyrázással. Nincs több BMW, pezsgő és kaviár. Hihetetlenül kibasznának ezzel a gazdagok magukkal, és hatalmas hasznára válnának a szegény munkásnak. Hiszen az Operabálon ivott pezsgőt sem egyszerű munkások palackozzák, hanem bizonyára öltönyös üzletemberek, és így az ő megélhetésük úszik el, ha megszűnik a kereslet a drága pezsgőre. A munkásosztály pedig hurrázva éljenez. Amikor az oroszok megtudják, hogy nem kell több kaviár, a Bajkál-tavon ringó hajókon bizonyára nem szegény halászok kámpicsorodnának el, hanem kőgazdag orosz milliárdosok. A BMW gyárak szerelői az overall alatt meg Armanit viselnek.

Szegény buta punkok nem fogják fel, hogy amikor a rongyrázás ellen tüntetnek, akkor arra bátorítják a gazdagokat - akik valszeg kiröhögik őket - hogy legyenek szívesek hozzájárulni még több munkahely megszűnéséhez és a válság elnyújtásához és még pár százezer európai munkanélkülihez. Pont a kereslet esett vissza, és a mi bátor és zseniális kommunistáink további keresletcsökkentést szorgalmaznak.

Pedig a képlet egyszerű, még a hülyegyerek a lila hajjal is megértené, ha érdekelné. De a rózsaszín kis komcsiutópiában könnyebb hinni.

Pedig a lényeg most pont az lenne, hogy akinek nincs pénze, az spóroljon - és ne, ismétlem, ne vegyen fel hitelt, különösen ne a Providenttől - és akinek meg sok pénze van, az költse. Tök mindegy mire, csak a tőke mozogjon. Különben az egész gazdaság Európa fejére fog rohadni.

***Update by Lombroso:
Itt van egy remek videó, érdemes megnézni, láthatunk benne szellemi fogyatékosokat és anyuci szeme fényeit




2009. február 1., vasárnap

A Párt Szava

Magyarország fővárosa Budapest. A rendszerváltás előtt bizonyára Budapest valami felsőbb hatalommal bírt, onnan jött ki a párt óhaja-sóhaja, amit aztán minden településen a párttitkárok legjobb tudásuk szerint végrehajtottak.

Az MSZP meg néha elfelejti, hogy csak egy "M" betű van a nevében. A másik "M"-et elvitte a Thürmer Gyula. Az MSZP attól függetlenül kiadja a pártukázt, és erre illene ugrani a vidéknek.

Például, ha el kell tüntetni egy - a fővárosi politikusok szerint nemkívánatos - rendőrfőnököt.

Bizony, a cigánytéma kemény dió, ha olyat mondasz, aminek véletlenük köze is van a valósághoz, akkor a kormányzat, és a hozzá tartozó 20-30 ezres magyar hiszterolib réteg hangos sírógörcsökkel írogat leveleket a magyarországi fasizmusról, meg jelentet meg cikkeket a súlyos szegénységről, ami cigányokat ösztökével kényszeríti a bűnözés útjára. És persze, ha már megtetted a bűnös kijelentést, védekezhetsz azzal, hogy te csak tényeket közölsz, az nem számít. Rassziszta vagy. És akkor jön a karhatalom, és Draskovics elvt... miniszter úr, és megmondja, hogy mit szabad, és mit nem. Tehát: rendőrfőnök ne foglalkozzon a valósággal, foglalkozzon az aktuális kormányvéleménnyel, nameg a kedvencemmel: a polkorrekt megfogalmazással.

Az a baj, hogy ha valami polkorrekt, akkor az már nem a pőre valóság, hanem annak az átfogalmazott variánsa.

Magyarul a polkorrektség, mint fogalom, igazából a problémákat takargatni igyekvő hülyeség.

Akárcsak az Indexen megjelent cikk Munk Veronika tollából, amelytől döbbenetesen az az érzésem lett, mintha a Népszabadság, vagy a 168 óra köreiben találtam volna magam. Mellesleg az Index hozzáállását a témához bőven jellemzi, hogy Pásztor Albertet végig csak "cigányozó rendőrkapitány"-ként emlegették. Munk azonban még ennél is tovább megy, olyan érveket durrant el, amitől az ember agyában szétégnek az idegpályák. Az első, kis személyes kedvencem:

"A rendőrkapitány nem beszélt például arról, hogy csinos fiúk, lányok voltak-e az elkövetők, hogy milyen farmer volt rajtuk, ahogy arról sem, néznek-e ezek a bűnözők Dextert, vagy inkább Dr. House-t néznek. Egyedül arról beszélt, hogy a bűnözőket ő egy népcsoporthoz sorolja."

Hát igen, a House megtekintése, vagy a farmer márkája bizonyára nagyon fontos tényező. Hiszen komoly tanulmányok mutatnak arra, hogy Hugh Laurie és a Levi's farmermárka mennyiben befolyásolja a bűnözői hajlamot, míg az országban semmi jel nem mutat arra, hogy a cigányok között egyáltalán lenne olyan, aki köszönőviszonyban lenne a bűnözéssel.

Ez a Munk Veronika a Marsról jött?

"...lehet, hogy az ő nyolc rablásának elkövetői tényleg mind cigányok voltak (mint megtudtuk, ezt a kihallgatáson maguktól vallották be, hiszen jogszerűen ilyen adat nem kérető és nem tartható nyilván), de ennek a ténynek a hangsúlyozásával éppen a bűnözés valódi okát - egyszerűen szólva: a nyomort - hazudta el."

Hazudta el? Pásztor talán felállt az asztalra, és azt mondta, hogy "a cigányok azért bűnöznek, mert ilyen a fajtájuk, nem a szegénység miatt!" Egy lószart, egy tényt közölt, se többet, se kevesebbet. Hol van itt a hazugság? Munk talán utánanézett a miskolci rendőrségi archívumokban, és rádöbbent, hogy itt most egy Pásztor vezetette cigányellenes összeesküvés húzódik?

Egyébként érdekes, havi 15 ezer forint körüli összeget tudok férretenni evésre. Ez kevesebb, mint napi ezer forint. A lakásomban 2-esen megy a konvektor, és hideg van, mert nem bírjuk kifizetni a túl magas gázszámlát. Le vagyok gatyásodva, mégsem bűnözök be. Döbbenet.

"...hiába hangoztatja Draskovics Tibor rendészeti miniszter, hogy sokkal több roma rendőrre van szükség, ha jön ez a rendőrkapitány, és arra utal, hogy márpedig a bűnözés a cigányok vérében van."

"és arra utal" Szerintem meg nem utal. Arról beszéljünk, amit mondott, nem arról, amit szerintünk mondott, meg amit szeretnénk, hogy mondjon. Az ilyen Munk féle önjelölt bőrszínvédők örülnének a legjobban, ha valaki erőszakos akciókba kezdene a cigányok ellen, mert akkor kiálhatnának a mellüket verni, hogy rájuk mekkora szükség van. És tartanák a markukat a hatszámjegyű fizetésért. Szigorúan az adófizetők pénzéből.

"A mindennapos bazmegezéssel egyenértékű szaloncigányozás természetessége, a cigányok molotovkoktélos gyilkolászása [6] és a Magyar Gárda masírozása után egy magas rangú rendőrtiszt miért tartaná kínosnak, hogy nyilvánosan rasszista kijelentéseket tegyen?"

Na itt álljunk meg! A rendőrség kiderítette már, hogy a molotovos támadók uzsorások voltak-e, vagy rasszista indítattású volt a dolog? Mert, ha jól emlékszem, akkor ez a két valószínű lehetőség került szóba. Munk már ennyivel többet tud, mint a magyar rendőrség, vagy csak ennyire nagyon szeretné, hogy azok a szerencsétlen cigányok rasszizmus áldozatai legyenek?

Ennyit erről a cikkről, a többit olvassa el az, akinek gusztusa van hozzá.

Mellesleg döbbenetes, hogy Miskolcon mennyire kiálltak Pásztor Albert oldalán, a fővárossal szemben. Nem csak a helyi és körzeti MSZP nagykutyák, de még a Fidesz is egyetértett abban, sőt, a helyi cigányvajda is arról beszélt, hogy szükségtelen Pásztor áthelyezése. Draskovics, aki tegnap még heveny meggyőződéssel akarta leváltani a "cigányozót" mára már megszelidülten jóváhagyta az országos rendőrfőkapitánynak a vizsgálat megszüntetését. Ez szerintem egy megnyugtató mozzanat, nem azért, mert lehet cigányozni.

Egyszerűen azért, mert legalább láthatjuk, hogy már nem egy végsőkig centralizált, Budapest faszát szopó országocska vagyunk, hanem a vidéknek is van szava az őt érintő kérdésekben. Csak, sajnos, jóval több ilyen példa kéne, hogy a vidék tudja is, hogy ezt megteheti.

2009. január 17., szombat

Már megint náciveszély! Újra itt a Magyarok Nyilai!

Bizony barátaim, újabb indokunk van a fasizmustól való rettegésre. A ferencvárosi időközi választásokon SZDSZ-es színekben induló, az első forduló után 419 szavazatot kapó John Emese ugyanis azt hazudta mondta, hogy ő az újabb Magyarok Nyilai áldozat. Előtte meg azt, hogy ha visszalép, akkor rosszabb lesz az egyértelműen nyerő Fidesznek, mert így nagyobb rá az esély, hogy a második fordulótól visszalépő John Emese szavazatai nélkül nem lesz érvényes a választás. Előtte meg azt, hogy mindenórás terhes. De az előbbi nyilatkozatok nem számítanak, hiszen egyértelmű, hogy a már évek óta minden hatósággal könnyedén packázó, a rendőrök által sosem kézre keríthető, igazi al Kaida színvonalú, ámde komoly károkat sosem okozó Magyarok Nyilai terrorfenyegetése áll az ügy hátterében. És mint baloldali körökből tudjuk, a Magyarok Nyilai természetesen a Magyar Gárda és a Jobbik fattyúgyermeke. Azé a Jobbiké, amelyik a szánalmas választási csalások miatt is szánalmasan alacsony részvételből kifejezetten ügyesen tud profitálni a maga harmadik helyével és több, mint 8%-ával. Megint sikerült megfelelő irányba tematizálni a közéletet. Oltári nagyot buktak ugyanis a magukat liberálisnak nevező törpepártiak egy olyan kerületben, ahol előzőleg SZDSZ-es képviselőt és polgármestert is választottak, Gegesy Ferenc személyében. Valahogy össze tudtak még kaparni 750 ajánlószelvényt, és ahogy ezeknek a gyűjtése menni szokott - tapasztalatból tudom, még mielőtt valaki rágalmazással vádolna meg -, nyilvánvaló, hogy csalással. Aztán hihetetlen alacsony, éppenhogy 25%-os részvétel mellett is kaptak kemény 5,23%-ot. Mit tehet ilyenkor az ember, ha ekkorát bukik?

Szopás

Emesénk természetesen jó magyar politikus módjára kitalál valamit az SZDSZ-szel - ebből a szempontból lényegtelen a származása -, amivel elterelheti a kudarcáról a figyelmet, a maradék szavazótáborát pedig jó adag félelemkeltéssel összekovácsolja. Folyamatosan bevált a műsor már Ferenc testvérnél is, - sőt, már Szabó Alberttől kezdve Bácsfi Diánán át a patásördög királyjelölt Orbán Viktátorig - miért Emesénél ne jönne be? Elég volt csak meglebbenteni, hogy Magyarok Nyilai, és máris kész a recept, hogy másról beszéljenek az emberek. Ahelyett, hogy faarccal visszavonulna, és nyugodtan babázna inkább. (Egyébként engem már az is meglepett egy kicsit, hogy gyereke lesz, tehát valószínűleg hetero.) Szóval köszönjük Emese! Én úgy búcsúzom tőle, ahogy a Kispál dalszöveg szól:

"Emese, most már indul a buszod,
Menj haza szépen,
Látszik, hogy tudod,
Hogy meg vagy bolondulva,
S holnap ne gyere újra,
Ne gyere újra!"

2008. december 21., vasárnap

Hanuka/fényünnep/fenyőünnep/Karácsony

Mostanáig nem értem, hogy a hanukázók miért a Hősök terét, majd a (rad)jobbos körökből feltörő tiltakozások után miért a Műcsarnok előtti teret választották, hogy aztán tovább is buszozzanak onnét. Egyszerűen semmi köze a térhez és annak szakralitásához a zsidó ünnepnek. Ráadásul a Nyugatinál szintén csináltak menórás rendezvényt, ahogy tavaly is, csak akkor politikai felhangokat is belevittek. (Amit nem tartok megengedhetőnek.) Még mielőtt jönne valaki az "országhódítók így akarják demonstrálni, hogy ezeréves országunkat végképp elfoglalták" szöveggel, megjegyzem, szerintem szimplán érzéketlenek, esetleg szándékosan provokatívak. Miért nem a megfelelő helyszínen, mások érzékenységét tisztelve a zsinagógánál gyújtottak fáklyákat, meg daloltak "Sálom, eléchem"-et? Nem voltak olyan sokan, hogy ne fértek volna el a Dohány utcánál. Vajon mit szólnának, ha az augusztus 20-iki körmenet a zsinagóga előtt haladna el? A balliberális értékrend szerint - mert létezik olyan is, csak nálunk nem túlságosan - a vallás mindenkinek a magánügye. (Szerintem meg éppen az evangéliumi tanítás értelmében kell minél több ember tudomására hozni, hogy mennyi érték rejlik a kereszténységben, de ennek kifejtése külön bejegyzést igényelne.) Ha tehát mindenkinek magánügye az Istennel, Jahvéval vagy Allahhal való kapcsolat, akkor miért kell egy alkalomhoz egyáltalán nem illő helyen hirdetni a hagyományos magyar ünneprendhez nem tartozó - tehát nem állami ünnepként megtartott - vallási ünnepüket? Nem is beszélve arról, hogy ennek éppen a szakralitását, bensőségességét veszi el az a tény, hogy sállal eltakart arcú biztonságiak és rendőrök állták őket körbe egyfajta élő kordonként. Úgyhogy ezúton is szeretném mély sajnálatomat kifejezni a zsidóknak, hogy megint egy csomó emberrel sikerült megutáltatniuk magukat. Még akkor is, ha végül - helyesen - nem mentek a Hősök terére, csak a szélére. (Én nem utálom őket, alapvetően gyűlölni sem szeretek senkit, főleg, hogy volt egy dédnagyanyám, aki még izraelita vallású, szegény sorsú asszony volt. Aztán elvesztette két fiát, és velük együtt a hitét is. Viszont én inkább misére járok, és ha okom van rá, kritizálom őket. Mert ok bőven van rá sajnos.)
A fáklyás fényünnep mellett a Magyar Gárda is demonstrált, a Rákosi által leromboltatott Regnum Marianum templom helyénél. (Itt a mozgalomról beszélek, amit addig nem oszlatnak fel, amíg nem követnek el bűncselekményt.) Náluk nem voltam, viszont vittem egy rózsaszín szalagos - utálom amúgy a rózsaszínt - szaloncukrot a bombagyáros karácsonyfára, mert én a Karácsonyt ünneplem, és honorálni kívántam ennyivel ezt a jó ötletet. (Budaházyval ellentétben Tomcaték legalább jó ötletekre is képesek. Budaházy egyébként ide is kijött, szerencsére csak nézelődni.) Meg kíváncsi is voltam, hogy vajon belekötnek-e a rendőrök, hogy nincs területfoglalási engedélyük a flashmob résztvevőinek a fenyőfára. Tudtommal nem kötöttek bele, nem is nagyon mentek el a Vörösmarty tér felől jövő földalatti kijáratánál lévő fához. Inkább Tomcaték mentek videózni, ahogy az egyik gyárlakó zsíroskenyérrel kínálja a hanukázni jövőket és a biztonságiakat. Nem kellett nekik, meg sem kérdezték, hogy libazsír-e vagy disznózsír. (Csomóan nem is tartják a kóser konyhát.) Aki kíváncsi a zsidók véleményére a rendezvényről, annak ajánlom ezt. A magam részéről nem volt kedvem ahhoz, hogy az 5 óra után meginduló rendőrök igazoltassanak, és rohadtul fázott a kezem is, úgyhogy a továbbiakban beszéljenek helyettem a képek:

Zsíroskenyér. A rendőr láthatóan nem szereti.

Karácsonyfa lámpavasra kötözése.

A gyárlakók is kaptak fáklyát a hanukázóktól.
Látszik, hogy Molotov-koktélhoz szoktak a vén náczifasiszták.:)

Vigyázz, kész, tűz.

Arcok

Magyar zsidó

Ők vidámak.

A szemüveges a Tarka magyarra is ellátogatott.

Lángokban állt a Műcsarnok előtere.

- Kérsz te is fáklyát?
- Nem, kösz, nincs szabad kezem.

Nem a tűzbe teszi a kezét, csak cigit gyújt.

Ennyien voltak.

Árpád fejedelem Árpád-sávossal.

Szemét, gyerek és fáklya

"Fegyverletétel"

Nem, a fáklyát nem lehet elfújni.

Őt mintha a Hollán Ernő utcai "flashmob"-nál láttam volna.
Persze lehet, hogy csak rémeket látok.:)

Tel-Aviv térképes táska.

Szerintem már nem vidámak, csak a hideg miatt az arcukra fagyott a mosoly.

Még parázsló, füstölgő fáklya egy kisbusz alatt.
Gyorsan, cirkusz nélkül elvitték a rendőrök. Nem a fáklya tulajdonosát, a fáklyát.

Poroltóval is készültek, aztán majdnem ottfelejtették.

Kicsit furcsa srác. Talán Mózesnek képzelte magát a kőtáblákkal.

Sorbanállás. Mindenkinek kék karszalagot kellett hordania, ha fel akart szállni a buszra.
Nem is mondanék analógiát.:)

A látszat csal, ők a biztonságiak.

Ellentüntetők és nézelődők. Mert olyan is kell.

Farkasszemetnézés.

Fáznak, figyelnek és begyűjtéshez készülődnek.

2008. november 23., vasárnap

Roma Cops

MJ előző bejegyzéséből megfogott egy gondolat. Nevezetesen az 50 fős rendőrségi különítmény esete.

Látom magam előtt a lakótársam által felvázolt képet: a többi ország is átveszi ezt a remek példát. Látom, ahogy New York utcáin a DAAA (Department of Afro-American Affairs) egy nyomozója a hot-dogos bódé mellett a kávéját szürcsölgetve biccent a mexiói ügyekkel foglalkozó jól fésült járőrnek, miközben az ázsiaak elleni bűnügyeket felügyelő FBI különítmény békésen eszi a szusit egy japán étterem teraszán. De nem állhatunk meg itt, kedves polgártársak, ha már van külön nyomozóegység, akkor legyen külön törvény is a kisebbségiekre vonatkozóan.

Hiszen, ne felejtsük, a törvényeknél számításba kell vennük, hogy a romák egy hátrányos helyzetű csoport, nem akarjuk a magyar lakosság elnyomása miatt rájuk kényszerített törvényszegések drákói szankcionálásával még súlyosbítani a helyzetüket. Az is nagyon fontos, hogy a magyarok toleranciáját ki tudjuk terjeszteni, ezért a cigányok elleni bűncselekményeket kétszeresen kell megtorolni! Egyenlőséget kell hozni ebbe a borzalmas, fajgyűlölő társadalomba!

Ne felejtsük el kedves elv... izé polgártársak: A pozitív diszkrimináció nem diszkrimináció!

2008. október 25., szombat

Egy naplopó náci naplója

Elaludtam. Az esetek 99%-ában minden apró zajra fölébredek reggel, de ez a borús, csütörtöki nap kivétel volt. És kivételes is, hiszen bizonyos partizáninfós találgatások ellenére, nem sűrűn járok a Népligetnél, a Fradi-stadionnál. Most viszont alapos késéssel Stark elé kellett mennünk, hogy Lombrosóval sasfészkünkbe kísérjük. Miután megebédeltünk, és a bankom automatája önkényesen elnyelte a kártyámat - ezzel biztosítva számomra a megfelelő hangulatot és azt, hogy hétfőig ne legyen pénzem -, a Deák téri Jobbik-gyűlés felé vettük az irányt. Ahogy Stark már részletesen leírta, részünk lehetett egy Murányi Levente-féle '56-ról megemlékező szónoklatban, egy bátorságot és erőt mutató, bőrszerkós (saját jelzője) Morvai Krisztinás élményben, egy borzalmas magyarságú Nick Griffin-beszéd tolmácsolásában és a radikalizmusban mindenkit túllicitáló Vona Gábor "építő jellegű terveim, ha bejutok a Parlamentbe" programbeszédében. Morvai Krisztina pénzügyi tanácsadókra is kiterjedő kritikája alapján jónéhány ismerősöm és egy családtagom is retteghet, hogy mi lesz, ha rájönnek a foglalkozásukra az egykoron hatalomra kerülő jobbikosok. A TV2-nél dolgozó másik családtagomról nem is beszélve, aki Vona Gábor instrukciói alapján nem sok jóra számíthatna. Jóra persze én sem számítottam azon a napon, úgyhogy miután megcsodáltuk a harci díszbe öltözött demonstrálókat, akik közül sokan a Budaházy-Toroczkai-féle tüntetésre indultak, úgy döntöttünk, hogy könnygáz helyett inkább komcsai levegőt/cigifüstöt szívunk. Nekem nem sok kedvem volt az alkoholfogyasztáshoz - de tényleg:) -, mivel arra számítottam, hogy a fejlemények este még alakulni fognak, amiket elvből szeretek hideg fejjel követni. A borozóban lévő tévét nyomon követve, estefelé el is indultunk a Deák tér irányába, ám a metrón az a kellemes meglepetés ért minket, hogy a szerelvény a Blaháig meg sem állt, úgyhogy rekord idő alatt tettük meg a távot. A Blahán teljesen le volt zárva a Rákóczi út, és egy piros-fehér csíkos bottal terelte el a forgalmat egy rendőr. (Aki igazából Árpád-sávos karlengető fasiszta társunk volt.:)) A téren békésen grasszáltak a kisebbségiek, és nyoma sem volt annak, hogy bármifajta rendbontó akcióra számíthatnánk. A villamos csak az Oktogonig közlekedett, úgyhogy onnantól sétálhattunk a Nyugatiig, ahonnan elkanyarodtunk a sorban parkoló rendőrautókkal, buszokkal és egyéb rendőrségi járművekkel telizsúfolt Bajcsy-Zsilinszky útra. Egészen a Markó utcáig jutottunk, ahol tekintélyes rendőrsorfal fogadott, továbbmenni pedig nem lehetett. Na nem azért, mintha az utcában lévő börtönbe vittek volna minket, hanem azért, mert éppen akkor állították elő Budaházyt, és még a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sokszor lobogtatott zászlaját is láthattam eltűnni a rendőrsorfal mögött, miközben egy E.T. reinkarnációnak tűnő rendőrdroid eggyé vált a fénnyel. Ő az:


A rendőrök ezután igen megfontoltan és logikus módon a Markó utca sarkáról a járda szélénél 5 méterrel beljebb lévő fa vonalához "szorítottak ki" minket, miközben Gaudi-Nagy Tamás és az újra feltűnő Morvai Krisztina próbált telefonon intézkedni többek előállítása ügyében.

Most lebukott a kis karlengető fasiszta.:)

Miután a Budaházy/Toroczkai-féle menet utolsó hullámai is felmorzsolódtak a rendőrsorfalon, felszabadult az út a Deák tér irányába. Útközben még azzal a Göbl Györggyel is találkozhattam, akit számomra a partizáninfo reklámozott be, - bár egyesek valami haveromnak tartják:) - és aki éppen akkor tanúkat keresett. A járda szélén rengeteg rendőr állt kisebb csoportokba verődve, és igyekeztek sorban igazoltatni mindenkit, aki arra sétált. Minket azonban kifelejtettek az ottaniak, úgyhogy zavartalanul elértünk a meglehetősen csöndes Deák térig, ahol kicsit körbevezettük Starkot a belvárosban. Az Erzsébet térre visszaérve felfigyeltem egy utcán heverő valamire, ami gurulni kezdett felém, amikor a kocsik áthajtottak rajta. Közelebb mentem, hogy megnézzem, hát egy szép, piros nyelű csavarhúzó volt. Úgyis lötyög a fürdőszobaajtó kilincse, gondoltam, elrakom a belső kabátzsebembe. Elindultunk az Andrássy út felé, ami nemcsak szép, fehér (fajmagyar!) rácsos kordonokkal volt lezárva, hanem még betonakadályokat is raktak eléjük.

A vörös-fehér sávos (ugye tudjuk, kik használtak ilyet?) mentőautót azért átengedték a fajmagyar rendőrök

Elénk pedig egy csoport rendőr tornyosult akadályul, akik kellemes hangulatban igazoltattak minket. Meg is kérdezték, hogy ez az első-e a mai nap folyamán, miközben néhány gyanús arc haladt el mellettünk, akik érdeklődtek a minket gondozásba vevő rendőröknél, hogy tudják-e, hova vitték egy haverjukat a kollégák. (Őket nyilván azért nem igazoltatták, mert már unták a kopasz képüket.) Közben kikérdezték a személyijén található minden adatáról Lombroso egyik volt osztálytársát, aki hozzánk csatlakozott, és a rendőrök legnagyobb meglepetésére hibátlanul tudta a saját meg az anyja nevét is. (A zsaruk nyilván magukból indultak ki a kérdezz-feleleknél.) Közben erősen gondolkoztam azon, hogy mi lesz, ha a zsernyákok kíváncsiak a nálam található tárgyakra is, ennek kapcsán arra, hogy mi a büdös fenének van egy lánynál egy csavarhúzó, amibe nyilván szívesen belekötnének, de nem jutott eszükbe, hogy kirámoltassanak minket. A kártyás játékot játszó rohamrendőr viszont úgy belelendült a kérdezősködésbe, hogy a játék hevében leejtette az ismerős lakcímkártyáját, úgyhogy megtudhattuk azt az elengedhetetlenül fontos dolgot is, hogy testpáncélban milyen nehezen tud letérdelni előttünk egy rendőr. Miután ismét bekerültem a zsaruk adatbázisába - immáron harmadszor -, mosolygósan elköszöntem tőlük, és belvárosnéző körutazásunkat befejezve megcsodálhattuk a teljesen lezárt Andrássy utat, az egy utcával arrébb szállított kocsikat, az Operából kiáramló elegáns tömeget és a két sorban parkoló rendőrségi járművek hosszú sorát.

Fajmagyar (még nem izraeli) vízágyú

Már csak azt nem értem, hogy a rendőrségnek miért kellett 2008. október 23-ikáig várnia, hogy rájöjjön, mivel előzhető meg az oszlatás és a rendbontás. Vagy direkt ilyen lassú tempóban dolgoznak az újításokon? Na és mi a helyzet a "bombagyáros terrorista" cselgáncsozó Tölgyesi Krisztián bombáival, amiket a Nyugati téren, a rendőrök orra előtt tárolt a kocsijában, és aki azóta részletes vallomást tett? Tényleg ilyen hülyék a nemzeti radikálisok, és ilyen lassan tanulnának a rendőrök is, vagy megint egy újabb "trükkel" állunk szemben?

2008. szeptember 28., vasárnap

Legújabb halálközeli élményem, avagy a fel-feldobott kockakő

Bár a múlt szombati össznépi tüdőrongálás sokkal kevésbé volt durva az esetemben, mint amikor cirka 15 éve elütött egy autó - főleg, hogy utóbbira nem is emlékszem -, azért egy bejegyzést megér. Természetesen szubjektív leszek és dramatikus. Egyáltalán nem fogok Népszava-stílusban vágott rendőrségi felvételekről beszélni, de kollektív zsidózást se várjon tőlem senki. Egyszerűen csak leírom az élményeimet szeptember 20-ikáról, azon belül is a nemzeti radikálisok rendezvényéről.

1. Minek is mentem oda?

Mindig is szerettem közéleti eseményeket fényképezni, főleg olyanokat, amelyekkel legalább részben azonosulni tudok. Főleg emiatt és kíváncsiságból mentem ki aznap a Hősök terére, de túl sokat nem vártam a rendezvénytől. Leginkább balhéra számítottam, hiszen ahol Budaházy és/vagy Toroczkai megjelenik, ott általában kő kövön nem marad, Arany Jánost idézve, biztos, hogy repülni fog az a bizonyos "nehéz kő", és valószínűleg az első rendőrig nem is fog megállni.

2. Mi történt a Hősök terén?

Maszkabál

A szónokok és egyben szervezők most nem a műsor végére tartogatták a meglepetést, hanem már Budaházy szónoklata alatt elkezdték a Tesco gazdaságos ingyen maszkok osztogatását a mintegy 1500-2000 fős tömegnek. Na mondom, nem bízták a véletlenre. Erre az ott lévő tizenötévesforma kisgyerekek is felbátorodtak, és volt, aki még egy biciklismaszkot is magára húzott, amely egészen az orra hegyéig eltakarta. (Természetesen az állától.) A szónoklatok gyakorlatilag semmi újat nem mondtak, egy-két nyílt zsidózás és cigányozás is beficcent, azt viszont főleg nem mondták meg, hogy mi lesz, ha elérünk a Szabadság térre. Improvizáció is lett a vége.

3. A magyar méltóság menete?

Budaházy, Toroczkai, maszkosok és betyárok

Amikor elindult a menet, hogy a szovjet emlékműhöz - amit igazán elvihetnének már onnan a szovjet katonai sírokhoz - az egyik holokauszt-emlékmű fémcipőire rímelve a kommunisták és a cigányok áldozataira emlékezve fél cipőket, köztük Szögi Lajosét is letegyék, már elkezdődött a büdös cigányozás, a mocskos zsidózás és a fehér Magyarországozás. Na mondom, ennyit a méltóságteljes menetről, amelynek üzenetébe semelyik fasisztaveszélyről vizionáló, hivatásos rettegő nem tud belekötni. És csak most kezdődött a java meg a realplayer. A Nagymező utcánál ugyanis egy szabadtéri rendezvény keretében kisgyerekes anyukák és békés családok töltötték szabadidejüket, amikor többen kitalálták, hogy a kivetítő miatt ez biztos Gyurcsány-chartás böszmülés, esetleg kampósorrú klezmerkoncert. Több se kellett azoknak, akik csak egy jó balhé kedvéért jöttek ki, ráadásul esetleg már közelebbi viszonyba is kerültek a sörösüvegük tartalmával. Igyekeztek is jól irányzott mozdulattal megszabadulni tőlük, kifejezetten a gyerekek és anyukák felé dobálva. Már akkor azt hittem, hogy oszlatás lesz - netalán lehet mutogatni a médiának a betört fejű kislányokat és a vérző arcú anyukákat -, de Budaházyék még meg tudtak tenni annyit, hogy továbbhívták a balhézókat, ami kellemes csalódás volt számomra, a szenvedő alany családokról nem is beszélve. Rendeződhettek tehát a sorok, jöhetett a "tutti avanti, Benito Mussolini" rigmus skandálása, a karlengetés meg a Szálasizás. Utólag még azt is megtudhattam, hogy az egyik 16 körüli diszkós gyerek még féltett kincsét, egy horogkeresztes karszalagot is föltett magára, amit természetesen le is fényképeztek. Úgyhogy lehet mutogatni, hogy Magyarországon náciveszély van, gratulálok. Az is lehet, hogy a srác ezért az ominózus tettért zsebpénzkiegészítést kapott valakitől, aki mondjuk jogi személy, de az is lehet, hogy csak egy barom volt. A lényeg az, hogy senki nem volt, aki azonnal leszed(et)te volna a karjáról, és két füles társaságában kirúgdosta volna a tömegből, ahogy nem egy ember Mussolinizett, nem egy ember lengette a karját, és nem is egy Szálasizott.

4. Megérkezés: cipőeső kontra könnygázsortűz

Valaki már a Bazilikánál feldobta a lábbelijét

Ilyen emelkedett hangulatban értünk el a Szabadság téri szovjet megszállás emlékművéhez, pontosabban az azt körülvevő kettőskordonhoz és a rendőrsorfalhoz. Mivel természetesen nem kockáztatták meg a rendőrök, hogy a cipőlerakás kedvéért akármelyik kordont is megnyissák - ezzel védtelenné téve a szovjet megszállást dicsőítő emlékművet -, a cipőket nem lehetett az eredeti tervnek megfelelően lerakni a tövébe. Ezért egyesek úgy döntöttek, hogy méltóságteljesség ide, fegyelmezettség oda, a cipőket inkább bedobálják.

Variáció cipőkre 1.

Variáció cipőkre 2.

Egy bolond százat csinál, úgyhogy két percre rá már nemcsak cipők repültek egyre inkább a rendőrök felé, hanem sörösüvegek, kockakövek, petárdák és egyéb pirotechnikai eszközök is. Jött is a rendőri erősítés, majd egy pillanat múlva mindenfajta felszólítás nélkül megkezdődött a könnygázsortűz.

A helyzet egyre gázabb

Gyengének és gyarlónak születtem, hiszen egyrészt nő, másrészt ember vagyok, de a korábban használt könnygáztól (CS becenévre hallgat) nemhogy nem könnyeztem egy csöppet sem, hanem köhögni se nagyon sikeredett tőle. Ekkor viszont nagy bajban voltam. Az első sorból, közvetlenül a kordon mögül fényképeztem ugyanis, amíg lehetett, így a könnygázt egyenesen a hátam mögé lőtték. Esélyem sem volt tehát, hogy elfuthatok előle. Gondoltam, hogy erős lesz, de a hatás nemhogy meglepett, hanem szinte kétségbe ejtett. Eddig sosem veszítettem még el a hideg fejemet, de ekkor éreztem, hogy a könnygáznak, ami valószínűleg a korábbinál kb. tízszer erősebb CR-gáz, pszichikai hatása is van rám, ugyanis fogalmam sem volt, hogy hogy jutok ki belőle. Amíg el nem értem egyenesen a Hazatérés Temploma felé, addig futottam, amennyire a lábam bírta, és igyekeztem eltakarni a szemem, és benntartani a levegőt. (Egy ott megismert sráctól kaptam egy biciklisek által használatos papírmaszkot, ami mint kiderült, természetesen semmit sem ért, de persze köszönet érte.) A sűrű, áthatolhatatlannak tűnő könnygázfelhőbe érve azonban kezdett fogyni a levegőm, látni sem láttam semmit, csak a közvetlen közelben támolygó, összeeső, köpködő és hányó emberek alakját. És amikor már nem bírtam tovább levegővel, akkor megtapasztalhattam a könnygáz okozta gyötrelmeket. Először csak kisebb lélegzetet vettem, hogy lehetőleg minél kevesebb könnygázt szívjak a tüdőmbe, viszont ennyi is elég volt ahhoz, hogy reflexszerűen elkezdjek kapkodni a levegő után, amiből egyre kevesebb volt a tüdőmben, mígnem teljesen megtelt könnygázzal. Akkor hittem azt, hogy a tüdőmet lebetonozták, és ott, helyben megfulladok. A mentősöknek pedig esélyük sem lett volna megmenteni onnan senkit, hiszen már akkor teljesen mindegy, amikor valaki egyáltalán ki tud támolyogni oda, ahol fel tudja hívni őket, a kiérkezés idejéről és az odajutás nehézségeiről nem is beszélve. A mai napig nem tudom, hogy végül hogy vánszorogtam ki a Hazatérés Templomának kapujához, miközben a köhögőrohamom közepette sikerült valahogy levegőhöz is jutnom. A könnyeim patakzottak le az arcomon, ami fájdalmasan égett. Mint kiderült, azért, mert a CR-gáz reakcióba lép minden víztartalmú folyadékkal. Asszem akkor csúnyábban néztem ki, mint Lendvai Ildikó ráncfelvarrás nélkül.

5. Templom, csata után

Mire kitisztult a kép, és megtaláltam a barátomat és az ismerőseimet is, már csak kb. százan-százötvenen maradtunk, akik a Hazatérés Templomában kezdődő, ifj. Hegedűs Lóránt által tartott istentiszteletre tértünk, vagy menekültünk be. Ezúttal is köszönet illeti az ottani rendezőket, akik segítettek ellátni a rosszul lévőket. Nyugton azonban Isten házában sem hagytak minket a rendőrök, akik rájöttek, hogy "elfelejtették" felszólítani a tömeget, hogy rendbontó tevékenységet valósítanak meg, és hogy oszoljanak ebbe meg abba az irányba. Jött tehát az első felszólítás úgy, hogy gyakorlatilag már senki sem tartózkodott közterületen, és a rendőrsorfal szabályszerűen körbezárta a templomot, ahol már zajlott az istentisztelet, az irány megadásával pedig nem is próbálkoztak. Már maga a felszólítás is olyan volt, hogy nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. Oszoljak fel úgy, hogy istentiszteleten veszek részt magánterületen, és a rendőrök ölelő karjain kívül nem tudok már máshova menni. Zseniális. Ezzel már csak az április 11-iki oszlatás vetekszik, amikor a Clark Ádám téren a Szentendrei út felé kellett volna az ott lévőknek elhagyniuk a helyszínt. (Gyengébbek és nem pestiek kedvéért a Szentendrei út Budapest északi határán, a Clark Ádám tér pedig Budapest szívében van.) A templom bejáratánál lévő rács mögé szorult emberek közé paprikasprayt fújtak - ami természetesen nem látható a rendőrség által közzétett kétperces vágott felvételen -, és a hangzavarra a kapuhoz érkezve már kezdett olyan érzésem lenni, hogy innen akkor sem megyünk sehová, ha majd véget ér az istentisztelet, hanem egyre szorosabbra zárul a sorfal, mígnem jönnek a rabomobilok, és a vasrács nyílásaiból egyenként raknak be minket a rendőrök.


Rosszus sikerült kép, rosszul sikerült oszlatás

Oszlatási útvonal 1.

Oszlatási útvonal 2.

Ráadásul elmenekülni sem tudtunk volna, hiszen a templom egy eredetileg lakóháznak épített épületben van - ebből kifolyólag lifttel is rendelkezik, amivel elég kevés templom büszkélkedhet az országban -, és csak olyan kijárata van, amely pontosan a rendőrsorfal előtt érhető el. Nem tudom, hogy ki adta ki a parancsot, hogy hagyják már végigfolyni az istentiszteletet, és utána hagyják békében hazamenni az embereket, de elismerésem az aznapi gyakorlatilag első észszerű rendőri döntésért, aminek következtében én is hazamehettem végre.

6. Tanulságok

Budaházy és Toroczkai ismét bebizonyította, hogy vagy nem akarja, vagy nem tudja megfékezni a balhézók csoportját. Ha nem akarták, akkor azért, ha nem tudták, akkor pedig azért alkalmatlanok vezetőnek. Gyurcsány Ferenc és Kolompár Orbán hosszú köszönőlevelet írhat nekik, hogy elterelték a figyelmet a pénzért felbuszoztatott, csekély létszámú cigánygyűlésezőkről és a Fletó-fanok nyugdíjas találkozójáról, ahol a Demszky-szónoklatokon jól bevált esernyőkkel operálhattak, hátha megint kapnak egy kis becsületsértő záptojást. Bár ha már barna eső ellen nyitották ki őket, akkor a lótrágya vagy a szippantóautó lett volna stílusos.
A balhékat kerülni igyekvő Vona Gábort, aki már 10%-os Jobbikról beszélt, jól megszívatták, ugyanis hiába ült be békésen az istentiszteletre, és hiába mondott méltóságteljes beszédet kb. tíz gárdista társaságában, az események hatására biztosra veszem, hogy sokan ijedtek meg vagy pártoltak el a Jobbiktól, amely képviseltette magát a rendezvényen.
Lehet megint, megfelelő fényképekkel és videókkal alátámasztva fasiszta- és náciveszélyezni, meg összemosni a neonáci- és focihuligánblokkot az összes nemzeti radikálissal, többek között egy parlamentbe készülő párttal is. Ráadásul nem is kell hazudni meg fantáziálni ehhez. Lehet szépen politikai tőkét kovácsolgatni, lehet megint chartázni, lehet tarka marházni, elnézést, tarka magyarozni, és lehet megint teljesen másról beszélni, mint az ország valódi problémáiról. Nálam pedig személy szerint azt is elérték, hogy legközelebb még fényképezni sem lesz kedvem kimenni, ugyanis a mai napig szúrást érzek a tüdőmben, ha mély levegőt veszek, és nem megfázás miatt köhögök. Bár most nem sikerült könnygázhüvelyt eltennem - a templom felé örültem, hogy élek, visszafele pedig már mindent feltakarítottak -, a leírások alapján úgy tűnik, hogy a július 5-ikéről eltett könnygázhüvely pontosan olyan, mint amilyet most használtak, ráadásul még por is maradt benne bőven. Jöhet tehát a vizsgálat, amely megerősítheti, hogy már a melegfelvonuláson is bevetették, (sőt, talán március 15-ikén is,) csak kisebb dózisban. Azt a gázt egyébként, amely a wikipedia szerint akár rákkeltő és halálos is lehet, hatása pedig a könnygáz bevetésének céljával éppen ellentétes, hiszen az ember nem tud elmenekülni (b)előle kellemetlen szaga és hatásai miatt, hanem annyira erős, hogy sokan összeesnek tőle, ergo nem is tudnak feloszlani. A rendőrség ezek szerint inkább a jogállami kereteket nélkülöző úton akar járni úgy, hogy kifele szakszerűséget és felkészültséget sugároz. Technikai téren és a kiképzést tekintve nyilvánvaló, hogy egyre felkészültebbek, azonban a vissza-visszatérő jogsértésektől nem tudnak szabadulni. Alig-alig vonnak felelősségre rendőrt, ahogy az a kb. százfős balhézó társaság is szabadon mászkálhat anélkül, hogy egyáltalán bíróság elé állítanák, míg ártatlanokat minden további nélkül meghurcolhatnak. És én is erről beszélek ahelyett, hogy a kormány hihetetlen tevékenységén ámulok, hogy tényleg megtörténhet ebben az országban az, amit akár három évvel ezelőtt sem tudtam volna elképzelni. Vajon lesz még lejjebb? Lehet még lejjebb? Vajon tágíthatók még tovább a demokrácia keretei? Nem tudom, de szeretnék már ennek a korszaknak a végére érni.