A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabadságjogok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szabadságjogok. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. március 15., vasárnap

"Felelős kormányt Buda-Pesten!"

Ma délelőtt elvittek két tüntetőt azért, mert a cím szövegét írták egy transzparensre, és ami mellesleg a 12 pont második pontjának a lényege. Talán a 12 pontból való majdnem szó szerinti idézés nem illik március 15-ike ünnepléséhez? A szólásszabadság addig terjed, amíg a hármas kordonnal őrzött Demszky Gábor sehonnai bitang emberezik, árpádsávosozik, és idén már Tatárszentgyörgyről szólva rasszizmust kiált a ketrecéből? Este pedig arról beszél Gyurcsány Ferenc, hogy Magyarország ma független, sikeres ország, ahol szólásszabadság van. Hol élünk, emberek? Egyszerűen nem hiszem el, hogy 20-30 év múlva ezt a korszakot akárkik is demokratikusként fogják jellemezni. Ahol a miniszterelnök és a főpolgármester nem mer együtt ünnepelni a magyarokkal, mégis szinte áthatolhatatlan kordonerdő szabdalja szét a rettegésük miatt a fővárost, és osztja kicsiny megszállási övezetekre emlékeztető zónákra, ahová nehezebb a belépés, mintha átlépnénk az országhatárt. Ahová még cumisüveget sem lehet bevinni, és ahol minimum szabálysértés lehet, ha ösztönösen összegyűröm a tízóraim ezüstpapírját. Terrorizmus előkészülete, ami már önmagában büntetendő, mi? Még a végén galacsint dobálnék az ott sem tartózkodó Gyurcsány Ferencre. Pedig ha akartam volna, már megtehettem volna ősszel. A rendőrök pedig harapófogóba szorítják a sajtósokat - éljen a sajtószabadság -, míg Toroczkaiék röhögve bújnak ki az oszlatni akaró rendőrök gumibotjai közül egy parkolóház egérútját kihasználva. Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással nem tudom mi történt az este, de hogy megint CR-t használt a rendőrség, abban biztos vagyok.

De nem elég a papírgalacsin vagy a transzparens büntetése, ezek nélkül is élő fegyver minden olyan ember, akinek ellenvéleménye van, és ezt ki is szeretné fejezni, azt hívén, hogy szólásszabadság van. Nem, ma csak hallgatni szabad az utcán. Hallgatni, és egyetérteni. Mivel a hatalom még a kimondott szótól is fél, idegesíti az ellenvélemény, a kritika. A drága miniszterelnök urat bálványként imádó akciónyuggerek pedig megrohamozzák és még képen is törlik azt, aki kritizálni meri imádott vezérüket. Vajon mi lett volna, ha a "bántalmazott" merészeli lefogni az egyik nyanya kezét? Maga a fasizmus. Legközelebb talán már a tapsolás is kötelező lesz, élt a magyar már ilyen időket is.

Ferenc testvér nemrég még kínosan röhögcsélt Szegeden, amikor fújolást kapott. Ma este ez a mosolygás már természetellenessé vált. Mindenki Ferije ma Csodaországban járt, ahol minden magyar sikeres, együtt építi a völgyhidat, együtt örül az ország függetlenségének, miközben az IMF hitelének utolsó morzsáit is felzabálják azok, akiknek feneketlen a gyomruk. A pannon puma is ugrott egy nagyot, bele egyenesen a szakadékba. Válság van, tetszik érteni? És az, hogy ekkora, arról te tehetsz, Ferikém. Mert a piac már egy szavadat sem hiszi. Mert belebuktál a megszorításokba, és egy darab reformot nem tudtál megcsinálni. Mert már csak könyörögni vagy képes az euróért, a feltételeinek teljesítésétől pedig olyan messze löktél minket, hogy az évszámot már nem is látjuk. Elég egy idióta mondat, és már repül is a forint. Magyarország külföldön egyenlő lett a hazugság fogalmával. Pedig a hazugság fogalmával te vagy egyenértékű. Aki szerint a válságnak csak a szele fog érinteni. Aki szerint még most is sikeres és független ország vagyunk. Köszönjük Feri, ez a mai nap is felejthetetlen volt. Reméljük, a következő március 15. már nélküled fog telni.

Amúgy csináltam ma vászonból '48-as farkasfogas honvédzászlót Patrona Hungariae alakjával, végigjártam a '48-as helyszíneket, megnéztem a Nemzeti Múzeum '48-as kiállítását, és még huszárnak is beöltöztem. Valamennyi ideig a Jobbikot is képes voltam meghallgatni - Morvai Krisztina a szokásos szövegen túl még a Fideszt is megdicsérte azért, mert szerinte radikalizálódik a Jobbik nyomán -, a többi eseményt meg tévén követtem nyomon. Igen, fotelből, egy kiadós rácos ponty elfogyasztása után. Igen, fotelből és lakás melegéből, mert tavaly egész hátralévő életemre is sok CR-t tüdőztem le, Toroczkainak meg nem kívántam játszópajtása lenni Budaházy kiszabadításában. Lehet rám követ, tojást, meg papírgalacsint dobálni, amiért fölöslegesen nem viszem vásárra a bőrömet.;-)

2009. február 24., kedd

Egy gondolat az abortuszról

Sohasem tartottam magamat a pro life mozgalom elkötelezett hívének. Talán azért sem, mert én sem örültem volna annak, ha 16 évesen apuka lettem volna. A napokban viszont az volt a feladatunk, hogy érveljünk az abortusz betiltásával kapcsolatban pro és kontra. Tekintettel arra, hogy a kontra oldalon jelentős túljelentkezés volt - mivel két lány kivételével az összes rohant támogatni az abortuszt -, ezért én csatlakoztam a betiltók szerény táborához. Átolvastuk az Alkotmánybíróság határozatait (ITT és ITT) és a magzatvédelmi törvényt, és ezek tükrében megpróbáltunk érvelni. Sajnos a vita lehetősége rövid úton hamvaiba hullt egyes csoporttársaim vitaképtelensége és komolytalan hozzáállása miatt, de ez már az én bajom.
Az abortuszkérdés jogi megközelítését illetően leegyszerűsítve az a lényeg, hogy azért nem illetik meg a magzatot az emberi jogok (és ilyen korlátozhatatlan alkotmányos alapjog az élethez és az emberi méltósághoz való jog is), mert nem számít embernek. Aki pedig nem ember, az nem is lehet jogalany (amennyiben eltekintünk a jogi személyektől). A méhmagzat avagy nasciturus az alkotmányjogban egyáltalán nem, a polgári jogban pedig csak feltételesen rendelkezik jogalanyisággal[1]. Természetesen, ha embernek tekintenénk a magzatot, akkor főben járó bűn lenne az abortusz.
A képlet tehát egyszerű: ha sikerül bizonyítani, hogy a nasciturus is ember, akkor bűnt követne el az, aki megöli. Már csak az a kérdés, hogy miért nem tekintünk embernek egy olyan lényt, amelyiknek van két keze, két lába, agyműködése, keringése, érzései, és alapjában véve egy genetikai individuum? Azért, mert egy köldökzsinóron keresztül táplálkozik? Akkor nem ember az, akit infúzióval etetnek? Talán azért, mert az anyja hasában van, elzárva a külvilágtól, biztonságban? Akkor az inkubátorban lévő gyermekek sem emberek, hiszen az a gép tulajdonképpen az anyaméh szimulátora. Vagy csak azért nem ember, mert még nem látta meg sohasem a napot? Szegény vakok...
Szerény véleményem szerint pusztán azt a célt szolgálja a "méhmagzat", "magzat" vagy "nasciturus" kifejezés, hogy ezeket az embereket dehumanizálhassuk. Ott egy ember, de nem hívhatjuk annak, hiszen akkor nem ölhetjük meg. Inkább találjunk ki neki egy új nevet, és tagadjuk ember mivoltát. Ha lennének balliberális olvasóink, akkor bíznék benne, hogy egyesek a dehumanizálás témájával kapcsolatban felemlegetnék a Harmadik Birodalom zsidókra vonatkozó elképzeléseit, de emlékezhetnénk akár a római jogszabályokra is, amelyek a rabszolgák emberi mivoltának nemlétét deklarálták. Ezek a jogi megoldások is mind azt a kényelmes célt szolgálták, hogy egyesek megkíméljék önnön lelkiismeretüket attól a ténytől, hogy tulajdon fajtársaik farkasai.
Miután pedig tartja magát az az öszvér megoldás, hogy egyes emberek nem számítanak embernek, nem kell aggódnunk bűnös lelkünkért, amikor abortuszra megyünk. De ne aggódjunk, a testünkben bújkáló "magzat" nevű valami is védelemben részesül törvényeink szerint, és csak olyan abszolút kivételes helyzetekben lehet megölni elvetetni, mint például, ha szerintünk rossz a szociális helyzetünk. Ez megnyugtató.
Mint az írás elején megemlítettem, én inkább a pro choice irányzatnak a híve voltam világ életemben. De nem vagyok hajlandó hazudni magamnak. A terhes nők hasában bizony egy másik ember van, akit ha megölünk, akkor emberölést követünk el. Hazudjuk hát azt magunknak, hogy nem ember, és így nem lesznek álmatlan éjszakáik az alkotmányjogászoknak amiatt, hogy hogyan okolják meg azt, hogy ezt miért szabad. De magunkat ne áltassuk, és legalább próbáljunk meg együttélni a gyilkosság gondolatával. Ugyanis köztem és a vérbeli pro choice aktivisták között az a különbség, hogy én beismerem azt, hogy saját érdekemben talán képes lettem volna megölni egy ártatlan embert.

[1]Egy személy azon képessége, hogy jogok és kötelességek alanya lehessen. A polgárjogban a méhmagzatnak is lehetnek jogai, például örökölhet, de csak azzal a feltétellel, hogy élve születik. Az alkotmányjog eltekint ettől a lehetőségtől.

2008. november 15., szombat

Göncz Árpád: a liberális ember

Nézegettem unalmamban a netet, és ötlethiánytól szenvedve megnyitottam az SZDSZ honlapját, mert emlékeztem rá, hogy annak idején sok vidám percem származott a fórumuk olvasgatásából. Most sajnos nem jutottam el odáig, hamarabb kapott el a sírva röhögés. Íme a hír:
"Fényes bulin adtuk át Göncz Árpádnak a díjat, amit húsz évenként adományoz az SZDSZ születésnapja alkalmából. "A Szabad Demokraták Szövetsége, megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából a húsz éveként adományozásra kerülő A LIBERÁLIS EMBER díjat adományozza Göncz Árpád úrnak.


Göncz Árpád az SZDSZ ügyvivőjeként, Országos Tanácsa tagjaként, s nemkülönben a Magyar Köztáraság elnökeként, magánemberként és közéleti férfiúként, műszaki szakemberként és műfordítóként egész életével testesíti meg és képviseli a szabadság és a szolidaritás értékeit.

Budapest, 2008. november 15.

Az SZDSZ tagjai és támogatói nevében,

akik büszkék barátságára

Fodor Gábor

az SZDSZ elnöke"

Milyen szép, régmúltba nyúló tradíció, nem? Ki akar fogadni a 2028-as befutóra?


2008. október 4., szombat

Tarka magyarok és a 'Roma Gárda'...

Forrás: Index

Az országunkra fröcsögő barna esőt most egy újabb hatalmas erő próbálja megállítani. Hős miniszterelnökünk után most melegszívű magyarok egy kis csoportja emeli fel a hangját. Én meg lassan tényleg nem hiszem el, hogy ilyen ország létezik, még úgy sem, hogy konkrétan benne élek. Amikor a mezőgazdasági dolgozók tüntetnek, akkor az három mondatos hír, ha meg néhány hülye hirtelen azt hiszi, hogy egy hihetetlenül multikulturális országban él, amely sej de sokszínű, akkor már minden nap Geszti Péter feje tűnik fel valamelyik TV adón.

Lássuk be, messze vagyunk még Franciaországtól, vagy Nagy-Britanniától, melyek etnikailag tényleg sokszínű és változatos országok. Majd ha mi is eljutunk addig, akkor azt majd látni is fogjuk a bűnözési statisztikákon. Nem mintha a jelenlegi nem lenne elég szar.

Szép dolog a kirekesztés ellen tüntetni, de nem kéne egy teljes nemzetre ráaggatni egy jelzőt, amely mindent tükröz, csak a valóságot nem. Jó, hogy Geszti Pétertől tudom meg milyen sokszínű országban élek mostanában.

Egy nagyon pozitív pontja az eseménynek, hogy egyben a felesleges rendőri erőszak ellen felemeli a hangját, és ugyancsak nem rejti véka alá a véleményét a vidék enyhén szólva is siralmas közbiztonságáról, és a politikusok megosztó tevékenységéről. Nem véletlen nem szeretnék Gyurcsányt a felvonulók között látni, aki ennek ellenére - állítása szerint - meg fog jelenni.

Miközben ezeket a sorokat írom, az Index élő közvetítését hallgatom a felvonulásról. Néhány felvonuló egy perccel ezelőtt éppen arról beszélt, hogy a szélsőjobb agresszív megmozdulásainak a táptalajt a jelenlegi baloldal - és azon belül persze Gyurcsány Ferenc rossz kormányzása - adja. Tehát, így az Index álltal mutatott kép alapján messze jobb kép alakult ki bennem a felvonulásról, mint amit a szerencsétlen címválasztás és maga az alap szellemiség keltett.

Összességében azonban mégis azt mondanám, hogy ez a felvonulás alapvetően egy olyan probléma ellen irányul, amely jelenlegi problémáinknak a tünete, és nem az oka.

És most jön a legérdekesebb, kéretik feszülten figyelni, íme egy figyelemre méltó rész a belinkelt Index cikkből:

Az esemény biztosításában részt vesz a készenléti közrendvédelmi akciócsoport [ezt talán nagy betűvel kellett volna írni - a szerk.] nevű roma szervezet és az In Kal is. Törvényesen bejegyzett civil mozgalom, ami rendezvények biztosításában is részt vesz, mondta el Daróczi László a szervezet helyettes vezetője. Tudósítónk a helszínen civil ruhás, headsetes embereket is látott. Amikor megkérdezte tőlük, hogy milyen szervezethez tartoznak, azt válaszolták neki, hogy távozzon.

Na, itt azért gúvadt a szemem, mert ez a szervezet koncepcióban eddig nagyon Magyar Gárdának tűnik, csak más előjellel. Az interneten utána kerestem a csoportnak, és találtam is rá pár hivatkozást.

Iderakom őket, hogy olvasgassatok:
http://www.heol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=158886
http://www.hetivalasz.eu/cikk/0807/ha_a_rendor_nem_segit
http://hvg.hu/itthon/20080708_egyesulet_rendor_ugyeszsegi_vizsgalat.aspx

Először is, az Index belinkelt cikkjén kívül semmilyen utalást nem találtam arra, hogy a szervezet roma lenne. Viszont a linkekben leközölt cikkek többször is említik, hogy ez a szervezet több helyen gyakorlatilag rendőrként próbál fellépni, és még a rendőrség szimbólumához hasonló jelképet is használ. Érdekes módon a Gárdáról naponta hallani valamit, de ez a szervezet még sose került gorcső alá, pedig nem ártana róluk is többet megtudni, mert sok szempontból aggályosak - például abból a szempontból is, hogy büntetett előéletű személyek is vannak a tagjai közt. Javaslom, hogy ezen az oldalon próbáljuk kicsit pótolni ezt a hiányt a jövőben.

Tekintve, hogy a felvonulás még nem ért véget, valószínűleg még fogok update-elni ehhez a bejegyzéshez, illetve, amennyiben a 'helyszíni tudósítónk' MJ lesz, akkor majd olvashatjátok később az ő beszámolóját is.

Update:
A felvonulás véget ért, és szerintem elérte célját. Legalábbis, ebben az országban az, hogy az erőszak ellenes felvonuláson nem történik erőszak, már határozottan eredménynek számít. Gyurcsány természetesen nem bírta ki, és megjelent. (itt majdnem azt írtam, hogy 'Gyurcsány nem bírta ki, és elment' de az kicsit félreérthető lett volna - a szerk.) Végeredményben, a Tarka Magyar pozitívabb eseményként végződött, mint amilyennek az elején gondoltam.

2008. szeptember 30., kedd

Michelangelo mint a szabadságjogok szülőatyja


Játék: Találd ki, hogy a két hasonló alak közül melyik Michelangelo és melyik Engels. A helyes megfejtők között értékes, piros, pártfüggetlen, kapcsolat.hu-s sapkákat sorsolunk ki. (Vagy nem.:))

Az utóbbi napokban megragadta a figyelmem egy Népszabadság által közölt cikk, Szentgyörgyi Zsuzsa tollából. És mivel nemcsak töris, hanem művtöris is vagyok, ezért még inkább foghattam a fejem.

"A Da Vinci-kód világsikere óta igencsak fellendült a kutakodás titkos üzenetek után a reneszánsz óriások műveiben. Akad például orvos, aki testi jeleket vél felfedezni a festmények körvonalaiban, mások a figurákban, elhelyezkedésükben, arcvonásaikban tárnak föl titoknak szánt vonatkozásokat."

Vajon milyen rejtett üzenete lehet a következő testi jelnek?:)

"Egy nemrég megjelent, máris divatossá vált könyv amerikai szerzői például a Sixtus-kápolna csodálatos falfestményeit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy Michelangelo rejtett szimbólumokkal a keresztény és a zsidó hitvilágot (abban főleg a kabbalisztikus felfogást) próbálja összeegyeztetni.

Sokéves tudományos kutatásuk eredményeként megjelent az idén egy könyv, Benjamin Blech New York-i talmudprofesszor rabbinak és Roy Doliner művészettörténeti írónak a munkája. A sixtusi titkok című műnek már az alcíme is izgalmakat ígér: Michelangelo titkos üzenetei a Vatikán szívében."

Nekem is volt többféle ikonográfia órám, de azok sem arról szóltak, hogy mondjuk a lascaux-i barlangrajzok bölényfestményeibe a szitakötők géntérképét képzeljük bele, és ebből következtessünk a matriarchális társadalom feminista nőfelfogására. De inkább figyeljük a kulcsszavakat!

"Ugyan milyen titkokat, milyen kódolt üzeneteket rejtegethetnek a monumentális képek? Valóban általuk akarta volna kifejteni a festő elgondolásait arról, hogyan vélekedik a testvériségről, a toleranciáról, a szabadgondolkodásról? Lázadt-e a hatalom ellen, mint minden nagy művész, vagy csak az utókor akarja a saját nézeteit belemagyarázni a művekbe?

Kétségtelen, hogy egy ilyen nagyszabású, több mint 300 alakot tartalmazó, rendkívül mozgalmas műben, mint amilyen az Ádám teremtése mennyezetkép vagy az ugyancsak rendkívül összetett Utolsó ítélet oltárkép rengeteg szándékos, de akár véletlen összefüggés is felfedezhető. Egy amerikai orvos, F. L. Meshberger például az Ádámba lelket lehelő Úristennek és az őt körülvevő alakok megformálásában az emberi agynak és gerincvelőnek a lenyomatát látja. Valóban, ha már így felhívták rá a figyelmünket, úgy tetszik, mintha a köpennyel körülvett Isten, mögötte, mellette az angyalokkal egy agymetszet körvonalába burkolózna, amiben megtalálható a hipofízis, a tápláló főütőerek is."

Még jó, hogy orvos, és nem művészettörténész, köszönjük. Akkor ezt a képet nem is kommentálnám.

"Rendben, de mit üzenhet ez az ábrázolás? Meshberger erre is talált választ a tanulmányában: Michelangelo ezzel a kódolt üzenettel hozta kapcsolatba az emberi agyat az isteni szellemiséggel. Hogy miért kódolt? Erre is megfelel a jeles doktor: a nagy festő korában az anatómiai ábrázolások tiltottak voltak, ezért rejtett az üzenet. Meshberger közel két évtizede publikált írása vihart és elismerést egyaránt kiváltott. Mindenesetre akadtak, akik még tovább mentek, például brazil és venezuelai orvosok egy csoportja még más emberi szerveket is felfedezni vélt a jelenetek körvonalaiban. Így például mintha az Utolsó ítélet felső részének szimmetrikus körvonalai az emberi tüdőlebenyeket vetítenék rejtetten elénk. Sőt, ebbe a freskóba még Dante híres képmásának arcélvonalait is beleképzelik.

Nagyon érdekesek azok az ábrázolások is, amelyek eltérnek az egyház elfogadott tanításaitól. Így például Michelangelónál Éva nem Ádám bordájából, hanem az oldalából kél életre, ami a szerzők szerint mintegy a női egyenlőségnek egyfajta kifejezése."

Sőt, Michelangelo a feminizmus előfutára volt. Merthogy tudjuk, hogy a bordák véletlenül sem az ember oldalában helyezkednek el.

"Még elgondolkodtatóbb jeleket fedeznek fel az amerikai szerzők a mennyezeti freskó után mintegy húsz évvel később festett Utolsó ítéletben. A vad kavargásban torlódó kárhozottak és üdvözültek között a középpontban áll az ítélkező Jézus, akinek alakja és arca meglepő hasonlóságot mutat a belvedere-i Apollóval. Tekintetét egyetlen figurára veti, és ennek vonásaiban Tommaso de Cavalierit, a festő titkos szerelmét vélik látni Blechék."

És már el is érkeztünk Jézushoz és a melegekhez. Tisztára, mint július 5-ikén, amikor a meleg felvonulás résztvevői Krisztus-ikonokat ragasztottak a transzparenseikre vagy papi ruhában és Bibliával vonaglottak.

"Hasonlóképpen a Jézus mögött lebegő Mária egy nőre néz, akinek viszont az arca feltehetőleg a szabadgondolkodó Vittoria Colonna, Michelangelo szellemi barátnőjének vonásait hordozza."

Így lesz szerencsétlen Michelangelo a szabadgondolkodás előfutára. Bizonyára a chartát is aláírta volna.:) Az is lehet, hogy már alá is írták a nevében, nem ő lenne az első ismertebb személy, akinél nem jelent gondot, hogy egy ideje nem él.

"Érdekes és elgondolkodtató szimbólumok. De vajon valóban üzentek kódolt jelekkel a reneszánsz zseniális óriásai, avagy csupán a mi korunk próbálja eszméit, felfogását rávetíteni kolosszális műveikre? Ki-ki választhat szellemi kötődései, gondolkodásmódja szerint. Mindenesetre addig is a legcélszerűbb, ha elsősorban magukat a műveket tanulmányozzuk, és gyönyörködve okulunk belőlük."

A kérdésekre nem fogok válaszolni, de szerintem az lett volna a legcélszerűbb, ha a kedves szerzőnő inkább nem erről ír cikket.

Ha valaki az egész írást el akarja olvasni, itt található meg.