Már megint náciveszély! Újra itt a Magyarok Nyilai!

Bizony barátaim, újabb indokunk van a fasizmustól való rettegésre. A ferencvárosi időközi választásokon SZDSZ-es színekben induló, az első forduló után 419 szavazatot kapó John Emese ugyanis azt hazudta mondta, hogy ő az újabb Magyarok Nyilai áldozat. Előtte meg azt, hogy ha visszalép, akkor rosszabb lesz az egyértelműen nyerő Fidesznek, mert így nagyobb rá az esély, hogy a második fordulótól visszalépő John Emese szavazatai nélkül nem lesz érvényes a választás. Előtte meg azt, hogy mindenórás terhes. De az előbbi nyilatkozatok nem számítanak, hiszen egyértelmű, hogy a már évek óta minden hatósággal könnyedén packázó, a rendőrök által sosem kézre keríthető, igazi al Kaida színvonalú, ámde komoly károkat sosem okozó Magyarok Nyilai terrorfenyegetése áll az ügy hátterében. És mint baloldali körökből tudjuk, a Magyarok Nyilai természetesen a Magyar Gárda és a Jobbik fattyúgyermeke. Azé a Jobbiké, amelyik a szánalmas választási csalások miatt is szánalmasan alacsony részvételből kifejezetten ügyesen tud profitálni a maga harmadik helyével és több, mint 8%-ával. Megint sikerült megfelelő irányba tematizálni a közéletet. Oltári nagyot buktak ugyanis a magukat liberálisnak nevező törpepártiak egy olyan kerületben, ahol előzőleg SZDSZ-es képviselőt és polgármestert is választottak, Gegesy Ferenc személyében. Valahogy össze tudtak még kaparni 750 ajánlószelvényt, és ahogy ezeknek a gyűjtése menni szokott - tapasztalatból tudom, még mielőtt valaki rágalmazással vádolna meg -, nyilvánvaló, hogy csalással. Aztán hihetetlen alacsony, éppenhogy 25%-os részvétel mellett is kaptak kemény 5,23%-ot. Mit tehet ilyenkor az ember, ha ekkorát bukik?

Szopás

Emesénk természetesen jó magyar politikus módjára kitalál valamit az SZDSZ-szel - ebből a szempontból lényegtelen a származása -, amivel elterelheti a kudarcáról a figyelmet, a maradék szavazótáborát pedig jó adag félelemkeltéssel összekovácsolja. Folyamatosan bevált a műsor már Ferenc testvérnél is, - sőt, már Szabó Alberttől kezdve Bácsfi Diánán át a patásördög királyjelölt Orbán Viktátorig - miért Emesénél ne jönne be? Elég volt csak meglebbenteni, hogy Magyarok Nyilai, és máris kész a recept, hogy másról beszéljenek az emberek. Ahelyett, hogy faarccal visszavonulna, és nyugodtan babázna inkább. (Egyébként engem már az is meglepett egy kicsit, hogy gyereke lesz, tehát valószínűleg hetero.) Szóval köszönjük Emese! Én úgy búcsúzom tőle, ahogy a Kispál dalszöveg szól:

"Emese, most már indul a buszod,
Menj haza szépen,
Látszik, hogy tudod,
Hogy meg vagy bolondulva,
S holnap ne gyere újra,
Ne gyere újra!"

Közhelyes tévedések I. - A begyöpösödött AB

A szerkesztőség kétharmada (tehát Mj és én tegnap este vacsi közben, Starkot nem kérdezzük meg soha semmiről, mert úgyis egyetért;-P) úgy döntött, hogy indítunk egy részleget, ahol közhelyes tévedéseket cáfolunk meg. Ezeket a kedves olvasók később nyugodtan felhasználhatják esetleges internetes vagy élőszóban lefolytatott vitáik során. A bejegyzések során törekedni fogunk a közérthetőségre és a tömörségre.

Ismert érvelés egyes szélsőliberális oldalakon (szdsz.hu, pride.hu) az, hogy az Alkotmánybíróság azért kaszált el egy jogilag hibás törvényt vagy törvénytervezetet, mert a tagjai 70-80 éves vénemberek, továbbá rohadék, maradi, konzervatív embergyűlölők. (Lásd: "Perzse hülyeség az AB kifogása, de remélem nem megy bele az MSZP és SZDSZ egy másfél éves vitába az AB-vel, ahol a 70-80 éves tagokat úgysem fogják meggyőzni semmiről és aztán ha jön a FIDESZ_KDNP, tuti 2020-ig nem lesz semmi!!!!")
Amennyiben ezzel a remekül felépített érvrendszerrel találkoznánk, annyiban két dolgot lehet válaszolni:
A: A jelenleg hivatalát töltő kilenc alkotmánybíró közül a legidősebb 1943-ban született, a legfiatalabb pedig 1959-ben. A jelenlegi alkotmánybírák átlagéletkora kereken 56 év. Azok után, hogy ennek a pozíciónak a betöltése - az 1989. évi XXXII. tv. szerint - a jogi diploma mellé kiemelkedő szakmai tudást vagy 20 év szakmai gyakorlatot kíván meg, igazán nem meglepő, hogy nem nyeretlen kétévesekkel töltik fel a releváns posztokat.
B: Az előző érvbe természetesen bele lehet kötni, hiszen egyeseknek az átlag 56 év is sok lehet, illetve replikázhatnak erre azzal, hogy ettől még lehetne egy csomó 70-80 éves szerencsétlen ezen a területen. Ilyenkor tessék szépen a fent említett törvény 5. §-ának (1) bekezdésére illetve a 15. § (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozni, amelyek gyakorlatilag kimondják, hogy az alkotmánybíró csak 45 és 70 év közötti magyar állampolgár lehet. Aki elmúlt 70 éves, annak automatikusan megszűnik a megbízatása. Persze ez után az érv után jönnek majd a félrebeszélések, hogy "nem is azt mondta", és "másképpen gondolta", de ezt már a kedves olvasók is a helyén tudják kezelni.

Ja igen, a 70 éves felső korlát vonatkozik a sima bírókra is, ott is nyugodtan lehet ezzel érvelni! Sok sikert és jó szórakozást!

"Liberális gondolkódó" service pack 2008 version 3.34

Forrás: Tóta W.: A hosszú csend után

Elrettentés:
Az MSZP rasszista foltja. (Népszabadság Online)
Segély, gyerek, közmunka. (Trychydts)

Köszöntöm a Kedves Olvasót. Ez a service pack arra szolgál, hogy az elavult, régi "kommunista gondolkodó" illetve a "liberális reformkommunista" modelleket sikeresen upgradelhetjük a mai kornak megfelelő verzióra. Tehát, ne lopjuk a drága időt, kezdjünk is bele.

Step 1.: A begyakorolt vélemény

Az első, és a legfontosabb a megszokott konzervvélemény kialakítása. Ahhoz, hogy szavahihető liberálisként eladjuk magukat, meg kell határoznunk a célcsoportokat, amelyeket foggal-körömmel, a világ összes létező hülyeségének érvként történő felhasználásával meg kell védenünk. Ezek a csoportok itt Magyarországon: bevándorlók (még kevesen vannak, de már készíteni kell a szívünket a vérzésre, arra az esetre, ha többen lesznek, és a parttalan és határtalan magyarországi kirekesztés rájuk is kiterjed) zsidók, romák, melegek (ez a kettő a legfontosabb) és az olyan művészek, akiket a többségi társadalom ízléstelennek tart. Ezek a csoportok nagyjából annyira fontosak nekünk, mint a hinduknak a tehén, tehát szentek és sérthetetlenek. Ha azt akarjuk, hogy komolyan vegyenek minket, mint igazi liberálist, akkor azt sem hagyhatjuk, hogy ezeket a célcsoportokat akár a kritika halvány árnyéka meglegyintse. És itt érünk a következő ponthoz.

Step 2.: A kritika = Bűn

Ez az ország tele van olyan korlátolt, szörnyű alakokkal, akik nem érnek fel a mi szellemi nagyságunkhoz, és az idejük nagy részét azzal töltik, hogy ún. "kritikát" fogalmaznak meg a fent már részletezett csoportok ellen (továbbiakban röviden: szent tehenek) Természetesen itt a kritikát nem szó szerint kell érteni. Ez csupán burkolt sovinizmus, amit ők burkoltan hoznak így a tudomásunkra. Ne feledjük az ilyen gonosz soviniszta elnyomók kategóriáit, amelyek attól függően változnak, hogy éppen kiket támadnak kritikának álcázott primitív mocskolódással.

Homoszexuálisokat kritizál = homofób és/vagy fasiszta
Romákat kritizál = fasiszta (mindenképpen), kirekesztő, fél egy másik kultúrától
Zsidókat kritizál = fasiszta, holokauszt tagadó, fajgyűlölő, írígyli a sok pénzt.
Bevándorlókat kritizál = xenofób, fasiszta (ízlés szerint), fél egy másik kultúrától
Meg nem értett művészeket kritizál = fasiszta (miért ne?), műveletlen, nincs ízlése

Miután a kritikának álcázott tömény sovinizmussal szembesültünk, azonnal hozzuk a vitapartner tudtára, hogy ő éppen melyik kategóriába tartozik. Lehetőleg hozzuk a tudtára azt is, hogy hülye, és nem ért semmit, és nagyképűen beszéljünk a saját, kiemelkedő műveltségünkről.

Step 3.: Bűncselekmény, mint kulturális megnyilvánulás

Amennyiben a szent tehenek valamelyik csoportja rendszeresen elkövet egy vagy több bűncselekményt, azt semmiképpen sem szabad igazi bűncselekményként értékelni. (Pl.: a romák a magántulajdont másképp értékeli a közösségükön belül, a melegek közszeméremsértése csupán önkifejezés, stb.) Aki mindezt bűncselekményként értékeli, azzal kapcsolatban lásd. a 2. pontot. Természetesen, ha nagyon erősen sarokba szorítanak minket, akkor talán (nagyon ritka esetben) elismerhetjük, hogy ezek az illegális megmozdulások valóban bűncselekmények, viszont ez kizárólag a szélsőséges magyarok kirekesztése történik. Aki mást mond, az náci.

Gyakorlás:

Muszlin bevándorló félholtra veri a három, csadorban tartott feleségét:
A vallása szerint ez joga, sőt, kötelezettsége. Ha az európai törvények mást mondanak, akkor minden európai kirekesztő.

Roma apuka színesfémet lop:
Kizárólag a magyarok általi szörnyű kirekesztettség juttathatta idáig, és emiatt az egyéni felelősség elvét még véletlenül sem szabad boncolgatni.

Izrael állam megint szarrá bombáz valami arab lakónegyedet:
A zsidók megérdemlik, hogy saját országuk legyen, és hogy onnan bombázhassanak. Hogy merészel akárki szólni akármit is? Még mindig nem mosták le a magyarok magukról 6 millió megölt zsidó vérét. (A "holokauszt" szó gyakori ismétlését erősen ajánljuk)

Step 4.: Let's rock.

Az utolsó lépéshez akkor érünk el, amikor már tökéletesen tisztában vagyunk saját szellemi felsőbbrendűségünkkel. Ilyenkor eljutunk a tökéletes "nekem bármit szabad mondanom" kategóriába. Varázslatos állapot ez, ilyenkor ne szégyelljük embertársainkat közönséges állatnak titulálni, trágár szavakkal illetni általunk ismeretlen személyeket, illetve az idióta és a hülye jelzőket alkalmazni gyakorlatilag mindenkire. Lehetőleg minden, a liberálistól eltérő gondolkodásmódot alázzunk, fikázzunk, pocskondiázzunk. Minél jobban hasonulunk egy utcán ordibáló skinhead stílusához, annál hatékonyabban védjük ezzel a liberalizmust. A Step 4. hatékony használatának legnagyobb magyarországi képviselője Trychydts.

Amennyiben ezeket a lépéseket betartjuk és alkalmazzuk, felelősséggel hívhatjuk magunkat igazi magyar liberálisnak, és továbbá feljogosítva érezhetjük magunkat, hogy megmondjuk, hogy mit jelent liberálisnak lenni, ki a fasiszta, illetve egyáltalán, innentől kezdve csak mi tudjuk, hogy mi a jó, és mi a rossz.

Kellemes nácizást és internetes fórumozást kívánok.

Göncz Árpád: a liberális ember

Nézegettem unalmamban a netet, és ötlethiánytól szenvedve megnyitottam az SZDSZ honlapját, mert emlékeztem rá, hogy annak idején sok vidám percem származott a fórumuk olvasgatásából. Most sajnos nem jutottam el odáig, hamarabb kapott el a sírva röhögés. Íme a hír:

"Fényes bulin adtuk át Göncz Árpádnak a díjat, amit húsz évenként adományoz az SZDSZ születésnapja alkalmából. "A Szabad Demokraták Szövetsége, megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából a húsz éveként adományozásra kerülő A LIBERÁLIS EMBER díjat adományozza Göncz Árpád úrnak.

Göncz Árpád az SZDSZ ügyvivőjeként, Országos Tanácsa tagjaként, s nemkülönben a Magyar Köztáraság elnökeként, magánemberként és közéleti férfiúként, műszaki szakemberként és műfordítóként egész életével testesíti meg és képviseli a szabadság és a szolidaritás értékeit.

Budapest, 2008. november 15.

Az SZDSZ tagjai és támogatói nevében,

akik büszkék barátságára

Fodor Gábor

az SZDSZ elnöke"

Milyen szép, régmúltba nyúló tradíció, nem? Ki akar fogadni a 2028-as befutóra?