2008. szeptember 30., kedd

Gyurcsány jogalkotó tagjai


Kevés ember hobbija A Magyar Köztársaság Alkotmányának olvasgatása, nem is beszélve egyéb jogszabályokról. Mindjárt az elején leszögezném, hogy én sem szórakozásból teszem ezt, de annyi baj legyen, legalább szembesülök néhány kisebb bakival.

De kezdjük az elején. Az alkotmányunk az 1949. évi XX. törvény, amely egykor az 1936-os sztálini alkotmány mintájára készült el. A szóbeszéd szerint már csak a 74. § maradt változatlan, amelyik így szól:
"A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest."
De a valóságnak ez sem felel meg, hiszen annak idején még/már Magyar Népköztársaságról beszéltek. Egy szó mint száz, 1989-ben új szelek fújdogáltak, és alaposan meg is változtatták az Alkotmányt. Ennek ellenére sok támadás éri nap-mint-nap, egyesek az eltörlését követelik, mások a szentkorona-tant kívánják újra bevezetni, megint mások pedig egyszerűen magasról tesznek rá. Ezeknek a mentalitásoknak egyenként külön bejegyzést lehetne szentelni, de ezt most hagyjuk, nem ezért írok, hanem azért, hogy virtuálisan vállonveregethessem azon titkárnőket, képviselőket, jogászokat és nyomdai alkalmazottakat, akiknek soha nem szúrta a szemét a következő néhány hiba:
"E jogkörében az Országgyűlés a Kormánynak [...] javaslatára feloszlatja a helyi képviselőtestületet[...]"
19. § (3) l)
Erre persze jogosan lehet azt mondani, hogy szarrágás belekötni a helyesírásba, még akkor is, amikor Magyarország legfőbb törvényéről van szó, úgyhogy nézzünk meg egy másik hibát, az én személyes kedvencemet:
"Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak."
32/A. § (5)
Pártunk és Kormányunk, mint a régi szép időkben, mi?:) Ezek persze elenyésző hibák, olvashat az ember ezeknél cifrábbakat is, például az agyontoldozott Jogalkotási Törvényben (1987. évi XI. tv.):
"A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a miniszterelnök, elnökhelyettese és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet."
1. § (1) d)
Teccik érteni? A miniszterelnök tagja rendeletet alkothat. Bízzunk benne, hogy Gyurcsányt nem fogja egyszer széttépni a nép ici-pici darabokra, mert vészesen megnövekedne a jogalkotók száma. Viccet - és titkos vágyakat - félretéve, eredetileg itt természetesen nem miniszterelnök szerepelt, hanem minisztertanács. Amikor lecserélték a tanácsot miniszterelnökre, akkor a titkárnő Gizikének kiadták az ukázt, hogy tessék szépen átírni mindent, az pedig következetesen végre is hajtotta az utasítást. Persze ilyen logikai bukfenceket már nehéz lett volna áthidalni, hogy képzavarral éljek... De vegyünk egy másik példát, ugyaninnen:
"A köztársasági elnök törvényerejű rendeletet [alkothat]"
Ne ijedjünk meg, Sólyom László még nem tud erről a jogköréről...:)


Tudom, tudom, jogászosra sikeredett ez a post, elnézést érte, legközelebb megpróbálok kicsit emberközelibb témát választani.

3 megjegyzés:

stark írta...

"A köztársasági elnök törvényerejű rendeletet [alkothat]"
"A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a miniszterelnök, elnökhelyettese és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet."

Ejha, ezért ezek így nagyon kellemesek. Reméljük ettől felbátorodva miniszterelnökünk nem kezd el megtanulni osztódással szaporodni...

MJ írta...

Az osztódással való szaporodás már akkor nem jött be Ferenc testvérünknek, amikor megalapították az amőba.hu-t, úgyhogy én nem tartok ettől.:))
Egyébként hogy morbid és ízléstelen legyek: nem kell külön-külön megválnia a tagjaitól, elég, ha tényleg csak a Nagy Imre-i utat - akasztás - választja a kádári út - halál utáni "osztódás" - helyett.:)

stark írta...

Mellesleg határozottan indítványozom, hogy írjál jogászos posztokat erre a blogra, hogy ilyen téren is művelődjünk.