Mindig is voltak olyan bűnesetek, amelyeknél már a sajtó óvatos megfogalmazása sejtette, hogy bizony az elkövető cigány. Színesfémlopás, falopás, kábellopás, ezek mind szépen monopolizált bűncselekmények, akárcsak a magyaroknál az adócsalás. A gyilkosságot még nem sikerült romáknak monopolizálni, hiszen a móri mészárosok is fehérek voltak.
De az utóbbi időben úgy tűnik, hogy erősen törekszenek rá. Erőszakos bűncselekményekről mostanában egyre többet hallunk, hiába emleget Gyurcsány 95%-os felderítettségi rátát és csökkenő bűnözést, emlegetett ő már sok mindent, ami csak parasztvakításra volt jó. A legtöbb városban elég szépen elkülöníthető az a terület, ahol ezek a bűncselekmények megtörténnek, és érdekes módon általában ez lefedi a romák lakta területet.
Pedig a cigánynak nem kényszer a lopás. Itt az SZTE-n is tanulnak cigányok. A Délhúsnál és Kisteleken is dolgoztam együtt cigányokkal. Érdekes, nem próbáltak meg megölni, és a munkában is ki lehetett jönni velük. Mert kaptak, örültek neki.
Aki meg azt állítja, hogy a romák automatikusan és egyáltalán nem kapnak munkát, az vagy hazudik, vagy általánosít. A magyar munkaadókkal kapcsolatban, ami persze még véletlenül sem elítélendő.
Ahogy a sorozatos erőszakos bűncselekményekről hallunk, megtaláljuk a súlyosabb és félelemkeltőbb bűnöket, a gyilkosságokat, főleg a csoportosan, több személy ellen elkövetetteket. Ez felvet egy problémát, aminek semmi köze nincs a cigányokhoz, csak a bűnözéshez.
Jön a kérdés, mit érdemel az a bűnös, akinek a kése a szívemben van?
A realitás Magyarországon az, hogy jó esélye van a gyilkosnak, hogy 20 év alatt megússza, sőt, jó magaviselettel el lehet jutni 10 év alá is. Még az életfogytiglan is lerövidíthető 25 évre.
Ellenben a halálbüntetésen baromi nehéz rövidíteni.
Persze vannak aggályok ezzel kapcsolatban. Egyrészt: ütközik az alkotmányban az élethez való joggal. Másrészt, mi van, ha ártatlan embert küldünk a bitófára? Harmadrészt: egy gyilkos megölésével a karhatalom ugyanazt a bűnt követi el, mint amiért a gyilkos el lett ítélve.
Ezek mind súlyos érvek, különösen a második. Viszont ezért is kell a halálra ítéltek eseteit különös körülményességgel vizsgálni, és ezért is kell a siralomház, ahol még eltölt jó pár évet az elítélt, mielőtt megölnék. Ez időt ad a vizsgálatokra, és az esetleges ártatlanság bizonyítására. Fontos még továbbá, hogy csakis olyan embert lehessen halálra ítélni, aki szándékosan követi el a gyilkosságot, illetve akire közvetlen bizonyítékok vonatkoznak.
Viszont ott a harmadik érv: hogy a gyilkost megölni is ugyanúgy gyilkosság.
A halálbüntetés nem azért van, mert annyira igazságos. A halálbüntetéssel statuálunk példát. A gyilkos halála egyfajta iránymutatás a társadalomnak, hogy a kést lehetőleg inkább a disznóba vágják, és ne a másikba. Nem csak azért, mert az rossz, hanem azért, mert ha megteszed, akkor megdöglesz, és az áldozatod hozzátartozói majd néznek, miközben a kötélről lógsz.
Ezért.
De az utóbbi időben úgy tűnik, hogy erősen törekszenek rá. Erőszakos bűncselekményekről mostanában egyre többet hallunk, hiába emleget Gyurcsány 95%-os felderítettségi rátát és csökkenő bűnözést, emlegetett ő már sok mindent, ami csak parasztvakításra volt jó. A legtöbb városban elég szépen elkülöníthető az a terület, ahol ezek a bűncselekmények megtörténnek, és érdekes módon általában ez lefedi a romák lakta területet.
Pedig a cigánynak nem kényszer a lopás. Itt az SZTE-n is tanulnak cigányok. A Délhúsnál és Kisteleken is dolgoztam együtt cigányokkal. Érdekes, nem próbáltak meg megölni, és a munkában is ki lehetett jönni velük. Mert kaptak, örültek neki.
Aki meg azt állítja, hogy a romák automatikusan és egyáltalán nem kapnak munkát, az vagy hazudik, vagy általánosít. A magyar munkaadókkal kapcsolatban, ami persze még véletlenül sem elítélendő.
Ahogy a sorozatos erőszakos bűncselekményekről hallunk, megtaláljuk a súlyosabb és félelemkeltőbb bűnöket, a gyilkosságokat, főleg a csoportosan, több személy ellen elkövetetteket. Ez felvet egy problémát, aminek semmi köze nincs a cigányokhoz, csak a bűnözéshez.
Jön a kérdés, mit érdemel az a bűnös, akinek a kése a szívemben van?
A realitás Magyarországon az, hogy jó esélye van a gyilkosnak, hogy 20 év alatt megússza, sőt, jó magaviselettel el lehet jutni 10 év alá is. Még az életfogytiglan is lerövidíthető 25 évre.
Ellenben a halálbüntetésen baromi nehéz rövidíteni.
Persze vannak aggályok ezzel kapcsolatban. Egyrészt: ütközik az alkotmányban az élethez való joggal. Másrészt, mi van, ha ártatlan embert küldünk a bitófára? Harmadrészt: egy gyilkos megölésével a karhatalom ugyanazt a bűnt követi el, mint amiért a gyilkos el lett ítélve.
Ezek mind súlyos érvek, különösen a második. Viszont ezért is kell a halálra ítéltek eseteit különös körülményességgel vizsgálni, és ezért is kell a siralomház, ahol még eltölt jó pár évet az elítélt, mielőtt megölnék. Ez időt ad a vizsgálatokra, és az esetleges ártatlanság bizonyítására. Fontos még továbbá, hogy csakis olyan embert lehessen halálra ítélni, aki szándékosan követi el a gyilkosságot, illetve akire közvetlen bizonyítékok vonatkoznak.
Viszont ott a harmadik érv: hogy a gyilkost megölni is ugyanúgy gyilkosság.
A halálbüntetés nem azért van, mert annyira igazságos. A halálbüntetéssel statuálunk példát. A gyilkos halála egyfajta iránymutatás a társadalomnak, hogy a kést lehetőleg inkább a disznóba vágják, és ne a másikba. Nem csak azért, mert az rossz, hanem azért, mert ha megteszed, akkor megdöglesz, és az áldozatod hozzátartozói majd néznek, miközben a kötélről lógsz.
Ezért.
