Na, éppen hogy befejeztem a szokásos Gyurcsány-szidást, erre találom ezt a rendkívül érdekes információkat tartalmazó cikket.
Jó olvasgatást.
Jó olvasgatást.
2008. október 31., péntek
Egy rosszul sikerült beszarás története
Sokszor esett sző már az őszödi beszédről. Hadd mondjak valamit erről a dologról - megint. Gyurcsánynak ez a beszéd egy olyan baleset volt, mint ami velem esett meg egy kellemes nyári napon. Éppen a Penny Market felé sétáltam, amikor hirtelen megmozdult a gyomrom. Előtte pár nappal ugyanis a haveroméknál voltam bulin, és úgy telezabáltam magam paprikásból, hogy napokig rosszul voltam, és kissé ment a hasam. Szóval, mikor megmozdult a gyomrom, suttyomban eleresztettem egy galambot. Legalábbis annak indult, helyette befostam. Na, nagyjából ugyanez történt Gyurcsánnyal is akkor. Puffadtra zabálta magát a választási győzelemmel, és abban a bizonyos villában az elv izé párttársai között szellenteni próbált egyet. Csak próbált, de helyette mindent izomból összefosott.
Csak kettőnk közül nekem volt annyi eszem, hogy nem mentem be a boltba, hanem hazasunnyogtam alsógatyát cserélni. Ferencünk viszont ezután úgy csinált, mintha én, szaros nadrágban besétáltam volna, a zöldséges pulton hagytam volna az alsógatyát, majd az egész bolt szeme láttára töröltem volna ki a blokkal.
Nagyjából így jellemezhető Gyurcsány Ferenc pályafutása 2006 óta. Eredményt gyakorlatilag nem ért el, de minden gyanús kupac kis szart igyekszik sikernek beállítani. Lassan már ott tartunk, hogy minden csatornán tart egy büszkélkedő felszólalást, akárhányszor csökken a benzin ára.
Itt megtudhatjuk, hogy a gigahitelt is neki köszönhetjük. Neki, a gazdasági miniszternek, és a pénzügyminiszternek. Mert annyira jók, hogy arra már a IMF is felfigyelt. Látom magam előtt, ahogy az IMF elnöke csillogó szemekkel figyeli a jelentést, ami a kormányunk két éves munkáját tartalmazza, és azt gondolja: "Ez igen, ezek nagyon jók, adok én nekik olyan hitelt, hogy még jobbak lesznek".
Tessék. Itt tartunk. Ennyire hülyének néz már minket.
De most komolyan, elhiszi valaki Gyurcsány Ferenc fenti állítását a Societas lelkes aktivistáin kívül? Nem hiszem. Szerintem maga a Reformer se hitte el, amit mondott. Csodálkozom, hogy nem röhögte el magát. Én azt tenném a helyébe.
Pedig ez egy rossz vicc, egy nagyon rossz vicc.
Csak kettőnk közül nekem volt annyi eszem, hogy nem mentem be a boltba, hanem hazasunnyogtam alsógatyát cserélni. Ferencünk viszont ezután úgy csinált, mintha én, szaros nadrágban besétáltam volna, a zöldséges pulton hagytam volna az alsógatyát, majd az egész bolt szeme láttára töröltem volna ki a blokkal.
Nagyjából így jellemezhető Gyurcsány Ferenc pályafutása 2006 óta. Eredményt gyakorlatilag nem ért el, de minden gyanús kupac kis szart igyekszik sikernek beállítani. Lassan már ott tartunk, hogy minden csatornán tart egy büszkélkedő felszólalást, akárhányszor csökken a benzin ára.
Itt megtudhatjuk, hogy a gigahitelt is neki köszönhetjük. Neki, a gazdasági miniszternek, és a pénzügyminiszternek. Mert annyira jók, hogy arra már a IMF is felfigyelt. Látom magam előtt, ahogy az IMF elnöke csillogó szemekkel figyeli a jelentést, ami a kormányunk két éves munkáját tartalmazza, és azt gondolja: "Ez igen, ezek nagyon jók, adok én nekik olyan hitelt, hogy még jobbak lesznek".
Tessék. Itt tartunk. Ennyire hülyének néz már minket.
De most komolyan, elhiszi valaki Gyurcsány Ferenc fenti állítását a Societas lelkes aktivistáin kívül? Nem hiszem. Szerintem maga a Reformer se hitte el, amit mondott. Csodálkozom, hogy nem röhögte el magát. Én azt tenném a helyébe.
Pedig ez egy rossz vicc, egy nagyon rossz vicc.
2008. október 30., csütörtök
Csak egy kis pánik, vagy itt a világvége?
Csöppet sem értek a közgazdaságtanhoz, ezt előre leszögezem, elvégre a társadalom nyakán kolonc, láblógató kis bölcsész vagyok, aki van olyan hülye, és még ilyen viszonyok között is történelemtanár szeretne lenni. Akkor sem értek hozzá, ha a tudományt művelők java része szerint is egyre kevésbé egzakt, és egyre nagyobb hangsúly helyeződik az emberi lélektan és kommunikáció vizsgálatára, hiszen a piacot is emberek működtetik, akik sokszor irracionálisan cselekszenek, vagy önbeteljesítő jóslatokat képesek kinyilatkoztatni, esetleg rosszul kommunikálnak, mint az alább ki is derül. Most mégis az egyik legdivatosabb és egyben legvitatottabb témáról, a hitelválságról fogok írni. Na persze nem a saját agyszüleményeimmel fárasztom a kószán idevetődő olvasókat, hanem Bod Péter Ákos, Csaba László és Palócz Éva vitaestjéről lesz szó Pellényi Gábor moderálásával, amely csütörtök este hangzott el a Fasori Evangélikus Gimnáziumban megtartott Deák Ferenc közéleti klub keretei között. (Innen már sejthető, hogy egyrészt nem kívánok az objektivitás álcája mögé bújni - szerintem úgysem létezik emberi objektivitás, csak törekedni lehet rá -, másrészt eddig nem volt alkalmam kormányközeli vitaestet is meglátogatni ugyanebben a témában, így arról nem tudok beszámolni.)
Gyurcsány Ferenc szerda esti interjújától kezdve hallhatjuk, hogy Magyarország igazából milyen jó helyzetben van, és hogy nem is olyan sok az a hitel, amit lehívhatunk. Meg különben is, hős államférfi miniszterelnökünk kormánya olyan jól teljesít, annyira szavahihető és olyan megbízható, hogy emiatt kaphatunk akkora kölcsönt, amekkora az óriási válságból kiránthat minket.
De egyáltalán hogyan is jutottunk idáig, beszélhetünk-e '29-et idéző világválságról vagy depresszióról, netalán megbukott-e a neoliberalizmus vagy az angolszász kapitalizmus? Mert ugye sokan szeretik ezeket a gyorsan divatossá váló kijelentéseket hangoztatni, főleg a hozzám hasonló érdeklődésű, mindenbe belekontárkodni igyekvő értelmiségiek.
Mivel a közgazdaságtan egyre csökkenő egzaktsága ellenére még mindig száraz számadatokra kell, hogy támaszkodjon, idéznem kell Csaba László professzort, aki a következő adatokat sorolta fel annak alátámasztására, hogy mégsincs depresszió. Az Európai Unión belüli bruttó hazai össztermék 2006-ban 2,8, 2007-ben 2,6, 2008 első három negyedévében 2,5, 2,3, majd 1,6 volt, és nagyon nagyot kellene zuhannia a negyedik negyedévben ahhoz, hogy 10%-nál nagyobb legyen a csökkenés, azaz depresszió legyen. Hasonló időszakokban az USA GDP-je a következőképpen alakult: 2,8 2006-ban, 2,0 2007-ben, 2,5, 2,1 és 1,8 2008 első három negyedévében, a mostani előrejelzések szerint pedig márciusra újra növekedés lesz. Tehát akkor nem is olyan nagy a baj, mint azt hangoztatják, és túlzás lenne az egész? Nem az elhatalmasodó hitelválság tünete a megugró infláció, hiszen Jimmy Carter amerikai elnök idején is 14%-ig szökött a fogyasztói árak növekedése, míg ma 2 év alatt az EU-ban 2,2-ről 4,42%-ra, az USÁ-ban 3,2-ről 5,4%-ra ugrott az árnövekedés? Vagy íme, itt érhető tetten az emberi intellektus és az eddig pszichológiai fogalomként ismert Pygmalion-hatás, hogy addig sulykoljuk, hogy óriási bajban vagyunk, amíg elhisszük, és tényleg hatalmas pácba kerülünk? Vajon tényleg szükség volt a 700 milliárd dolláros (hatalmas pénz!) amerikai állami segítségre, vagy hulljon a férgese Adam Smith alapján?
Palócz Éva szerint az biztos, hogy a bankszektor kritikája elhatalmasodott, ami - teszem hozzá én - nagyjából ki is merül a New York-i bankárok unos-untalan való szidásában, akik a szerencsétlen adófizetők lehúzásából gazdagodtak meg, és az ő pénzükből is menekíti meg őket az állam. De vajon miért kéne megmenteni az eddig olyan jól élő bankárokat a dolgos adózók pénzéből? Az amerikai kormány szerint azért, mert a bankok tönkremenésével az adófizetők is tönkre mehetnének. Hogy ez tényleg így lenne-e vagy így lett volna-e, már valószínűleg sosem tudjuk meg, persze utólag, marxista determinizmust használva nyilván sokan leszögezik majd, hogy ennek így kellett történnie, különben. A kutatóintézet vezérigazgatója szerint azonban inkább arról van szó, hogy magán a bankrendszeren belül léptek fel működési zavarok, ugyanis a gazdasági növekedést az olcsó hitelek és az óriási fogyasztási bumm biztosította.
Bod Péter Ákos szerint a válság első hullámához az vezetett, hogy lakásfinanszírozásra olyan ügyfeleket is elfogadtak az amerikai bankok, akiket nem lett volna szabad. Őket finoman csak a subprime kategóriába szokták sorolni, azaz olyan emberek ők, akik a príma kategória alatt vannak. (Hogy belőle induljak ki, ez hasonló, mint amikor egy olyan kövér emberre, akit a tengerparton partra vetődött bálnának néznének, azt mondják, hogy testsúlyára nézve kihívásokkal küszködik.:)) Ezek az emberek pedig átlagosan a hatvanezer dolláros lakossági hitelekből jó esetben csak húszezret tudtak visszaadni, ezért nem lett pénzük a bankoknak. A legtöbb banknak pedig nem túl jelentős a saját tőkéje, így kihelyezni sem tudja azt a pénzt, amit az ügyfelek jóvoltából forgatna. 2007 nyarán már mutatkoztak is a baljós jelek Palócz Éva szerint, de csak 2008 nyarára ért el Amerika odáig, hogy a két legnagyobb jelzáloghitel bankot meg kelljen menteni. A Lehman Brothers-t viszont már hagyták csődvédelmet kérni, ami miatt nagyobb pánikhullám tört ki, mint ami valós veszteségben lemérhető volt. Ez a pánikhullám ért el végül az American International Group-ig (AIG), a világ legnagyobb biztosítójáig, ezen keresztül pedig az európai bankokig, így Magyarországig is.
De miért nem bírta a még mindig világhatalom USA megemészteni a válságot? A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője nem válaszolta meg a kérdést - talán tényleg csak utólag tudjuk meg? -, csupán azt szögezte le, hogy az első két krízist, az olajárrobbanást és az élelmiszerár-növekedést kisebb-nagyobb nehézségekkel még sikerült leküzdeni. Úgy tűnik, hogy a jövőre nézve biztosabb megállapításokat tud tenni, szerinte ugyanis előbb a tőzsde, aztán pedig a bank- és a reálszektor tudja majd összeszedni magát Amerikában. Érdekes az a megállapítása is, miszerint a válság egyáltalán nem a neoliberalizmus vagy az angolszász kapitalizmus csődje lenne, sokkal inkább az állami beavatkozások krízise ez. Az állam azonban várhatóan ki fog vonulni a bankszektorból, ha a válságnak vége lesz, a jelentős tartalékokkal rendelkező arab országok és Kína (a Kínai Központi Banknak egyedül 1900 milliárd dollárnyi devizatartaléka van!) viszont bent is maradnak, ilyen formában is tudatosítva a világgal, hogy a bipoláris felosztást nem az USA egyeduralma - Francis Fukuyama szerint a történelem vége -, hanem a multipoláris követi.
De miért merült fel Magyarország neve elsőként az államcsőd szélén kapálózó Izland után? Izlandon a világon a nyolcadik legmagasabb az életszínvonal, Simor András jegybankelnök szerint nincs is semmi hasonlóság köztünk és a jeges sziget lakói között, fölösleges is az államcsőd képével rémíteni az embereket. De akkor hogy kerülünk a képbe? Már október elején kiszemeltek volna minket a befektetők gyenge láncszemnek?
A CEU egyetemi tanára szerint már 2006. június-júliusában Izland, Törökország, Dél-Afrika és Argentína nem túl előkelő társaságában emlegettek minket mint rossz gazdasági állapotú államot, aminek rendbehozatalára szólított fel az EU a konvergencia program kidolgozása keretében. Ennek alapján nem igaz az - és ezt már én állítom -, hogy a piac bizalmának megrendülése az őszödi beszéd kiszivárgása utánra tehető, azaz az ország gazdasági helyzetének a megromlása egyenesen levezethető lenne a kormányellenes tüntetésekből vagy 2006. október 23-ából. 2006 nyarán ugyanis a kormány még alakulófélben volt, Őszödről meg maximum valami német turistáktól hemzsegő, homokos Balaton-part juthatott akkoriban az átlagmagyar eszébe. Az MNB és az ÁSZ felszólításai azonban már akkor érkeztek, amikor a kormány még csak az előző ciklus második felét tudta elkúrni. A kormány viszont úgy tűnik, hogy alakulása után is süket maradt a figyelmeztetésekre. Persze 2006 áprilisa óta hetente 2-3 programot is megélhetünk - soha ennyi célkitűzést nem látott az ország -, a kormány tehát hangzatos szavai alapján úgy tűnik, hogy cselekvőképessége teljében van, csak úgy halmozza a programokat és lobogtatja a statisztikákat. (Ezzel együtt meg egy fia középtávú tervet nem képesek kiizzadni magukból.)
De akkor miért nem reagált a 2006-os bizalmi válságra az állam, és miért tett mindenre magasról, ami a normák teljesítéséről szólt volna? Ezt talán a kormány tagjaitól, főleg Gyurcsány Ferenctől, Veres Jánostól és Bajnai Gordontól kellene megkérdezni. Azonban nemhogy a kérdés megkésett, a válasz is az lenne. Persze látszólagos válaszokat, mellébeszéléseket ismerünk bőven. Még a múlt héten is gyönyörűséges propagandaanyagot szórtak a nép elé, amelyben 4,5%-os gazdasági növekedést és adócsökkentést vizionáltak, már csak a dübörgő gazdaság meg a pannon puma kifejezések hiányoztak a beindultunk jelszó mellől. (Még jó, hogy nem az SZDSZ hangoztatta ezt Kovács Pistis plakátokon.) És mit hallok a napokban? Veres János kiváló miniszterünk szerint - aki családapának sem utolsó természetesen - nemhogy nem lesz növekedés, egyenesen recesszió lehet.
Ezt a hirtelen változást néhol mániás depressziónak hívják, néhol meg hazugságnak. A pénzpiac szereplői azonban bármit hisznek is, az biztos, hogy ezek után annyi hitelt sem adnak a kormánynak, ezzel együtt az országnak, hogy itt maradjanak befektetni, hiszen a mellébeszélésre, az adatok elhallgatására, a csalásra vagy a hazudozásra nem tudnak alapozni. Abszurdisztánon kívül általában mások sem.
Magyarország tehát nem kiszemelt áldozat, saját magunkat sodortuk ilyen instabil helyzetbe, miközben kifulladt a gazdaság nem is annyira dübörgő lendülete. De hogyan jutottunk idáig, és miért jött létre egyáltalán az IMF csomagja?
Október 8-án tette közzé az MNB Monetáris Tanácsa azt a közleményt, miszerint alapvetően egészséges a magyar pénzügyi rendszer, a hitelválság tornádójának pedig csak az oldalszele fog minket érinteni. IMF tehát sehol a láthatáron. Ehhez képest a kiugró devizaadósság miatt, ami jóval olcsóbb, mint a forintban való eladósodás, rengeteg követelés érkezett euróban és svájci frankban. Ezek teljesítésére meg nincs lehetőség akkor, ha a bankok nem bíznak a magyar OTP-ben, ami miatt el is kezdődött a tőkemenekülés, ez pedig a forint zuhanásához vezetett. (Külön kérdés Bod Péter Ákos szerint, hogy ebben mekkora lehetett a spekulánsok szerepe.) Ennek hatására az MNB 3 százalékponttal megemelte a jegybanki alapkamatot. Hasonló mértékű emelés utoljára 2003-ban volt, és másfél évig tartott, amíg sikerült levinni. Ennyit az oldalszellőcskéről. Persze nem meglepő Simorék érdekes reakciója, amikor maga a kormányfő "felejtette el" bejelenteni az október 18-án megtartott "országmentő" Nemzeti csúcson, hogy 10 napja tárgyal a hitelkeretről. Csak akkor tudnám, hogy a jó kommunikációs fogáson kívül mi a fenének hívta össze... Sebaj, szerda este végülis elárulta, hogy három hete tárgyal a hitelről, és ki is derült, hogy az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kész hitelkeretet biztosítani a számunkra. Ez tehát nem segély, hanem egy viszonylag olcsó forrású hitel, amiért akkor is fizetni kell, ha nem hívjuk le, ráadásul kemény feltételei vannak. Ebből a Világbank 1 milliárd dollárt biztosít, 24 milliárd pedig a készenléti hitel, amit valószínűleg nem veszünk igénybe, a 200 milliárd dolláron csücsülő Valutaalap meg csak örülhet, hogy végre jobb ügyfele akad, mint mondjuk Zaire vagy Benin. Az Európai Központi Bank az EU-val együtt meg csóválhatja tovább a fejét, hogy mekkora uniós kudarc az országunk. Mert nemhogy a 2004-es belépésünkkel nem teljesítettük a feltételeit - volt így még pár velünk együtt csatlakozó ország -, de még 2006-ban sem tudtunk egy jó konvergencia programot megszülni, és négy év alatt sikerült kb. 8 év hátrányt összehozni. Nem volt könnyű, de nekünk sikerült, büszkék lehetünk rá. Elsők lehetünk tehát az egy főre jutó öngyilkosságok, a depresszió, az alkoholizmus, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek és az elkúrás arányát tekintve is. A feltételek teljesítése helyett tehát a választások befolyásolására hivatkozva - már a hivatkozási alap is antidemokratikus - Veresék inkább később hozták nyilvánosságra azokat az adatokat.
Nevezhetnénk ezt az adatok eltitkolásának, véresebb szájúak választási csalásnak is, amelyek többek között azt tartalmazták, hogy a botrányos 9%-os államháztartási deifictről sikerült levinni a vacak 5-6%-ra a hiányt. (Összehasonlításképpen Bod Péter Ákos megjegyezte, hogy Bulgária folyó fizetési mérleghiánya a háromszorosa Magyarországénak, mégsem kérnek IMF-csomagot.)
És mi volt a kormány további tevékenysége? Még a legvadabb szocialista szimpatizánsok szerint is Gyurcsány Ferenc bátrabb kellett volna, hogy legyen. Ehelyett dúskáltunk a kéthetes programokban, fittyet hánytunk a felszólításokra és a figyelmeztetésekre, és egy darab középtávú tervet sem sikerült összekaparnunk. A nyugdíjrendszerhez, a szociális hálóhoz vagy az állami vállalatokhoz nem nyúltunk hozzá, ehelyett Isten tudja mennyi időre tönkre vágtuk az egészségügyet, amibe Isten tudja hány ember rokkant vagy halt bele már eddig is, az oktatás színvonalát pedig úgy tűnik, hogy már negatív tartományba is lehet süllyeszteni.
Palócz Éva szerint ráadásul a kormány úgy fektetett be 400 milliárd forintos tételeket a munkaerőpiacba, hogy a bal kéz nem tudta, hogy mit csinál a jobb kéz. A jobb kéz meg rendszerint szórta ki a pénzt az ablakon, üvegzseb program helyett meg csináltunk egy lyukas zseb programot. 2007-ben az EU-n belül mi büszkélkedhettünk a legnagyobb államháztartási hiánnyal - igen, megcsináltuk -, ez akkor 5,5-5% volt, amivel még Angliát is lepipáltuk, és ez azzal párosult, hogy a GDP 50%-át tette ki az állam fenntartásának költsége. Eszerint olyan jelentős és gondoskodó államunknak kellene lennie, mint Franciaország. De Magyarország ebben is kivétel, hiszen a mi államunk úgy adóztatja agyon a polgárait - már amelyik adózik ugye -, hogy mindenből igyekszik kivonulni, azaz egyre kevesebb szolgáltatást nyújt az egyre jelentősebb adókért cserébe.
A Kopint-Tárki vezetője szerint a hihetetlenül magas, csökkenni alig akaró államháztartási hiány miatt magas lett az alapkamat, ami magas forinthitel-kamatokhoz vezetett. Emiatt óriásira nőtt a különbség a devizahitel-kamatok és a forinthitel-kamatok között, ami miatt szintén kakukktojások vagyunk. Ez hatalmas árfolyamkockázathoz vezetett, a devizaigény pedig emiatt lett ekkora. A nagyarányú devizahitelekben kell tehát keresni arra a kérdésre a választ, hogy miért mi vagyunk a legsebezhetőbbek, és miért mi vagyunk a leggyengébb láncszem. (Csak itt most semmilyen Máté Kriszta nem fog nekünk kacsintani, hogy viszlát.)
Az egykori jegybankelnök szerint is ez a hatalmas devizatelítettség vezetett a mostani helyzethez, de arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy statisztikailag is kilógunk a sorból, ugyanis nem tud növekedni a gazdaságunk. Ez akár jó hír is lehetne, hiszen nem olyan túlfűtött a gazdaságunk, mint mondjuk Bulgáriáé, de a magyar kormány éveken keresztül hangsúlyozta - pontosabban hazudta - azt, hogy dübörög a gazdaság, és még nemrég is ott tartott, hogy beindultunk. 17 milliárd eurónyi devizatartalékból viszont nem lehet fedezni a 25 milliárdos rövid lejáratú kötelezettségeinket, és Palócz Éva szerint az MNB angol és svéd példákhoz hasonlóan valószínűleg óriási költségráfordítással sem tudta volna eredményesen megvédeni a nemzeti valutát. Ehelyett fordultunk az IMF-hez és az EU-hoz, amit jó alaposan szét is kürtöltünk, és amit ezért jónevű újságok vezető oldalon közölnek, ezzel tudatosítva a piaci szereplőkben, hogy Magyarország gyenge.
Csaba László szerint ez hihetetlenül nagy hiba volt, hiszen mástól, akár a tőkéjüket sípályába és földrész alakú szigetekbe fektető Dubaitól is kérhetnénk anélkül, hogy a lapok címoldalára kerülnénk. Ha pedig nem írnak rólunk, akkor a piacot sem érdekelné annyira Magyarország pocsék helyzete, így sokkal kevésbé vonulna ki innen. (No news are good news.) Ráadásul 1954 óta, amióta valamilyen formában létezik az EU, csak Nagy-Britannia fordult 1976-ban EU-s hitelhez. Mi tehát ebben is az élmezőnyben vagyunk annak ellenére, hogy Bulgária vagy a balti államok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint mi, tehát a helyzetünk nem feltétlenül indokolná éppen az EU-s hitelt.
Bod Péter Ákossal együtt kíváncsi lennék a kormány valós mozgatórugóira, mindenesetre az alapvető megállapítás, hogy a krízis mindig segít hatalmon maradni a mindenkori kormányzatnak. Talán éppen ezért lehetett a tévéostrom után újra főpolgármester Demszky Gábor, és ne higgyük azt se, hogy a média katasztrófa- és bulvárhírei mögött nem történik semmi jelentős a világban vagy az országban. A monorierdei vonatbalesetnél Gyurcsánynak például alkalma adódott újra ripacskodni, Szabó Pál közlekedési miniszternek pedig lemondani. Na nem a katasztrófa sajnálatos ténye és négy ember szerencsétlen halála miatt, az még a nyugati országokban is elvétve fordulhat elő tényleges okként. Nálunk meg még egy érettségi botrányba sem szoktak belebukni a Magyar Bálint-félék. Megbízható források szerint az infrastrukturális beruházások és a tárca rendelkezésére álló keret drasztikus csökkentését nem tudta elfogadni a miniszter, de hát ugye mégiscsak ciki lett volna, ha csak úgy lemond emiatt. A kiadások csökkentése viszont éppen a nagyarányú állami kiadások miatt is szükséges a 2,5%-os államháztartási deficit elérésével együtt, és ebbe nem feltétlenül kell az IMF kényszerítő hatását belelátnunk. Az viszont világos, hogy az állam emiatt már megint a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket fogja nehéz helyzetbe sodorni, ami széles rétegek elégedetlenségét okozza már most is.
Mi a kiút tehát a magyarországi válságból, amely már évek óta tart? A rubellel vagy a jennel szemben a forint már visszakapaszkodott, ami Csaba László szerint már azt jelzi, hogy túl vagyunk a nehezén. A professzor szerint pedig tanulhatnánk már a környező országok programjaiból is. Bokros Lajost idézve ha egy betegnek elrontják a műtétjét, akkor legközelebb nem szeretné, ha ugyanaz az orvos műtené meg. Az orvos most nem az a Molnár Lajos, volt egészségügyi miniszter, aki tényleg elszúrt egy műtétet, hanem Gyurcsány Ferenc és kormánya.
Csaba László ezért egy országgyűlési választással megtoldott 2009-es EP-választást tartana lehetséges jó megoldásnak, már csak a költségkímélés miatt is. Addig pedig hallgathatjuk kedves szomszédaink elismerő nyilatkozatait pártunk és kormányunk elkúró akcióiról.
De egyáltalán hogyan is jutottunk idáig, beszélhetünk-e '29-et idéző világválságról vagy depresszióról, netalán megbukott-e a neoliberalizmus vagy az angolszász kapitalizmus? Mert ugye sokan szeretik ezeket a gyorsan divatossá váló kijelentéseket hangoztatni, főleg a hozzám hasonló érdeklődésű, mindenbe belekontárkodni igyekvő értelmiségiek.
Mivel a közgazdaságtan egyre csökkenő egzaktsága ellenére még mindig száraz számadatokra kell, hogy támaszkodjon, idéznem kell Csaba László professzort, aki a következő adatokat sorolta fel annak alátámasztására, hogy mégsincs depresszió. Az Európai Unión belüli bruttó hazai össztermék 2006-ban 2,8, 2007-ben 2,6, 2008 első három negyedévében 2,5, 2,3, majd 1,6 volt, és nagyon nagyot kellene zuhannia a negyedik negyedévben ahhoz, hogy 10%-nál nagyobb legyen a csökkenés, azaz depresszió legyen. Hasonló időszakokban az USA GDP-je a következőképpen alakult: 2,8 2006-ban, 2,0 2007-ben, 2,5, 2,1 és 1,8 2008 első három negyedévében, a mostani előrejelzések szerint pedig márciusra újra növekedés lesz. Tehát akkor nem is olyan nagy a baj, mint azt hangoztatják, és túlzás lenne az egész? Nem az elhatalmasodó hitelválság tünete a megugró infláció, hiszen Jimmy Carter amerikai elnök idején is 14%-ig szökött a fogyasztói árak növekedése, míg ma 2 év alatt az EU-ban 2,2-ről 4,42%-ra, az USÁ-ban 3,2-ről 5,4%-ra ugrott az árnövekedés? Vagy íme, itt érhető tetten az emberi intellektus és az eddig pszichológiai fogalomként ismert Pygmalion-hatás, hogy addig sulykoljuk, hogy óriási bajban vagyunk, amíg elhisszük, és tényleg hatalmas pácba kerülünk? Vajon tényleg szükség volt a 700 milliárd dolláros (hatalmas pénz!) amerikai állami segítségre, vagy hulljon a férgese Adam Smith alapján?
Palócz Éva szerint az biztos, hogy a bankszektor kritikája elhatalmasodott, ami - teszem hozzá én - nagyjából ki is merül a New York-i bankárok unos-untalan való szidásában, akik a szerencsétlen adófizetők lehúzásából gazdagodtak meg, és az ő pénzükből is menekíti meg őket az állam. De vajon miért kéne megmenteni az eddig olyan jól élő bankárokat a dolgos adózók pénzéből? Az amerikai kormány szerint azért, mert a bankok tönkremenésével az adófizetők is tönkre mehetnének. Hogy ez tényleg így lenne-e vagy így lett volna-e, már valószínűleg sosem tudjuk meg, persze utólag, marxista determinizmust használva nyilván sokan leszögezik majd, hogy ennek így kellett történnie, különben. A kutatóintézet vezérigazgatója szerint azonban inkább arról van szó, hogy magán a bankrendszeren belül léptek fel működési zavarok, ugyanis a gazdasági növekedést az olcsó hitelek és az óriási fogyasztási bumm biztosította.
Bod Péter Ákos szerint a válság első hullámához az vezetett, hogy lakásfinanszírozásra olyan ügyfeleket is elfogadtak az amerikai bankok, akiket nem lett volna szabad. Őket finoman csak a subprime kategóriába szokták sorolni, azaz olyan emberek ők, akik a príma kategória alatt vannak. (Hogy belőle induljak ki, ez hasonló, mint amikor egy olyan kövér emberre, akit a tengerparton partra vetődött bálnának néznének, azt mondják, hogy testsúlyára nézve kihívásokkal küszködik.:)) Ezek az emberek pedig átlagosan a hatvanezer dolláros lakossági hitelekből jó esetben csak húszezret tudtak visszaadni, ezért nem lett pénzük a bankoknak. A legtöbb banknak pedig nem túl jelentős a saját tőkéje, így kihelyezni sem tudja azt a pénzt, amit az ügyfelek jóvoltából forgatna. 2007 nyarán már mutatkoztak is a baljós jelek Palócz Éva szerint, de csak 2008 nyarára ért el Amerika odáig, hogy a két legnagyobb jelzáloghitel bankot meg kelljen menteni. A Lehman Brothers-t viszont már hagyták csődvédelmet kérni, ami miatt nagyobb pánikhullám tört ki, mint ami valós veszteségben lemérhető volt. Ez a pánikhullám ért el végül az American International Group-ig (AIG), a világ legnagyobb biztosítójáig, ezen keresztül pedig az európai bankokig, így Magyarországig is.
De miért nem bírta a még mindig világhatalom USA megemészteni a válságot? A Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője nem válaszolta meg a kérdést - talán tényleg csak utólag tudjuk meg? -, csupán azt szögezte le, hogy az első két krízist, az olajárrobbanást és az élelmiszerár-növekedést kisebb-nagyobb nehézségekkel még sikerült leküzdeni. Úgy tűnik, hogy a jövőre nézve biztosabb megállapításokat tud tenni, szerinte ugyanis előbb a tőzsde, aztán pedig a bank- és a reálszektor tudja majd összeszedni magát Amerikában. Érdekes az a megállapítása is, miszerint a válság egyáltalán nem a neoliberalizmus vagy az angolszász kapitalizmus csődje lenne, sokkal inkább az állami beavatkozások krízise ez. Az állam azonban várhatóan ki fog vonulni a bankszektorból, ha a válságnak vége lesz, a jelentős tartalékokkal rendelkező arab országok és Kína (a Kínai Központi Banknak egyedül 1900 milliárd dollárnyi devizatartaléka van!) viszont bent is maradnak, ilyen formában is tudatosítva a világgal, hogy a bipoláris felosztást nem az USA egyeduralma - Francis Fukuyama szerint a történelem vége -, hanem a multipoláris követi.
De miért merült fel Magyarország neve elsőként az államcsőd szélén kapálózó Izland után? Izlandon a világon a nyolcadik legmagasabb az életszínvonal, Simor András jegybankelnök szerint nincs is semmi hasonlóság köztünk és a jeges sziget lakói között, fölösleges is az államcsőd képével rémíteni az embereket. De akkor hogy kerülünk a képbe? Már október elején kiszemeltek volna minket a befektetők gyenge láncszemnek?
A CEU egyetemi tanára szerint már 2006. június-júliusában Izland, Törökország, Dél-Afrika és Argentína nem túl előkelő társaságában emlegettek minket mint rossz gazdasági állapotú államot, aminek rendbehozatalára szólított fel az EU a konvergencia program kidolgozása keretében. Ennek alapján nem igaz az - és ezt már én állítom -, hogy a piac bizalmának megrendülése az őszödi beszéd kiszivárgása utánra tehető, azaz az ország gazdasági helyzetének a megromlása egyenesen levezethető lenne a kormányellenes tüntetésekből vagy 2006. október 23-ából. 2006 nyarán ugyanis a kormány még alakulófélben volt, Őszödről meg maximum valami német turistáktól hemzsegő, homokos Balaton-part juthatott akkoriban az átlagmagyar eszébe. Az MNB és az ÁSZ felszólításai azonban már akkor érkeztek, amikor a kormány még csak az előző ciklus második felét tudta elkúrni. A kormány viszont úgy tűnik, hogy alakulása után is süket maradt a figyelmeztetésekre. Persze 2006 áprilisa óta hetente 2-3 programot is megélhetünk - soha ennyi célkitűzést nem látott az ország -, a kormány tehát hangzatos szavai alapján úgy tűnik, hogy cselekvőképessége teljében van, csak úgy halmozza a programokat és lobogtatja a statisztikákat. (Ezzel együtt meg egy fia középtávú tervet nem képesek kiizzadni magukból.)
De akkor miért nem reagált a 2006-os bizalmi válságra az állam, és miért tett mindenre magasról, ami a normák teljesítéséről szólt volna? Ezt talán a kormány tagjaitól, főleg Gyurcsány Ferenctől, Veres Jánostól és Bajnai Gordontól kellene megkérdezni. Azonban nemhogy a kérdés megkésett, a válasz is az lenne. Persze látszólagos válaszokat, mellébeszéléseket ismerünk bőven. Még a múlt héten is gyönyörűséges propagandaanyagot szórtak a nép elé, amelyben 4,5%-os gazdasági növekedést és adócsökkentést vizionáltak, már csak a dübörgő gazdaság meg a pannon puma kifejezések hiányoztak a beindultunk jelszó mellől. (Még jó, hogy nem az SZDSZ hangoztatta ezt Kovács Pistis plakátokon.) És mit hallok a napokban? Veres János kiváló miniszterünk szerint - aki családapának sem utolsó természetesen - nemhogy nem lesz növekedés, egyenesen recesszió lehet.
Ezt a hirtelen változást néhol mániás depressziónak hívják, néhol meg hazugságnak. A pénzpiac szereplői azonban bármit hisznek is, az biztos, hogy ezek után annyi hitelt sem adnak a kormánynak, ezzel együtt az országnak, hogy itt maradjanak befektetni, hiszen a mellébeszélésre, az adatok elhallgatására, a csalásra vagy a hazudozásra nem tudnak alapozni. Abszurdisztánon kívül általában mások sem.
Magyarország tehát nem kiszemelt áldozat, saját magunkat sodortuk ilyen instabil helyzetbe, miközben kifulladt a gazdaság nem is annyira dübörgő lendülete. De hogyan jutottunk idáig, és miért jött létre egyáltalán az IMF csomagja?Október 8-án tette közzé az MNB Monetáris Tanácsa azt a közleményt, miszerint alapvetően egészséges a magyar pénzügyi rendszer, a hitelválság tornádójának pedig csak az oldalszele fog minket érinteni. IMF tehát sehol a láthatáron. Ehhez képest a kiugró devizaadósság miatt, ami jóval olcsóbb, mint a forintban való eladósodás, rengeteg követelés érkezett euróban és svájci frankban. Ezek teljesítésére meg nincs lehetőség akkor, ha a bankok nem bíznak a magyar OTP-ben, ami miatt el is kezdődött a tőkemenekülés, ez pedig a forint zuhanásához vezetett. (Külön kérdés Bod Péter Ákos szerint, hogy ebben mekkora lehetett a spekulánsok szerepe.) Ennek hatására az MNB 3 százalékponttal megemelte a jegybanki alapkamatot. Hasonló mértékű emelés utoljára 2003-ban volt, és másfél évig tartott, amíg sikerült levinni. Ennyit az oldalszellőcskéről. Persze nem meglepő Simorék érdekes reakciója, amikor maga a kormányfő "felejtette el" bejelenteni az október 18-án megtartott "országmentő" Nemzeti csúcson, hogy 10 napja tárgyal a hitelkeretről. Csak akkor tudnám, hogy a jó kommunikációs fogáson kívül mi a fenének hívta össze... Sebaj, szerda este végülis elárulta, hogy három hete tárgyal a hitelről, és ki is derült, hogy az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kész hitelkeretet biztosítani a számunkra. Ez tehát nem segély, hanem egy viszonylag olcsó forrású hitel, amiért akkor is fizetni kell, ha nem hívjuk le, ráadásul kemény feltételei vannak. Ebből a Világbank 1 milliárd dollárt biztosít, 24 milliárd pedig a készenléti hitel, amit valószínűleg nem veszünk igénybe, a 200 milliárd dolláron csücsülő Valutaalap meg csak örülhet, hogy végre jobb ügyfele akad, mint mondjuk Zaire vagy Benin. Az Európai Központi Bank az EU-val együtt meg csóválhatja tovább a fejét, hogy mekkora uniós kudarc az országunk. Mert nemhogy a 2004-es belépésünkkel nem teljesítettük a feltételeit - volt így még pár velünk együtt csatlakozó ország -, de még 2006-ban sem tudtunk egy jó konvergencia programot megszülni, és négy év alatt sikerült kb. 8 év hátrányt összehozni. Nem volt könnyű, de nekünk sikerült, büszkék lehetünk rá. Elsők lehetünk tehát az egy főre jutó öngyilkosságok, a depresszió, az alkoholizmus, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek és az elkúrás arányát tekintve is. A feltételek teljesítése helyett tehát a választások befolyásolására hivatkozva - már a hivatkozási alap is antidemokratikus - Veresék inkább később hozták nyilvánosságra azokat az adatokat.
Nevezhetnénk ezt az adatok eltitkolásának, véresebb szájúak választási csalásnak is, amelyek többek között azt tartalmazták, hogy a botrányos 9%-os államháztartási deifictről sikerült levinni a vacak 5-6%-ra a hiányt. (Összehasonlításképpen Bod Péter Ákos megjegyezte, hogy Bulgária folyó fizetési mérleghiánya a háromszorosa Magyarországénak, mégsem kérnek IMF-csomagot.)
És mi volt a kormány további tevékenysége? Még a legvadabb szocialista szimpatizánsok szerint is Gyurcsány Ferenc bátrabb kellett volna, hogy legyen. Ehelyett dúskáltunk a kéthetes programokban, fittyet hánytunk a felszólításokra és a figyelmeztetésekre, és egy darab középtávú tervet sem sikerült összekaparnunk. A nyugdíjrendszerhez, a szociális hálóhoz vagy az állami vállalatokhoz nem nyúltunk hozzá, ehelyett Isten tudja mennyi időre tönkre vágtuk az egészségügyet, amibe Isten tudja hány ember rokkant vagy halt bele már eddig is, az oktatás színvonalát pedig úgy tűnik, hogy már negatív tartományba is lehet süllyeszteni.
Palócz Éva szerint ráadásul a kormány úgy fektetett be 400 milliárd forintos tételeket a munkaerőpiacba, hogy a bal kéz nem tudta, hogy mit csinál a jobb kéz. A jobb kéz meg rendszerint szórta ki a pénzt az ablakon, üvegzseb program helyett meg csináltunk egy lyukas zseb programot. 2007-ben az EU-n belül mi büszkélkedhettünk a legnagyobb államháztartási hiánnyal - igen, megcsináltuk -, ez akkor 5,5-5% volt, amivel még Angliát is lepipáltuk, és ez azzal párosult, hogy a GDP 50%-át tette ki az állam fenntartásának költsége. Eszerint olyan jelentős és gondoskodó államunknak kellene lennie, mint Franciaország. De Magyarország ebben is kivétel, hiszen a mi államunk úgy adóztatja agyon a polgárait - már amelyik adózik ugye -, hogy mindenből igyekszik kivonulni, azaz egyre kevesebb szolgáltatást nyújt az egyre jelentősebb adókért cserébe.
A Kopint-Tárki vezetője szerint a hihetetlenül magas, csökkenni alig akaró államháztartási hiány miatt magas lett az alapkamat, ami magas forinthitel-kamatokhoz vezetett. Emiatt óriásira nőtt a különbség a devizahitel-kamatok és a forinthitel-kamatok között, ami miatt szintén kakukktojások vagyunk. Ez hatalmas árfolyamkockázathoz vezetett, a devizaigény pedig emiatt lett ekkora. A nagyarányú devizahitelekben kell tehát keresni arra a kérdésre a választ, hogy miért mi vagyunk a legsebezhetőbbek, és miért mi vagyunk a leggyengébb láncszem. (Csak itt most semmilyen Máté Kriszta nem fog nekünk kacsintani, hogy viszlát.)
Az egykori jegybankelnök szerint is ez a hatalmas devizatelítettség vezetett a mostani helyzethez, de arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy statisztikailag is kilógunk a sorból, ugyanis nem tud növekedni a gazdaságunk. Ez akár jó hír is lehetne, hiszen nem olyan túlfűtött a gazdaságunk, mint mondjuk Bulgáriáé, de a magyar kormány éveken keresztül hangsúlyozta - pontosabban hazudta - azt, hogy dübörög a gazdaság, és még nemrég is ott tartott, hogy beindultunk. 17 milliárd eurónyi devizatartalékból viszont nem lehet fedezni a 25 milliárdos rövid lejáratú kötelezettségeinket, és Palócz Éva szerint az MNB angol és svéd példákhoz hasonlóan valószínűleg óriási költségráfordítással sem tudta volna eredményesen megvédeni a nemzeti valutát. Ehelyett fordultunk az IMF-hez és az EU-hoz, amit jó alaposan szét is kürtöltünk, és amit ezért jónevű újságok vezető oldalon közölnek, ezzel tudatosítva a piaci szereplőkben, hogy Magyarország gyenge.
Csaba László szerint ez hihetetlenül nagy hiba volt, hiszen mástól, akár a tőkéjüket sípályába és földrész alakú szigetekbe fektető Dubaitól is kérhetnénk anélkül, hogy a lapok címoldalára kerülnénk. Ha pedig nem írnak rólunk, akkor a piacot sem érdekelné annyira Magyarország pocsék helyzete, így sokkal kevésbé vonulna ki innen. (No news are good news.) Ráadásul 1954 óta, amióta valamilyen formában létezik az EU, csak Nagy-Britannia fordult 1976-ban EU-s hitelhez. Mi tehát ebben is az élmezőnyben vagyunk annak ellenére, hogy Bulgária vagy a balti államok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint mi, tehát a helyzetünk nem feltétlenül indokolná éppen az EU-s hitelt.
Bod Péter Ákossal együtt kíváncsi lennék a kormány valós mozgatórugóira, mindenesetre az alapvető megállapítás, hogy a krízis mindig segít hatalmon maradni a mindenkori kormányzatnak. Talán éppen ezért lehetett a tévéostrom után újra főpolgármester Demszky Gábor, és ne higgyük azt se, hogy a média katasztrófa- és bulvárhírei mögött nem történik semmi jelentős a világban vagy az országban. A monorierdei vonatbalesetnél Gyurcsánynak például alkalma adódott újra ripacskodni, Szabó Pál közlekedési miniszternek pedig lemondani. Na nem a katasztrófa sajnálatos ténye és négy ember szerencsétlen halála miatt, az még a nyugati országokban is elvétve fordulhat elő tényleges okként. Nálunk meg még egy érettségi botrányba sem szoktak belebukni a Magyar Bálint-félék. Megbízható források szerint az infrastrukturális beruházások és a tárca rendelkezésére álló keret drasztikus csökkentését nem tudta elfogadni a miniszter, de hát ugye mégiscsak ciki lett volna, ha csak úgy lemond emiatt. A kiadások csökkentése viszont éppen a nagyarányú állami kiadások miatt is szükséges a 2,5%-os államháztartási deficit elérésével együtt, és ebbe nem feltétlenül kell az IMF kényszerítő hatását belelátnunk. Az viszont világos, hogy az állam emiatt már megint a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket fogja nehéz helyzetbe sodorni, ami széles rétegek elégedetlenségét okozza már most is.
Mi a kiút tehát a magyarországi válságból, amely már évek óta tart? A rubellel vagy a jennel szemben a forint már visszakapaszkodott, ami Csaba László szerint már azt jelzi, hogy túl vagyunk a nehezén. A professzor szerint pedig tanulhatnánk már a környező országok programjaiból is. Bokros Lajost idézve ha egy betegnek elrontják a műtétjét, akkor legközelebb nem szeretné, ha ugyanaz az orvos műtené meg. Az orvos most nem az a Molnár Lajos, volt egészségügyi miniszter, aki tényleg elszúrt egy műtétet, hanem Gyurcsány Ferenc és kormánya.
Csaba László ezért egy országgyűlési választással megtoldott 2009-es EP-választást tartana lehetséges jó megoldásnak, már csak a költségkímélés miatt is. Addig pedig hallgathatjuk kedves szomszédaink elismerő nyilatkozatait pártunk és kormányunk elkúró akcióiról.
Magasröptű kultúrális közeg
Egy letöltőoldalon vagyok regisztrálva. Nem mondom melyiken. A lényeg az, hogy nem régen az oldal üzemeltetői küldtek vagy 15 levelet. Elkezdem megnyitni őket, hogy mit akarnak. Hát azt akarták, hogy csatlakozzak vissza egy-két torrent seed-eléséhez. Az első kettő 2 Stephen King novellagyűjtemény seedelése volt, és ehhez csatlakoztam, gondolva, hogy nocsak, mekkora igény van itt a kultúrára.
A többi felhívás ugyancsak King Végítélet sorozatához kapcsolódott. Ezeket sajnos már nem tudtam seedelni, mert nem voltak meg.
Az összes többi pornó volt.
Komolyan, a több mint 45 giga általam eddig letöltött film/könyv/játékból leginkább a pornók hiányoztak. Ezen jót mosolyogtam, jól is esett Krausz Tamás, és Gyurcsány Ferenc bölcsességei után.
A többi felhívás ugyancsak King Végítélet sorozatához kapcsolódott. Ezeket sajnos már nem tudtam seedelni, mert nem voltak meg.
Az összes többi pornó volt.
Komolyan, a több mint 45 giga általam eddig letöltött film/könyv/játékból leginkább a pornók hiányoztak. Ezen jót mosolyogtam, jól is esett Krausz Tamás, és Gyurcsány Ferenc bölcsességei után.
2008. október 29., szerda
Politikai tökéletlenség, avagy éljen a médiarendőrség!
Forrás: Index
Éljen, éljen, lehet, hogy megalakul gondaltrend... izé a médiarendőrség! Boldogság és öröm lesz itt, meg polkorrekt tájékoztatás!
Íme, egy idézet a cikkből:
"A paragrafus hatásköröket biztosító bekezdései egyébként szinte szóról szóra megegyeznek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996-os törvény 2005-ös módosításával, amely ilyen hatósági jogköröket ad a Gazdasági Versenyhivatalnak. Csakhogy amíg a GVH a piaci versenyt szabályozza, és például a nehezen kezelhető kartellezést igyekszik nyomozati eszközökkel felderíteni, a felállítandó NMH akár tartalomszabályozási kérdésekben is alkalmazhat ilyen módszereket. Vagyis cenzorként léphet fel, és ehhez akár a rendőrség segítségét is kérheti. Ráadásul eközben a testület hat tagját az országgyűlés választaná kétharmados többséggel, ami ugyebár nálunk azt jelenti, hogy a pártok majd rábólintanak egymás jelöltjeire, így végül a politika felügyelheti majd a médiát."
2008. október 28., kedd
A Hazai
Compound interest is the most powerful force in the universe.
A kamatos kamat a legnagyobb erő az univerzumban.
- Albert Einstein
Ha van rosszabb annál, hogy a multinacionális cégek kizsákmányoljanak, az az, ha nem zsákmányolnak ki.
- Ismeretlen
A részesedéseknek a tőzsdén percről-percre átrendeződő szövedéke annyira átláthatatlan, s a cég működése oly mértékben determinált, hogy bármily elvontan is hangzik, elmondható, hogy a céget a piac birtokolja. A Földet az ember, az embert a cég, a céget a piac. Mindannyian egy kapzsi istenség kezében vagyunk, akinek sokat dicsőített önvezérlő mechanizmusai lassan utolsó csepp édesvizünkből, utolsó lélegzetvételnyi tiszta levegőnkből is kiforgatnak.
- Szélsőközép: A lázadó démon
A megatársaságok, mamutcégek, multik, vagy akárhogy is nevezzük őket, elég érdekes társaságok. Ugyan törvényesen működő cégekről van szó, mégis, amikor látjuk őket működni, az az érzésünk támad, hogy a törvényesség kereteit úgy feszegetik, ahogy lehet. Legyen szó egyszerű ármanipulációról, vagy legyen szó kelet-ázsiai gyerekek filléres bérmunkájáról, láthatjuk, hogy ezeknek a cégeknek nincsenek erkölcsi problémáik, ha a magasabb profit eléréséről van szó. Veszélyes szerveződések ezek, mivel egyes üzletlánc, vagy autógyár akkora tőke birtokában lehet, mint egy kisebb közel-keleti ország, ráadásul a főrészvényesek kezében nem kis politikai és üzleti befolyás összpontosul. Ők a modern idők bárói, grófjai, és földesurai.
Aki ismeri a cyberpunk irodalmat, annak lehet fogalma arról, hogy milyen veszélyes lehet, hogyha a cégek hatalma és befolyása túlnő a kormányokén. De nem kell a sötét jövő fantáziavilágaiba utazni, hogy tudjuk, mit jelent ez. Emlékezzünk csak az Angol Kelet-Indiai Társaság 1757 és 1858 tartó uralmára Indiában. Bizony, egy mamutvállalatot látunk, óriási tőkével és hadsereggel. 1858-ig ez a cég, és nem a brit kormány volt India gyarmatosítója. Arról ne is beszéljünk, hogy a régióban még hasonló dán, holland, és francia cégek is folytattak kolonizációs munkát. A gyarmatok kizsákmányolásán túl még igencsak élen jártak a kellemetlenebb modorú őslakosok kiiktatásában is. A céget az 1858-as indiai lázadás után először a Korona irányítása alá helyezték, aztán feloszlatták. Mára már csak az emléke maradt meg ennek a gépezetnek, amely hajdan a világ lakosainak egyötödét uralta. A zászlójuk így nézett ki:
Ugye, már megint ezek az árpádsávosok? A lényeg a lényegben, az East India Company egy eléggé kellemetlen társaság volt. És mivel a történelemnek megvan az a gusztustalan szokása, hogy folyamatosan ismétli önmagát, ezért az a gyanúm, hogy fogunk még látni hasonlót. Elég rossz belegondolni, hogy mit tenne egy kellően gátlástalan cég Afrika nyomorult lakosaival.
Miért is van rá szükségünk? A globalizáció miatt, azért.
Azért, mert mi itt Európában - még mi magyarok is - olyan pofátlanul jó anyagi helyzetben vagyunk a világ többi részéhez képest, hogy szükségünk van mobiltelefonra, autóra, napi háromszori étkezésre, házimozira, számítógépre, internetre. Legyen egy ország akármilyen fejlett, ha csak a hazai iparra támaszkodna, akkor nem bírna mindent elérhető áron a nép elé tárni.
Lehet, hogy a Japán nagyon jó az olcsó autók előállításában, de egy kiló hamisítatlan amerikai steakért nem árt inkább elmenni valamelyik gonosz multi üzletébe, mert ott van is olyan. Vagy ha már itt tartunk, akkor mi, kelet-európaiak ugyan hogyan tudnánk megvenni az olcsó DVD lejátszót, ha nem lenne meg a cég, amelyi idehozza nekünk Kínából, vagy Szingapúrból? Ebben a világban, ha mindent meg akarunk kapni, és van is rá pénzünk, olyanokkal kell üzletelni, akiknek megvan hozzá a megfelelő tőkéjük és kapcsolatrendszerük.
Egy pár bakancs mögött, amit a TESCO-ban veszünk, hosszú tárgyalások, ármegállapodások, és szerződések állnak, hiszen nem elég megvenni a bakancsokat valahol Ázsiában, hanem ide is kell jutattani, hogy a kiskunhalasi TESCO-ban meg tudja venni Józsi bá, hogy legyen miben kapálnia az epret.
De a multikat akkor sem szeretjük, mert gonosz külföldieket hizlalunk mindennel, amit ott veszünk. Nos, ez csak féligazság. Amikor egy multi bejön, akkor nem hoz magával munkaerőt. Az itteni lakosságot dolgoztatja. Az itteniek után fizet TB-t és járulékokat, az itteni kormánynak. Az itt megvásárol termék ÁFÁ-ja nem a gonosz nyugati zsebébe meg,y hanem a mi kormányunk kasszájába - ha jól tudom, az állam bevételének 30%-át az ÁFA adja.
És a legjobb, hogy a multi bizony nem csak saját maga dolgoztat itt embereket, hanem munkát ad az itteni cégeknek is. Nézzünk rá egy doboz TESCO energiaitalra - gyártja Buszesz Zrt. Meg valószínűleg az áruk nem maguktól kerülnek a polcokra, kell ahhoz egy cég, amelynek vannak kamionjai, és el is szállítják bennük az árút. Egy magyarországi TESCO-ban lehet, hogy van rengeteg külföldi áru, de a húspulton magyar hús kerül a vásárló elé, és általában utána lehet nézni az termékek származási helyének. Aki magyar terméket akar vásárolni, az megteheti a TESCO-ban is, vagy a LIDL-ben, vagy a Corában, bárhol, mert nem azért jön ide a multi - ahogy az a buta kis Morvaifejekben lakozik - hogy szar külföldi kajával etessen minket, hanem azért, hogy profitot szerezzen.
Márpedig miből lehet jobban profitot kaszálni, a négy országon átszállított termékből, vagy a célországban felvásárolt, és a saját logónk alatt értékesített termékből? A válasz egyszerű, mint a raklap. Nem leszünk hazaárulók, mert a kevés kis pénzünket a multikhoz visszük, mert velük is támogathatjuk a magyar gazdaságot. Csak egy kicsit körül kéne nézni, hogy meglássuk ezeket az apró kis összefüggéseket.
Morvai, meg a Jobbik nagyszerű gondolkodói szerintem nyissanak ki egy középiskolás mikroökonómia, illetve makroökonómia tankönyvet.
- Albert Einstein
Ha van rosszabb annál, hogy a multinacionális cégek kizsákmányoljanak, az az, ha nem zsákmányolnak ki.
- Ismeretlen
A részesedéseknek a tőzsdén percről-percre átrendeződő szövedéke annyira átláthatatlan, s a cég működése oly mértékben determinált, hogy bármily elvontan is hangzik, elmondható, hogy a céget a piac birtokolja. A Földet az ember, az embert a cég, a céget a piac. Mindannyian egy kapzsi istenség kezében vagyunk, akinek sokat dicsőített önvezérlő mechanizmusai lassan utolsó csepp édesvizünkből, utolsó lélegzetvételnyi tiszta levegőnkből is kiforgatnak.
- Szélsőközép: A lázadó démon
A megatársaságok, mamutcégek, multik, vagy akárhogy is nevezzük őket, elég érdekes társaságok. Ugyan törvényesen működő cégekről van szó, mégis, amikor látjuk őket működni, az az érzésünk támad, hogy a törvényesség kereteit úgy feszegetik, ahogy lehet. Legyen szó egyszerű ármanipulációról, vagy legyen szó kelet-ázsiai gyerekek filléres bérmunkájáról, láthatjuk, hogy ezeknek a cégeknek nincsenek erkölcsi problémáik, ha a magasabb profit eléréséről van szó. Veszélyes szerveződések ezek, mivel egyes üzletlánc, vagy autógyár akkora tőke birtokában lehet, mint egy kisebb közel-keleti ország, ráadásul a főrészvényesek kezében nem kis politikai és üzleti befolyás összpontosul. Ők a modern idők bárói, grófjai, és földesurai.
Aki ismeri a cyberpunk irodalmat, annak lehet fogalma arról, hogy milyen veszélyes lehet, hogyha a cégek hatalma és befolyása túlnő a kormányokén. De nem kell a sötét jövő fantáziavilágaiba utazni, hogy tudjuk, mit jelent ez. Emlékezzünk csak az Angol Kelet-Indiai Társaság 1757 és 1858 tartó uralmára Indiában. Bizony, egy mamutvállalatot látunk, óriási tőkével és hadsereggel. 1858-ig ez a cég, és nem a brit kormány volt India gyarmatosítója. Arról ne is beszéljünk, hogy a régióban még hasonló dán, holland, és francia cégek is folytattak kolonizációs munkát. A gyarmatok kizsákmányolásán túl még igencsak élen jártak a kellemetlenebb modorú őslakosok kiiktatásában is. A céget az 1858-as indiai lázadás után először a Korona irányítása alá helyezték, aztán feloszlatták. Mára már csak az emléke maradt meg ennek a gépezetnek, amely hajdan a világ lakosainak egyötödét uralta. A zászlójuk így nézett ki:
Ugye, már megint ezek az árpádsávosok? A lényeg a lényegben, az East India Company egy eléggé kellemetlen társaság volt. És mivel a történelemnek megvan az a gusztustalan szokása, hogy folyamatosan ismétli önmagát, ezért az a gyanúm, hogy fogunk még látni hasonlót. Elég rossz belegondolni, hogy mit tenne egy kellően gátlástalan cég Afrika nyomorult lakosaival.Miért is van rá szükségünk? A globalizáció miatt, azért.
Azért, mert mi itt Európában - még mi magyarok is - olyan pofátlanul jó anyagi helyzetben vagyunk a világ többi részéhez képest, hogy szükségünk van mobiltelefonra, autóra, napi háromszori étkezésre, házimozira, számítógépre, internetre. Legyen egy ország akármilyen fejlett, ha csak a hazai iparra támaszkodna, akkor nem bírna mindent elérhető áron a nép elé tárni.
Lehet, hogy a Japán nagyon jó az olcsó autók előállításában, de egy kiló hamisítatlan amerikai steakért nem árt inkább elmenni valamelyik gonosz multi üzletébe, mert ott van is olyan. Vagy ha már itt tartunk, akkor mi, kelet-európaiak ugyan hogyan tudnánk megvenni az olcsó DVD lejátszót, ha nem lenne meg a cég, amelyi idehozza nekünk Kínából, vagy Szingapúrból? Ebben a világban, ha mindent meg akarunk kapni, és van is rá pénzünk, olyanokkal kell üzletelni, akiknek megvan hozzá a megfelelő tőkéjük és kapcsolatrendszerük.
Egy pár bakancs mögött, amit a TESCO-ban veszünk, hosszú tárgyalások, ármegállapodások, és szerződések állnak, hiszen nem elég megvenni a bakancsokat valahol Ázsiában, hanem ide is kell jutattani, hogy a kiskunhalasi TESCO-ban meg tudja venni Józsi bá, hogy legyen miben kapálnia az epret.
De a multikat akkor sem szeretjük, mert gonosz külföldieket hizlalunk mindennel, amit ott veszünk. Nos, ez csak féligazság. Amikor egy multi bejön, akkor nem hoz magával munkaerőt. Az itteni lakosságot dolgoztatja. Az itteniek után fizet TB-t és járulékokat, az itteni kormánynak. Az itt megvásárol termék ÁFÁ-ja nem a gonosz nyugati zsebébe meg,y hanem a mi kormányunk kasszájába - ha jól tudom, az állam bevételének 30%-át az ÁFA adja.
És a legjobb, hogy a multi bizony nem csak saját maga dolgoztat itt embereket, hanem munkát ad az itteni cégeknek is. Nézzünk rá egy doboz TESCO energiaitalra - gyártja Buszesz Zrt. Meg valószínűleg az áruk nem maguktól kerülnek a polcokra, kell ahhoz egy cég, amelynek vannak kamionjai, és el is szállítják bennük az árút. Egy magyarországi TESCO-ban lehet, hogy van rengeteg külföldi áru, de a húspulton magyar hús kerül a vásárló elé, és általában utána lehet nézni az termékek származási helyének. Aki magyar terméket akar vásárolni, az megteheti a TESCO-ban is, vagy a LIDL-ben, vagy a Corában, bárhol, mert nem azért jön ide a multi - ahogy az a buta kis Morvaifejekben lakozik - hogy szar külföldi kajával etessen minket, hanem azért, hogy profitot szerezzen.
Márpedig miből lehet jobban profitot kaszálni, a négy országon átszállított termékből, vagy a célországban felvásárolt, és a saját logónk alatt értékesített termékből? A válasz egyszerű, mint a raklap. Nem leszünk hazaárulók, mert a kevés kis pénzünket a multikhoz visszük, mert velük is támogathatjuk a magyar gazdaságot. Csak egy kicsit körül kéne nézni, hogy meglássuk ezeket az apró kis összefüggéseket.
Morvai, meg a Jobbik nagyszerű gondolkodói szerintem nyissanak ki egy középiskolás mikroökonómia, illetve makroökonómia tankönyvet.
Félelem és Reszketés
Emberek, be lettünk - vagyis MJ be lett - linkelve a 168 óra egyik fórumán. Itt a link. Ámuljatok!
Fentről a 20. hozzászólás.
Fentről a 20. hozzászólás.
2008. október 25., szombat
Egy naplopó náci naplója
Elaludtam. Az esetek 99%-ában minden apró zajra fölébredek reggel, de ez a borús, csütörtöki nap kivétel volt. És kivételes is, hiszen bizonyos partizáninfós találgatások ellenére, nem sűrűn járok a Népligetnél, a Fradi-stadionnál. Most viszont alapos késéssel Stark elé kellett mennünk, hogy Lombrosóval sasfészkünkbe kísérjük. Miután megebédeltünk, és a bankom automatája önkényesen elnyelte a kártyámat - ezzel biztosítva számomra a megfelelő hangulatot és azt, hogy hétfőig ne legyen pénzem -, a Deák téri Jobbik-gyűlés felé vettük az irányt. Ahogy Stark már részletesen leírta, részünk lehetett egy Murányi Levente-féle '56-ról megemlékező szónoklatban, egy bátorságot és erőt mutató, bőrszerkós (saját jelzője) Morvai Krisztinás élményben, egy borzalmas magyarságú Nick Griffin-beszéd tolmácsolásában és a radikalizmusban mindenkit túllicitáló Vona Gábor "építő jellegű terveim, ha bejutok a Parlamentbe" programbeszédében. Morvai Krisztina pénzügyi tanácsadókra is kiterjedő kritikája alapján jónéhány ismerősöm és egy családtagom is retteghet, hogy mi lesz, ha rájönnek a foglalkozásukra az egykoron hatalomra kerülő jobbikosok. A TV2-nél dolgozó másik családtagomról nem is beszélve, aki Vona Gábor instrukciói alapján nem sok jóra számíthatna. Jóra persze én sem számítottam azon a napon, úgyhogy miután megcsodáltuk a harci díszbe öltözött demonstrálókat, akik közül sokan a Budaházy-Toroczkai-féle tüntetésre indultak, úgy döntöttünk, hogy könnygáz helyett inkább komcsai levegőt/cigifüstöt szívunk. Nekem nem sok kedvem volt az alkoholfogyasztáshoz - de tényleg:) -, mivel arra számítottam, hogy a fejlemények este még alakulni fognak, amiket elvből szeretek hideg fejjel követni. A borozóban lévő tévét nyomon követve, estefelé el is indultunk a Deák tér irányába, ám a metrón az a kellemes meglepetés ért minket, hogy a szerelvény a Blaháig meg sem állt, úgyhogy rekord idő alatt tettük meg a távot. A Blahán teljesen le volt zárva a Rákóczi út, és egy piros-fehér csíkos bottal terelte el a forgalmat egy rendőr. (Aki igazából Árpád-sávos karlengető fasiszta társunk volt.:)) A téren békésen grasszáltak a kisebbségiek, és nyoma sem volt annak, hogy bármifajta rendbontó akcióra számíthatnánk. A villamos csak az Oktogonig közlekedett, úgyhogy onnantól sétálhattunk a Nyugatiig, ahonnan elkanyarodtunk a sorban parkoló rendőrautókkal, buszokkal és egyéb rendőrségi járművekkel telizsúfolt Bajcsy-Zsilinszky útra. Egészen a Markó utcáig jutottunk, ahol tekintélyes rendőrsorfal fogadott, továbbmenni pedig nem lehetett. Na nem azért, mintha az utcában lévő börtönbe vittek volna minket, hanem azért, mert éppen akkor állították elő Budaházyt, és még a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sokszor lobogtatott zászlaját is láthattam eltűnni a rendőrsorfal mögött, miközben egy E.T. reinkarnációnak tűnő rendőrdroid eggyé vált a fénnyel. Ő az:
A rendőrök ezután igen megfontoltan és logikus módon a Markó utca sarkáról a járda szélénél 5 méterrel beljebb lévő fa vonalához "szorítottak ki" minket, miközben Gaudi-Nagy Tamás és az újra feltűnő Morvai Krisztina próbált telefonon intézkedni többek előállítása ügyében.
Most lebukott a kis karlengető fasiszta.:)Miután a Budaházy/Toroczkai-féle menet utolsó hullámai is felmorzsolódtak a rendőrsorfalon, felszabadult az út a Deák tér irányába. Útközben még azzal a Göbl Györggyel is találkozhattam, akit számomra a partizáninfo reklámozott be, - bár egyesek valami haveromnak tartják:) - és aki éppen akkor tanúkat keresett. A járda szélén rengeteg rendőr állt kisebb csoportokba verődve, és igyekeztek sorban igazoltatni mindenkit, aki arra sétált. Minket azonban kifelejtettek az ottaniak, úgyhogy zavartalanul elértünk a meglehetősen csöndes Deák térig, ahol kicsit körbevezettük Starkot a belvárosban. Az Erzsébet térre visszaérve felfigyeltem egy utcán heverő valamire, ami gurulni kezdett felém, amikor a kocsik áthajtottak rajta. Közelebb mentem, hogy megnézzem, hát egy szép, piros nyelű csavarhúzó volt. Úgyis lötyög a fürdőszobaajtó kilincse, gondoltam, elrakom a belső kabátzsebembe. Elindultunk az Andrássy út felé, ami nemcsak szép, fehér (fajmagyar!) rácsos kordonokkal volt lezárva, hanem még betonakadályokat is raktak eléjük.
A vörös-fehér sávos (ugye tudjuk, kik használtak ilyet?) mentőautót azért átengedték a fajmagyar rendőrökElénk pedig egy csoport rendőr tornyosult akadályul, akik kellemes hangulatban igazoltattak minket. Meg is kérdezték, hogy ez az első-e a mai nap folyamán, miközben néhány gyanús arc haladt el mellettünk, akik érdeklődtek a minket gondozásba vevő rendőröknél, hogy tudják-e, hova vitték egy haverjukat a kollégák. (Őket nyilván azért nem igazoltatták, mert már unták a kopasz képüket.) Közben kikérdezték a személyijén található minden adatáról Lombroso egyik volt osztálytársát, aki hozzánk csatlakozott, és a rendőrök legnagyobb meglepetésére hibátlanul tudta a saját meg az anyja nevét is. (A zsaruk nyilván magukból indultak ki a kérdezz-feleleknél.) Közben erősen gondolkoztam azon, hogy mi lesz, ha a zsernyákok kíváncsiak a nálam található tárgyakra is, ennek kapcsán arra, hogy mi a büdös fenének van egy lánynál egy csavarhúzó, amibe nyilván szívesen belekötnének, de nem jutott eszükbe, hogy kirámoltassanak minket. A kártyás játékot játszó rohamrendőr viszont úgy belelendült a kérdezősködésbe, hogy a játék hevében leejtette az ismerős lakcímkártyáját, úgyhogy megtudhattuk azt az elengedhetetlenül fontos dolgot is, hogy testpáncélban milyen nehezen tud letérdelni előttünk egy rendőr. Miután ismét bekerültem a zsaruk adatbázisába - immáron harmadszor -, mosolygósan elköszöntem tőlük, és belvárosnéző körutazásunkat befejezve megcsodálhattuk a teljesen lezárt Andrássy utat, az egy utcával arrébb szállított kocsikat, az Operából kiáramló elegáns tömeget és a két sorban parkoló rendőrségi járművek hosszú sorát.
Fajmagyar (még nem izraeli) vízágyúMár csak azt nem értem, hogy a rendőrségnek miért kellett 2008. október 23-ikáig várnia, hogy rájöjjön, mivel előzhető meg az oszlatás és a rendbontás. Vagy direkt ilyen lassú tempóban dolgoznak az újításokon? Na és mi a helyzet a "bombagyáros terrorista" cselgáncsozó Tölgyesi Krisztián bombáival, amiket a Nyugati téren, a rendőrök orra előtt tárolt a kocsijában, és aki azóta részletes vallomást tett? Tényleg ilyen hülyék a nemzeti radikálisok, és ilyen lassan tanulnának a rendőrök is, vagy megint egy újabb "trükkel" állunk szemben?
2008. október 24., péntek
A jobbik beszéde
Budapest, szemerkélő eső. Lombrosoékkal a Népligetnél találkoztunk, és megállapítottuk, hogy fasiszták vagyunk még mindig. A metró, a villamos, és a busz igénybevétele után eljutottunk Lombroso házához, ahol igen finom, bár nem tradicionális rakott krumplit ettem. Ezek után még becsúszott egy vizit az MJ házhoz is, és onnan jutottunk el a Deák Térre, ahol a Jobbik tartotta a megemlékezést.
A felvonulók változatosak voltak. A Gárdán - akik különböző történelmi lobogókkal vonultak fel a magyar zászlón, és az árpádsávos lobogók mellett - kívül még voltak ott fiatalok, öregek, külföldiek, sőt még egy négert is láttam - na, hogy ő hogyan került oda, azt nem tudom. Mögöttünk egy pár állt, amelynek férfitagja folyamatosan angolra fordította a felszólalók szövegeit.
Mondanom se kell, szinte az összes beszédben voltak rejtett zsidózások, amire a tömeg a "sátán népe" és a "férgek" megjegyzésektől kezdve, egészen változatos fujjogásokon át, egyszerű "rohadt zsidók" felkiáltásokkal is reagált.
Az első szónok egy '56-os veterán volt, az ő beszédje még kifejezetten nem volt zavaró, de azért még ott figyelt egy kis párhuzam a mai és az 52 évvel ezelőtti események között.
Ezek után megjelent Nick Griffin, a Brit Nemzeti Párt elnöke. A Brit Nemzeti Pártról tudni kell, hogy ez az a szélsőjobboldali szervezet, amely - a Jobbik szerint - feltörő üstökös a brit politikában, mivel az önkormányzati választásokon több mint száz helyet szereztek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az a százvalahány hely kevesebb mint az 1%-a a betölthető helyeknek. Magyarul, egy egészen kicsi csúsztatással sikerült elhitetnie a Jobbiknak a szavazóival, hogy itt egy komoly nemzetközi hatalmasságot sikerült elcsalniuk Budapestre.
Griffin beszéde viszont nagyon jó volt, minimális utalásokkal a jelenlegi magyar belpolitikára, és dicsérően értékelte az '56-os eseményeket, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia mennyi magyar menekültet fogadott be akkoriban, és hogy a Nemzeti Párt tagjai között találhatók '56-os veteránok, és azok leszármazottai. Valószínűleg a tolmácsa is ilyen ember lehetett. Szegény fickó kiejtésén hallatszott, hogy beszélt magyarul, valamikor régen, de mára már elfelejtette a ragozást, meg úgy a helyes szósorrendet. Néha elég érdekes volt az alany és az állítmány viszonya a mondanivalójában. Igyekeztem inkább Griffin beszédjére figyelni, mivel kifejezetten szép és tökéletesen érthető, választékos angolsággal beszélt. A BNP ezt nagyon elkúrta, ugyanis ezzel a borzasztó szar magyarsággal beszélő tolmáccsal az elnökük beszédét sikeresen érthetetlenné tették az angolul valószínűleg nem nagyon beszélő Jobbik szavazók számára.
A következő "nagy ember", aki felszólalt, az Morvai Krisztina volt. Személyesen. Miközben fellépett az emelvényre, felbukkant egy diszkrét Novák Előd fej a tömegben, valahol a Gárdisták közelében. Morvai beszédje nem tartalmazott túl sok meglepetést. Először - természetesen - elítélte a brutális rendőri erőszakot, és a "forradalmárok" elleni meghurcoltatásokat. Ugyanakkor, érdekes módon, kijelentette, hogy a rendőrség nem ellensége a "magunkfajtának" és hogy ne támadjanak az igaz magyar hazafiak a rendőrökre, és sztárolta egy kicsit azt a 3000 rendőrt (a 40.000-ből) akik azok közé a rendőrök közé tartoznak, akik kiálltak a túlkapásokkal szemben. Természetesen, beszédéből megtudtuk, hogy a 2006-ot zavargók mind ártatlan, törvénytisztelő állampolgárok, akiket a diktatúra borzalmai kényszerítettek börtönbe. Hallottunk egy szép tanmesét arról, hogy a brit nők hogyan védték meg magukat a gonosz és rút bevándorlók nemi erőszakot produkáló tevékenysége ellen. Olyan kerek kis sztori volt, hogy talán még igaz is, bár én kétlem. Mindenesetre, egy jó pontja volt a beszédnek: felesleges, és haszontalan erőszakkal döntögetni a "diktatúrát", helyette "erőt kell mutatni". Ez mindenképpen pozitívum Budaházyék bujtogatása mellett. Ezt a tanácsot akár a civil politizálók és megfogadhatnák, csak sajnos a magyar civil szervezetek nem nagyon tudnak hathatós tömegeket prezentálni, mivel a magyar lakosság fejében még nem realizálódott, hogy politika létezik pártokon kívül is.
Ezek után a legfontosabb, és leg agyat szétrothasztóbb beszéd Vona Gáboré volt - természetesen. Ugyan már sikerült leszállni a tőke-ellenes marhaságokról - bár kaptak a bankárok és a spekulánsok néhány keresetlen szót, és persze a nemzetközi tőke sem maradhatott ki - és határozottan a gazdasági rend helyreállítása mellett állt ki, viszont azt nem részletezte, hogy ezt hogyan kívánja pártja elérni a nemzetközi tőke kihagyásával.
A beszéd végére viszont egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy Vona Gábor megőrült. Ugyanis bejelentette, hogy első dolguk lesz a TV2 és az RTL Klub megszüntetése, a székházuk lerombolása, és sóval behintése. Ezekre a félelmetes baromságokra az ott összegyűlt nép ovációval reagált. Nyilvánvaló, hogy a Jobbik kinyírná a független tájékoztatást, és helyette inkább az állami tévére feküdne rá. Magyarul, jobban szeretnék, ha a TV néző csak az ő propagandájukat foghatná a TV-n. Ezután jött az a rész, amikor arról beszélt, hogy a kormány és az ellenzék szeret külföldi megfigyelőket behívni, hogy felügyeljék a választások tisztaságát. Vona kijelentette, hogy erre ők is behívják a saját megfigyelőiket - irániakat. Nem viccelek, iráni megfigyelők, és a Forradalmi Gárda behívásáról beszélt. Miért? Mert ők antiszemiták, azért. Kifejezetten vicces, hogy meghívja a bevándorlás-ellenes Griffint, aztán meg az perzsákhoz való közeledésről beszél. Nem tudja, hogy az európai nacionalisták nem igazán szeretik a muszlinokat? Hol keres ez az ember szövetségeseket? És mi szükség van arra, hogy a szekuláris magyar államot kapcsolatban hozzák közel-keleti szemi-teokráciákkal?
Ezek voltak a Jobbik gyűlésen szerzett élményeim, amelyeket megosztok veletek, mindenki okulására. Remélem hasznos információkat szolgáltattam. Később még láttunk rendőrsorfalat, meg egy Budaházyt, akit rendőrök vittek el, de erről inkább majd Lombroso, vagy MJ fog írni.
A felvonulók változatosak voltak. A Gárdán - akik különböző történelmi lobogókkal vonultak fel a magyar zászlón, és az árpádsávos lobogók mellett - kívül még voltak ott fiatalok, öregek, külföldiek, sőt még egy négert is láttam - na, hogy ő hogyan került oda, azt nem tudom. Mögöttünk egy pár állt, amelynek férfitagja folyamatosan angolra fordította a felszólalók szövegeit.
Mondanom se kell, szinte az összes beszédben voltak rejtett zsidózások, amire a tömeg a "sátán népe" és a "férgek" megjegyzésektől kezdve, egészen változatos fujjogásokon át, egyszerű "rohadt zsidók" felkiáltásokkal is reagált.
Az első szónok egy '56-os veterán volt, az ő beszédje még kifejezetten nem volt zavaró, de azért még ott figyelt egy kis párhuzam a mai és az 52 évvel ezelőtti események között.
Ezek után megjelent Nick Griffin, a Brit Nemzeti Párt elnöke. A Brit Nemzeti Pártról tudni kell, hogy ez az a szélsőjobboldali szervezet, amely - a Jobbik szerint - feltörő üstökös a brit politikában, mivel az önkormányzati választásokon több mint száz helyet szereztek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az a százvalahány hely kevesebb mint az 1%-a a betölthető helyeknek. Magyarul, egy egészen kicsi csúsztatással sikerült elhitetnie a Jobbiknak a szavazóival, hogy itt egy komoly nemzetközi hatalmasságot sikerült elcsalniuk Budapestre.
Griffin beszéde viszont nagyon jó volt, minimális utalásokkal a jelenlegi magyar belpolitikára, és dicsérően értékelte az '56-os eseményeket, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia mennyi magyar menekültet fogadott be akkoriban, és hogy a Nemzeti Párt tagjai között találhatók '56-os veteránok, és azok leszármazottai. Valószínűleg a tolmácsa is ilyen ember lehetett. Szegény fickó kiejtésén hallatszott, hogy beszélt magyarul, valamikor régen, de mára már elfelejtette a ragozást, meg úgy a helyes szósorrendet. Néha elég érdekes volt az alany és az állítmány viszonya a mondanivalójában. Igyekeztem inkább Griffin beszédjére figyelni, mivel kifejezetten szép és tökéletesen érthető, választékos angolsággal beszélt. A BNP ezt nagyon elkúrta, ugyanis ezzel a borzasztó szar magyarsággal beszélő tolmáccsal az elnökük beszédét sikeresen érthetetlenné tették az angolul valószínűleg nem nagyon beszélő Jobbik szavazók számára.
A következő "nagy ember", aki felszólalt, az Morvai Krisztina volt. Személyesen. Miközben fellépett az emelvényre, felbukkant egy diszkrét Novák Előd fej a tömegben, valahol a Gárdisták közelében. Morvai beszédje nem tartalmazott túl sok meglepetést. Először - természetesen - elítélte a brutális rendőri erőszakot, és a "forradalmárok" elleni meghurcoltatásokat. Ugyanakkor, érdekes módon, kijelentette, hogy a rendőrség nem ellensége a "magunkfajtának" és hogy ne támadjanak az igaz magyar hazafiak a rendőrökre, és sztárolta egy kicsit azt a 3000 rendőrt (a 40.000-ből) akik azok közé a rendőrök közé tartoznak, akik kiálltak a túlkapásokkal szemben. Természetesen, beszédéből megtudtuk, hogy a 2006-ot zavargók mind ártatlan, törvénytisztelő állampolgárok, akiket a diktatúra borzalmai kényszerítettek börtönbe. Hallottunk egy szép tanmesét arról, hogy a brit nők hogyan védték meg magukat a gonosz és rút bevándorlók nemi erőszakot produkáló tevékenysége ellen. Olyan kerek kis sztori volt, hogy talán még igaz is, bár én kétlem. Mindenesetre, egy jó pontja volt a beszédnek: felesleges, és haszontalan erőszakkal döntögetni a "diktatúrát", helyette "erőt kell mutatni". Ez mindenképpen pozitívum Budaházyék bujtogatása mellett. Ezt a tanácsot akár a civil politizálók és megfogadhatnák, csak sajnos a magyar civil szervezetek nem nagyon tudnak hathatós tömegeket prezentálni, mivel a magyar lakosság fejében még nem realizálódott, hogy politika létezik pártokon kívül is.
Ezek után a legfontosabb, és leg agyat szétrothasztóbb beszéd Vona Gáboré volt - természetesen. Ugyan már sikerült leszállni a tőke-ellenes marhaságokról - bár kaptak a bankárok és a spekulánsok néhány keresetlen szót, és persze a nemzetközi tőke sem maradhatott ki - és határozottan a gazdasági rend helyreállítása mellett állt ki, viszont azt nem részletezte, hogy ezt hogyan kívánja pártja elérni a nemzetközi tőke kihagyásával.
A beszéd végére viszont egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy Vona Gábor megőrült. Ugyanis bejelentette, hogy első dolguk lesz a TV2 és az RTL Klub megszüntetése, a székházuk lerombolása, és sóval behintése. Ezekre a félelmetes baromságokra az ott összegyűlt nép ovációval reagált. Nyilvánvaló, hogy a Jobbik kinyírná a független tájékoztatást, és helyette inkább az állami tévére feküdne rá. Magyarul, jobban szeretnék, ha a TV néző csak az ő propagandájukat foghatná a TV-n. Ezután jött az a rész, amikor arról beszélt, hogy a kormány és az ellenzék szeret külföldi megfigyelőket behívni, hogy felügyeljék a választások tisztaságát. Vona kijelentette, hogy erre ők is behívják a saját megfigyelőiket - irániakat. Nem viccelek, iráni megfigyelők, és a Forradalmi Gárda behívásáról beszélt. Miért? Mert ők antiszemiták, azért. Kifejezetten vicces, hogy meghívja a bevándorlás-ellenes Griffint, aztán meg az perzsákhoz való közeledésről beszél. Nem tudja, hogy az európai nacionalisták nem igazán szeretik a muszlinokat? Hol keres ez az ember szövetségeseket? És mi szükség van arra, hogy a szekuláris magyar államot kapcsolatban hozzák közel-keleti szemi-teokráciákkal?
Ezek voltak a Jobbik gyűlésen szerzett élményeim, amelyeket megosztok veletek, mindenki okulására. Remélem hasznos információkat szolgáltattam. Később még láttunk rendőrsorfalat, meg egy Budaházyt, akit rendőrök vittek el, de erről inkább majd Lombroso, vagy MJ fog írni.
2008. október 23., csütörtök
Egy fasiszta naplója 2008. okt. 23.
Reggel 9-re érkeztem meg Budapestre. Büszke vagyok erre a városra, hisz nem máshova tartozik, mind Európa legfasisztább nemzetéhez, hozzánk. Szerencsére még kitartott a reggel belőtt heroin, ezért még képes voltam elolvasni Lombroso SMS-ei közül az utolsót: "Kitartás!". Nem sokkal később megjelent ő is, és persze MJ. Sajnos még nem tudom, hogy Lombika hogy néz ki, mert mindenhová csuklyában és sállal eltakart arccal közlekedik. Mivel látens buzi is vagyok, nem csak fasiszta, ezért követtem a zuhanyzóba, de sajnos tusolás közben sem vált meg a ruházata felső részétől. Nem baj, még rá fogom venni, hogy teljes farokhosszúsággal kiálljon a legális droghasználat és a melegek ügyéért.
Olyan 10 óra környékén érkeztünk meg a lakásukra. Nagyon barátságos, kényelmes ki otthon. Kutyájuk, Blondie már a kapuban a jellegzetes, szívet melengető karlendítéssel üdvözölt minket, és barátságosan megkínálta gazdáját a szájában tartott, körülmetélt ember - bocsánat, zsidó - pénisszel. Lombroso természetesen elfogadta. Ez már egy biztató kezdet, remélem már nem sokáig lesz heteró a lelkem. Estére már tele lesz a vérünk alkohollal és a kokainnal, amit a seggemben csempésztem be az országba Peruból, ahol a Mendoza családdal ápoltam a kapcsolatot. Természetesen, miután felhergeltük a rendőröket, felszívódunk, mint a heroin a véremben az unalmas vasárnap reggeleken. Majd szépen megpihenünk egy nyilas kocsmában, ahol majd néhány kupica pálinka után majd MJ és én fogunk versenyezni Lombroso kegyeiért.
Olyan 10 óra környékén érkeztünk meg a lakásukra. Nagyon barátságos, kényelmes ki otthon. Kutyájuk, Blondie már a kapuban a jellegzetes, szívet melengető karlendítéssel üdvözölt minket, és barátságosan megkínálta gazdáját a szájában tartott, körülmetélt ember - bocsánat, zsidó - pénisszel. Lombroso természetesen elfogadta. Ez már egy biztató kezdet, remélem már nem sokáig lesz heteró a lelkem. Estére már tele lesz a vérünk alkohollal és a kokainnal, amit a seggemben csempésztem be az országba Peruból, ahol a Mendoza családdal ápoltam a kapcsolatot. Természetesen, miután felhergeltük a rendőröket, felszívódunk, mint a heroin a véremben az unalmas vasárnap reggeleken. Majd szépen megpihenünk egy nyilas kocsmában, ahol majd néhány kupica pálinka után majd MJ és én fogunk versenyezni Lombroso kegyeiért.
2008. október 22., szerda
A heti SA-díj
Az SA-díj, az egy ötlet. Csak hogy az Holló című filmre utaljak: van egy pont, amikor az ötletből intézmény lesz. Hát csináljunk az ötletből intézményt, a magunk szerény módján. Legyen a blogon heti SA-díj kiosztás. Az eheti jelöltjeink a következők:
Dobtáras igazságosztó:
Az illető még csak ma jelent meg a Partizáninfón, de máris erre a neves díjra törekszik. Számolatlanul önti magából a hülyeségeket, fasisztáz ahol ér. Nevét erről az illusztris szovjet fegyverről kapta:
PPS 1941 M géppisztoly
Dobtáras igazságosztó:
Az illető még csak ma jelent meg a Partizáninfón, de máris erre a neves díjra törekszik. Számolatlanul önti magából a hülyeségeket, fasisztáz ahol ér. Nevét erről az illusztris szovjet fegyverről kapta:
PPS 1941 M géppisztoly
Mivel ez a fegyver már minimum 40 éve elavult, ezért Dobtáras barátunk nagyjából 40 éves elavultsággal antifasiszta. Magyarul, egy igazi komcsi, abból a tulok fajtából.
Díjnyertesnek tűnő kommentjei olvashatók itt: http://partizaninfo-morvaifigyelo.blogspot.com/2008/10/hisztina-jabb-hisztrija-morvai.html
Megmondom:
Megmondom egy rendkívül egyszerű gondolkodású, szeretetre kevéssé méltó figura. Feltűnő olvasási képességeinek hiányáról, és hogy a történelmi kijelentéseit a '70-es évekbeli ismeretterjesztő filmekből szerzi. Nagyjából minden elképzelhető hülyeséget összehordott, de úgy érzem, még van bőven a tarsolyában.
Díjnyertesnek tűnő kommentjei olvashatók itt: http://partizanigyirtokti.blogspot.com/2008/10/mifle-hsk-vagytok-ti.html
Díjnyertesnek tűnő kommentjei olvashatók itt: http://partizaninfo-morvaifigyelo.blogspot.com/2008/10/hisztina-jabb-hisztrija-morvai.html
Megmondom:
Megmondom egy rendkívül egyszerű gondolkodású, szeretetre kevéssé méltó figura. Feltűnő olvasási képességeinek hiányáról, és hogy a történelmi kijelentéseit a '70-es évekbeli ismeretterjesztő filmekből szerzi. Nagyjából minden elképzelhető hülyeséget összehordott, de úgy érzem, még van bőven a tarsolyában.
Díjnyertesnek tűnő kommentjei olvashatók itt: http://partizanigyirtokti.blogspot.com/2008/10/mifle-hsk-vagytok-ti.html
Levélváltás a Societas-szal
Azoknak az olvasóknak, akik nem látogatják rendszeresen a Partizáninfót, elmondom, hogy volt egy nagyon kedvenc partizánunk. Az illető Fiatal Baloldali névvel regisztrált először - röviden csak FIB - majd később ezt a szervezet megszűnésével Societas-os Aktivista névre változtatta. Az illető egy rendkívül humoros figura volt, ugyanis tizen-huszonéves létére kommunista volt. Számára a Szovjetúnió volt a megvalósult földi Mennyország, a németek nem voltak emberek, Katynban meg az oroszok igazából lengyel árulókat és reakciósokat végeztek ki. '56 meg egy nyilas puccskísérlet volt. Magát az MSZP nevű teljesen vadkapitalista párt hűséges tagjának tartotta, és közben hangoztatta, hogy a tőke és a fasizmus jegyesek. Magyarul, egy nagyon nem egyszerű arc volt.
Miközben diszkréten hülyéztük le egymást a neten, eszembe jutott, hogy vajon milyen szervezet lehet egy a Societas, hogy egy ekkora kommunista barmot tagjai közé enged.
Írtam a miskolci alapszervezetnek egy levelet. Ez állt benne:
"
https://www.blogger.com/comment.g?blogID=597621039468179423postID=5899661100481033243&isPopup=true
Societas-os aktivista írta...
Szóval, szegény drága SA mégis mit gondolna, ha tudná, hogy az 'elvtársai' nem értik meg őt?
Miközben diszkréten hülyéztük le egymást a neten, eszembe jutott, hogy vajon milyen szervezet lehet egy a Societas, hogy egy ekkora kommunista barmot tagjai közé enged.
Írtam a miskolci alapszervezetnek egy levelet. Ez állt benne:
"
- Tisztelt Societas!
Mivel nem találtam más elérhetőséget a Societas szervezethez, ezért Önöket, a Miskolci alapszervezetet keresem meg kérdéseimmel. A kérdéseim egy önmagát az egykori Fiatal Baloldal, illetve a mai Societas tagjának állító illető internetes tevékenységével kapcsolatosak. Ez az illető a Partizáninfó nevű, szélsőbaloldali honlapon jelent meg, és fejtett ki enyhén szólva erőteljes kommunista propagandát. Véleménye szerint a fasisztáknak - illetve az általa fasisztáknak nevezett személyeknek - nincs joga az élethez, illetve a kapitalista rendszer jegyese a fasizmusnak. Továbbá a németek szerinte nem is emberek, és még sorolhatnám az enyhén szólva meghökkentő kijelentéseket. Amennyiben szánnak egy kis időt a Partizáninfó korábbi (nagyjából 2007-2008 téli-tavaszi) bejegyzéseinek átböngészésére, akkor Önök is részletesen elolvashatják az illető véleményét az emberiség vele egyet nem értő részéről.
Nos, akkor jönnének a kérdéseim. Mivel az illető - ismétlem - az Önök szervezetének a tagjaként mutatkozott be (nicknevei: 'Egy fiatal baloldali', illetve a FIB felbomlása után 'Societas-os aktivista') ezért felveti a kérdést, hogy az Önök szervezete milyen ideológiai hátteret tudhat magáénak, amelyet egy ilyen gondolkodású ember is képes a magáévá tenni.
Egyes kérdésem talán naívnak, esetleg rosszindulatúnak tűnhetnek, de nézzék el nekem azt, hogy elég rossz tapasztalataim vannak az ifjúsági mozgalmakkal kapcsolatban, illetve semmit nem tudok az Önök szervezetének belső életéről.
Tehát a kérdéseim:
1. Az egykori FIB és a mai Societas magáénak vallja a kommunista nézeteket?
2. Az egykori FIB és a mai Societas egyetért a szélsőjobbos magyar állampolgárok ellenségként való kikiáltásával, illetve azok megyilkolásával?
3. Egyetértenek-e bármiben - és ha igen, miben - az általam említett illető lent idézett kijelentéseiből? (Itt elsősorban a 'Kell a gyűlölet' idézetet emelném ki)
4. Az 'elvtárs' elnevezés használatban van az önök szervezetében?
A válaszokat előre is köszönöm, a levél végére pedig mellékelek néhány kommentet, amelyet az illető írt. Természetesen van ennél jóval több is a kérdéses oldalon.
Tisztelettel
XXXX (Ha nem haragszik meg senki, ide azért nem dobom ki a nevemet.)
Nos, akkor jönnének a kérdéseim. Mivel az illető - ismétlem - az Önök szervezetének a tagjaként mutatkozott be (nicknevei: 'Egy fiatal baloldali', illetve a FIB felbomlása után 'Societas-os aktivista') ezért felveti a kérdést, hogy az Önök szervezete milyen ideológiai hátteret tudhat magáénak, amelyet egy ilyen gondolkodású ember is képes a magáévá tenni.
Egyes kérdésem talán naívnak, esetleg rosszindulatúnak tűnhetnek, de nézzék el nekem azt, hogy elég rossz tapasztalataim vannak az ifjúsági mozgalmakkal kapcsolatban, illetve semmit nem tudok az Önök szervezetének belső életéről.
Tehát a kérdéseim:
1. Az egykori FIB és a mai Societas magáénak vallja a kommunista nézeteket?
2. Az egykori FIB és a mai Societas egyetért a szélsőjobbos magyar állampolgárok ellenségként való kikiáltásával, illetve azok megyilkolásával?
3. Egyetértenek-e bármiben - és ha igen, miben - az általam említett illető lent idézett kijelentéseiből? (Itt elsősorban a 'Kell a gyűlölet' idézetet emelném ki)
4. Az 'elvtárs' elnevezés használatban van az önök szervezetében?
A válaszokat előre is köszönöm, a levél végére pedig mellékelek néhány kommentet, amelyet az illető írt. Természetesen van ennél jóval több is a kérdéses oldalon.
Tisztelettel
XXXX (Ha nem haragszik meg senki, ide azért nem dobom ki a nevemet.)
- Melléklet:
- Amilcar Cablar írta...
"Repültek a kövek, molotov koktélok. (Szerencsére két randalírozó is meggyulladt a nagy hőstettek során, de sajnos élve maradtak. â013 a szerk.)" - Én mint a Partizáninfo-ra publicisztikát és olvasói leveleket küldő ember ettől most nagyon elhatárolódnék, és ha nem kértek bocsánatot, akkor többet nem is küldök semmit.
- Egy fiatal baloldali írta...
Kedves Amilcar Cablar elvtárs!
Azért ennyire nem kéne szerintem kiakadnod ezen a megjegyzésen. Amit műveltek ezek a szemetek március 15.-én, ez ahhoz enyhe megjegyzésnek számít. Elvették az emberektől, a békés ünneplés lehetőségét és újra harctérré változtatták Budapest utcáit a rohadt árpádsávos fasiszták. Véleményem szerint, ha megdöglött volna az a két fasiszta, talán legközelebb a többi rohadék elgondolkodna, h kimenjen e balhézni...
Minden tiszteletem a rendőröké, akik megakadályozták a fasiszták további őrjöngését. Csak így tovább!
- Egy fiatal baloldali írta...
Szkíta féreg!
Ahol lakom, az ottani megemlékezésen sehol sem fütyültek ki egy baloldalit sem. Csak rászóltak az emberek azokra a rohadékokra, akik árpádsávos rongyokkal akarták március 15 emlékét meggyalázni. Ti vagytok kissebségben fasiszták, hiába minden. :) Te vagy az rohadék ugye, aki a "Nem csak a szélsőjobboldalé a világ" című számnál pofáztál a youtubon? Fantasztikus kis nóta! Vidám antifasiszta dalocska, mi ezt rendszeresen énekeljük. :) Ja és mindenki leszarja a véleményedet, az antifasiszta mozgalmat megbecsülik, titeket árpádsávos okádékokat szarba se vesznek! "Mostanában mindig szebb országról álmodok, szkinhead mentes övezet és munkatáborok..." :)
- Egy fiatal baloldali írta...
Kedves Bartebly!
Írtad, h inkább hallgassam a "Tégy a gyűlölet ellen-t". Teljesen egyetértek. De ahhoz, h a szélsőjobboldalt megállítsuk ahhoz igenis kell a gyűlölet!
Forrás:http://gportal.hu/gindex.php?pg=2964087&PHPSESSID=33992fee56d1a628896b17a6398738cfRégi igazság: az ellenséget gyűlölni kell! Gyűlölet nélkül nem lehet győzni. Ha jobban akarsz élni, mint ölni, esélyed sincs a győzelemre. Akkor túl akarod élni a csatát, aztán a háborút. Óvatos leszel. Úgy még túl is élheted az egészet. Csak, minek?
Ha gyűlölöd az ellenséget, akkor fontosabb, hogy őt megöld, mint hogy te életben maradj. Közben tudod, hogy a szomszédod is gyűlöli. Az egész néped gyűlöli az ellenségeteket. Gyűlölitek őket, mert eljött a hazátokba, megölte apátokat, anyátokat, testvéreiteket, gyerekeiteket, megerőszakolta húgaitokat, feleségeiteket, lányaitokat, lerombolta otthonaitokat, városaitokat. El akarja venni a hazátokat.
https://www.blogger.com/comment.g?blogID=597621039468179423postID=5899661100481033243&isPopup=true
Societas-os aktivista írta...Mindenkihez!
Elvtársainkkal, egyhangú többséggel feloszlattuk a Fiatal Baloldalt, ami Magyarország legnagyobb ifjúsági szervezte volt. Új szervezetünk kb. 30 nap múlva alakul meg hivatalosan. Jelen volt Giacomo Filibeck elvtárs, aki az ECOSY (Európai ifjú szocialisták) elnöke. Ő részletesen ismertette a baloldal helyzetét Európában, illetve hazájában Olaszországban, ahol meglehetősen nehéz helyzetben vannak, mivel az ő elmondása szerint Róma irányítása egy igazi fasiszta kezébe került. De mi nem adjuk fel a harcot. Ahogy olasz elvtársaink, úgy mi is küzdünk a szélsőjobb minden formája ellen. Mi következetesen kiállunk a PÁRT mellet, akiben bízhatunk. Nekünk annyi előnyünk van legalább, h a magyar ifjú baloldali mozgalom egységes. Ha minden jól megy akkor 2009-ben Balatonon lesz megrendezve a világ legnagyobb baloldali ifjúsági tábora az IUSY ( Ifjúsági Szocialista Internacionálé) fesztivál. A világ minden részéről jönnek baloldali fiatalok, kb. 7000-ren jönnek majd. Az új szervezetünk neve: Societas â013 Új Mozgalom. A Societas â013 Új Mozgalom büszkén képviseli a racionalizmus, az internacionalizmus, az antifasizmus és a szociáldemokrácia nemes eszméit. A jelszavunk: szabadság, egyenlőség, testvériség.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk az új szervezetünkben.- Societas-os aktivista írta...
Kedves Ernesto elvtárs!
Független baloldaliakként követjük a Párt irányvonalát, mert az a helyes út. Nem tudom kedves Ernesto, h nálatok hogy van, de mi Societas-osok elvhű emberek vagyunk, akik megtesznek mindent a Pártért. Ha kell a hét minden napján menni fogok kampányolni. Tudod, kicsit beárnyékolja a szélsőbaloldal tekintélyét az, h a 2004-es népszavazáson lepaktált a fideszes gazemberekkel. Meg mostanában az árpádsávos fasisztákkal is hajlandóak vagytok lepaktálni, csak h a szocialistáknak ártsatok. Szerintem ti vagytok azok, akik megosztjátok a baloldalt és így a reakció malmára hajtjátok a vizet, ahelyett, h a szocialistákkal összefognátok. Én pl. mindig is a szocialista, kommunista egység híve voltam. Egyszer egy szegfűbálon munkáspárti ifjakkal együtt énekeltük az Amúri partizánokat és az internacionálét. Tök jó fejek voltak, minket mensevikeknek, mi őket bolsevikoknak hívtuk, és koccintottunk a baloldali egységre. De most abba ne menjünk bele, h ki baloldalibb a másiknál. Bár a tisztelt Partizáninfó szerkesztői szerint csak az igazi baloldali nevezi felszabadításnak április 4.-ét. Nem értem, h egy kommunista számára hogy lehet a dicső Szovjetunió felszabadító harca â01Eimperialista hódításâ01D. Amúgy megmagyaráznád nekem, h mi a bajod a szabadás, egyenlőség, testvériség jelszavakkal? Szeretném, h ha a Zuschlagozást abbahagynád, mivel a hátunk közepére se kívánjuk azt a szemét tolvaj gazembert. Ő bemocskolta a Fiatal Baloldal nevét, részben ezért is kellet nevet változtatnunk. Egyébként megszavaztuk, h a nem SUM a rövidítés, hanem ugyanúgy Societas.
Már csak arra vagyok kíváncsi kedves Ernesto, h miért vagytok felháborodva azon, h Che Guevara eszmeiségét mi is képviseljük. Mert hát, múltkor nagyon kiakadtatok azon, h rendeztünk egy Che Guevara Fesztivált."
Szóval, szegény drága SA mégis mit gondolna, ha tudná, hogy az 'elvtársai' nem értik meg őt?
2008. október 20., hétfő
Antiszemita, hát persze.
Megszokhattuk, hogy nálunk, ebben az országban, minél feljebb van valaki a hatalmi piramisban, annál hülyébb. Viszont van a hülyeségnek egy külön ága is: ha valaki valamilyen bizottság tagja. Ugyanis manapság, úgy néz ki, hogy a bizottsági tagság előzetes feltétele az, hogy még véletlenül se érts ahhoz, amit csinálsz. Vagy csak simán legyél ideológiailag irányított fasz, mint ahogy az MSZP etikai bizottsága.
Mindkettő a helyzet Halák Lászlóval, a MÚOSZ elnökével. Az ügy és a kapcsolódó sztori, amelyben egy rendkívül fontos és bugyuta döntést hozott, meglehetősen kellemes, sőt mosolygásra sarkallna, ha az ilyen szintű hülyeséggel nem lenne már a tököm tele.
Az egész úgy kezdődött, hogy Bayer Zsolt megjelentetett egy antiszemita cikket a Magyar Hírlapban. Tőle ez nem is meglepő, gondolom Tóta W. sem lepődött meg ezen, és írt is erről egy paródiát. A cikkről messzire látszik, hogy az antiszemita gondolkodásmód kifigurázása. Ez mindenkinek leesik, aki életében 10 oldalnál többet olvasott.
Viszont megjelent egy illető, bizonyos Vajda András, aki a cikk elolvasása után a következőket írta a MÚOSZ-nak, az ORFK-nak, a Mazsihisznek, és a Klub Rádiónak. Persze, még véletlenül sem magának az újságírónak írna, hogy magyarázatot kérjen a cikkre, hanem mószerol, valahol fentebb. Ha most antiszemita lennék, akkor ilyenkor mondanám azt, hogy tipikus zsidó. Íme az idézet a levélből:
„Tegnapi napon súlyos antiszemita cikk jelent meg az Index Hírportálon egy Pulitzer díjas, jelentős állami megrendelésekben részesülő "sztárújságíró" tollából, ami mellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Zsidó származású lévén mélységesen megalázott, ugyanakkor fokozott félelmet ébreszt bennem, hogy a gazdasági válság miatt felelőssé teszi a zsidóságot, ezzel is katalizátorként erősíti az antiszemitizmus terjedését”
Na és ekkor már erősen kiakad a hülyeségmérő. Hadd linkeljek ide be egy másik Tóta W. cikket. A zsidózásról. Komolyan antiszemitának gondolták ezt az illetőt? És igen, vannak olyan ideológiailag elvakult, magukat nagy liberálisnak tartó egyének, akik ilyenkor képesek antiszemitát üvölteni. Mint Trychydts a melegekről szóló sokadik bejegyzésnél. És úgy látszik Halák László is ilyen típusú hülye. Nem újkeletű idióta, már volt egy régebbi böfögése, akkor is az indexesek ellen.
Az idiotizmus, aminek a nevében felszólalt, szintén nem újkeletű. A magyarországi zsidóság egyes részeiben - még véletlenül sem mondom azt, hogy az egészében - van egy olyan hozzáállás, amit én néven nem tudok nevezni. Leginkább a Mazsihiszt bírnám kiemelni ezen a téren, illetve a csekély értelmű levélírót, Vajda Andrást, akik szerintem minden olyan publikációt, amelyben szerepel a zsidó szó, nagyítóval vizsgálnak, hátha találnak valamit amiért azt lehet mondani, hogy megint a zsidókat bántják.
Megnyugtatnám ezeket a hivatásos rettegőket - tudom, hogy ez szélsőjobbos kifejezés, de nagyon illik rájuk - hogy azért mert vagy egy Tomcat, vagy egy Bayer, attól még a magyar lakosság többsége nem akar semmit a zsidóktól. Aki a zsidók magyarországi kirekesztéséről beszél, az hülye. Látott valaki zsidó vonatról ledobva, étterembe be nem engedve, buszról lezavarva? Persze, hogy nem, mivel csak néhány tízezer ember szeretné szögesdrót mögött látni a zsidókat, nem pedig boldog-boldogtalan. Attól függetlenül a zsidó értelmiség egy része valamiért folyamatosan olyan húrokat penget, amiből világosan látszik, hogy a magyar lakosságot antiszemitának tartja, és igyekszik rásütni a kirekesztő bélyeget.
Volt az USA-ban egy McCarthny, aki fűt-fát lekommunistázott. Egy ideig hittek neki, aztán kétkedni kezdtek benne, végül eltüntették a közéletből, és a hozzá hasonlókat pedig kiröhögték. Ugyanezt csinálja magával a magyarországi zsidó értelmiség. Addig kiabálja a fasisztát és az antiszemitát, amíg tényleg csinálnak egy jópárat, vagy amíg már senki se veszi őket komolyan.
Előre üdvözlöm azokat a nagytudásúakat, akik ezt a cikket le kívánják antiszemitázni.
Mindkettő a helyzet Halák Lászlóval, a MÚOSZ elnökével. Az ügy és a kapcsolódó sztori, amelyben egy rendkívül fontos és bugyuta döntést hozott, meglehetősen kellemes, sőt mosolygásra sarkallna, ha az ilyen szintű hülyeséggel nem lenne már a tököm tele.
Az egész úgy kezdődött, hogy Bayer Zsolt megjelentetett egy antiszemita cikket a Magyar Hírlapban. Tőle ez nem is meglepő, gondolom Tóta W. sem lepődött meg ezen, és írt is erről egy paródiát. A cikkről messzire látszik, hogy az antiszemita gondolkodásmód kifigurázása. Ez mindenkinek leesik, aki életében 10 oldalnál többet olvasott.
Viszont megjelent egy illető, bizonyos Vajda András, aki a cikk elolvasása után a következőket írta a MÚOSZ-nak, az ORFK-nak, a Mazsihisznek, és a Klub Rádiónak. Persze, még véletlenül sem magának az újságírónak írna, hogy magyarázatot kérjen a cikkre, hanem mószerol, valahol fentebb. Ha most antiszemita lennék, akkor ilyenkor mondanám azt, hogy tipikus zsidó. Íme az idézet a levélből:
„Tegnapi napon súlyos antiszemita cikk jelent meg az Index Hírportálon egy Pulitzer díjas, jelentős állami megrendelésekben részesülő "sztárújságíró" tollából, ami mellett már nem lehet szó nélkül elmenni. Zsidó származású lévén mélységesen megalázott, ugyanakkor fokozott félelmet ébreszt bennem, hogy a gazdasági válság miatt felelőssé teszi a zsidóságot, ezzel is katalizátorként erősíti az antiszemitizmus terjedését”
Na és ekkor már erősen kiakad a hülyeségmérő. Hadd linkeljek ide be egy másik Tóta W. cikket. A zsidózásról. Komolyan antiszemitának gondolták ezt az illetőt? És igen, vannak olyan ideológiailag elvakult, magukat nagy liberálisnak tartó egyének, akik ilyenkor képesek antiszemitát üvölteni. Mint Trychydts a melegekről szóló sokadik bejegyzésnél. És úgy látszik Halák László is ilyen típusú hülye. Nem újkeletű idióta, már volt egy régebbi böfögése, akkor is az indexesek ellen.
Az idiotizmus, aminek a nevében felszólalt, szintén nem újkeletű. A magyarországi zsidóság egyes részeiben - még véletlenül sem mondom azt, hogy az egészében - van egy olyan hozzáállás, amit én néven nem tudok nevezni. Leginkább a Mazsihiszt bírnám kiemelni ezen a téren, illetve a csekély értelmű levélírót, Vajda Andrást, akik szerintem minden olyan publikációt, amelyben szerepel a zsidó szó, nagyítóval vizsgálnak, hátha találnak valamit amiért azt lehet mondani, hogy megint a zsidókat bántják.
Megnyugtatnám ezeket a hivatásos rettegőket - tudom, hogy ez szélsőjobbos kifejezés, de nagyon illik rájuk - hogy azért mert vagy egy Tomcat, vagy egy Bayer, attól még a magyar lakosság többsége nem akar semmit a zsidóktól. Aki a zsidók magyarországi kirekesztéséről beszél, az hülye. Látott valaki zsidó vonatról ledobva, étterembe be nem engedve, buszról lezavarva? Persze, hogy nem, mivel csak néhány tízezer ember szeretné szögesdrót mögött látni a zsidókat, nem pedig boldog-boldogtalan. Attól függetlenül a zsidó értelmiség egy része valamiért folyamatosan olyan húrokat penget, amiből világosan látszik, hogy a magyar lakosságot antiszemitának tartja, és igyekszik rásütni a kirekesztő bélyeget.
Volt az USA-ban egy McCarthny, aki fűt-fát lekommunistázott. Egy ideig hittek neki, aztán kétkedni kezdtek benne, végül eltüntették a közéletből, és a hozzá hasonlókat pedig kiröhögték. Ugyanezt csinálja magával a magyarországi zsidó értelmiség. Addig kiabálja a fasisztát és az antiszemitát, amíg tényleg csinálnak egy jópárat, vagy amíg már senki se veszi őket komolyan.
Előre üdvözlöm azokat a nagytudásúakat, akik ezt a cikket le kívánják antiszemitázni.
2008. október 18., szombat
Fasiszta pogrom program 2008 október
Tisztelettel felhívom fasiszta fajtestvéreimet, hogy az előre megbeszélteknek megfelelően kíméletlen fajgyűlöletre kéne hogy sor kerüljön október 23-án, Budapesten. Én előre szólok, hogy ráérek, szóval ha mindenkinek okés, akkor itt beszéljük meg, hogy milyen körülmények között kerüljön sor a találkozóra, hogyan talállak meg benneketek (kitartással) és hogy mi is lesz a napi program.
Szálljon Élesi!
Szálljon Élesi!
2008. október 13., hétfő
Napi hülye
Fájdalmas és jóformán kimeríthetetlen téma körüljárására szántam el magamat. Ez pedig - nagy vonalakban - az emberi hülyeség. Ennek a feneketlen kútnak számtalan bugyra és rengeteg szorgalmas prominense van, politikai, társadalmi, faji, nemi vagy vallási hovatartozástól függetlenül. Engem konkrétan egy bizonyos személy ihletett meg, aki pedig nem más, mint a Magyar Nádori Szövetség elnöki tanácsadója, a történészek ősatyaúristene, azaz Tácsi István.
"Hogy a kicsoda?!" - Teszi fel a kérdést jogosan ilyenkor mindenki. Hát kérem, Tácsi István. Tessék ismerkedni a nevével, mert személyében bizony egy lelkes, szorgalmas, soha el nem fáradó szerencsétlenséggel találkozhatunk. Mint a fentiekből már kitűnt, ez a személy öndefiníciója szerint történész, és sajnos ennek fényében tevékenykedik.
Már az elején leszögezném, hogy sok egetrengető ostobaságot olvastam és hallottam a történelem terén, kezdve az ötvenes éveket idéző marxista baromságoktól egészen a brutális ősmagyarkodásig, tehát engem igazán nehéz meglepni, de ennek az embernek a munkássága mindent visz. De nem húzom tovább az időt, csapjunk mindjárt a lecsóba egy-két izgalmas, válogatott idézettel.
Első górcső alá vett cikke legyen a jónevű Kecskemét város települési néveredete. Kelta alapítású 3107 éves település?
"Ki kell térnem Aba Sámuel királynevünk eredetére, mely a fenti etimológia szerint szintén érthetõ õsmagyar mondat. Szótagolva az értelme: Aba = Napisten + Sámu = Sámán, szem-mén fõpap + el = él (elsõ, vagyis fõpap). Összeolvasva: Aba Sámuel = Napisten-apa,-Fõsámán, a magyarok szent fõpapja, a király helyettese. Szent István királyunk után keletkezett trónviszály következtében került megkoronázásra, mint papkirály. Kecskemét néveredetének a megértéséhez fontos példaként fog elõttünk szolgálni."Tudom, hogy nem vagyok túl koncepciózus, de mondanivaló alapján nehéz elemezni ezeket a mélyen szántó gondolatokat. Így lássuk a következő idézetet ugyaninnen:
"Még mielõtt a kérdés megválaszolására térnék, a történelmi idõkbõl gondolatban a napjainkig kell ugornunk, vagyis a 3. évezred elejére. Kecskemét városától nem messze az Északi-középhegységben egy ma is jól körülhatároló területen, a Nógrádi-tájegység terül el. Tudjuk, hogy arra a vidékre õsidõk óta elsõsorban bányászattal és ipari tevékenységgel összefüggõ gazdálkodás a jellemzõ. Nézzük meg, milyen nemzetséget alkotnak a nógrádi emberek?Az ember ilyenkor elgondolkozik, hogy vajon a "sitta" szó rejtélyes eredetét kezdje-e elVan a nógrádi embereknek, bányászoknak egy különleges mondásuk. Ha közeleg a munkaidõ vége, a vezetõjük felszólítja õket, hogy sitta. Vajon feltûnik-e az olvasónak, hogy ezt a szót, hogy sitta, mintha már olvasta volna ebben a tanulmányban? Igen kérem, a hettita Sittar fõisten, és a nógrádi sitta munkavége felszólítás etimológiája a legközvetlenebbül összefügg egymással. Az ókori hiedelmek szerint, a napisten reggel felkel az éjszakai országából, és a nap folyamán végigutazza a nappali égbolt országát, és esete lepihen az éjszakai (esthoni) országában."
boncolgatni, vagy esetleg fusson-e neki a Nógrád és Kecskemét közötti távolság felmérésének. Az idézet mindenesetre magáért beszél. Feltételezem, hogy a kedves olvasókat már percek óta foglalkoztatja a cikk címe, hogy valójában mit is jelent Kecskemét neve, és hogy tényleg egy ősi településről van-e szó. Nem húzom tovább az időt, itt a megfejtés:"[...]Összeolvasva az elsõ szórész jelentése: Kecske = Kelta-napkirály-országa. [...] A mét szórész megfejtése további igen izgalmas eredetet mutat. Kiegészítve az õsi rövidítés miatt kiesett betûkkel a jelentése: mét = mé(n)-t(a), vagyis mén-tanya. [...] Kecskemét = Kelta-napország-mennyei-teremtõ-õsanya-népe, õsi magyar mondatot takarja. A kelta népvándorlás a Hettita Birodalom i.e.1116-ban történt megdöntésével vette kezdetét. Ha megbecsüljük, hogy a mintegy ezer kilométeres vándorlás Kecskemétig több évig is eltartott, akkor legkorábban i.e. 1100-ra becsülhetõ a város alapítása. A mai évszámhoz (2007.) viszonyítva 3107 évvel ezelõttre keltezve. "Azt hittétek, hogy Kecskemét nevének eredete olyan nevetségesen egyszerű, hogy a "kecske" meg a "mét" szó összetételéből ered? Hát TI vagytok a hülyék! Há! Háhá!
Ezt a cikket átugorva, nézzünk azonnal egy másikat: A magyar nemzeti ereklyék ősi eredete. (A magyarok ősei a piramisépítők népe?) A szemfüles olvasó már a cím olvasásakor gyanút fog, hogy a hülyeségmérő ki fog lengeni, így itt is fölöslegesnek tartom, hogy részletekbe menően ismertessem a témát. Úgyhogy megint csak szemezgessünk!
"Az Egyiptomi õshazából kiszorult magyar árja (kiáradó) népesség Kis-Ázsián és a Kaukázuson keresztül mintegy ezer év alatt jutott el sorban utolsó állomásához, a Kárpát-medencei végleges államalapításához. A téma szerint ezzel a kérdéskörrel is csak a nemzeti színek mértékéig foglalkozom. Még annyit írok róla, hogy a honfoglalás kori Kárpát-medence õslakosságát úgy kell elképzelni, mint az Egyiptomból és a Kaukázus környékérõl már elõzõleg, évezredek alatt kiáradó népelemek királyságainak országát. Sok kiskirály, szétesõ hatalmi szerepkörrel."Bizony! Ez pedig majd jusson mindenkinek az eszébe, amikor a bőrfejűek az árja európai nemzetekről beszélnek. Nem holmi magas, szöszi SS keretlegényekre kell gondolni ilyenkor, hanem a kiáradó egyipto-magyarokra.
A fentiek alapján tehát egészen jól körvonalazódik az a történelemkutatási módszer, amit jelen személy használ:
- Végy egy-két tényleg létező dolgot (település, szavak, koronázási jelképek, mitológiák) és eseményt
- A rengeteg - számodra ismeretlen - fehér foltot töltsd ki megcáfolhatatlannak beállított tündérmesékkel
- Nyelvészkedj, de lehetőleg minden tudományos módszert látványosan negligálva
- Előre védd ki a kritikát azzal, hogy a valódi történészeket "habsburgiánus zsidóbérenceknek*" titulálod
- Folytass aktív levelezést más hivatásos sumér-párthus-kelta-egyipto-hunológusokkal, kerülj a "szakma" élmezőnyébe
(A cikk nem számít politikai állásfoglalásnak, pusztán az alternatív történelemhamisítás és a nyelvészkedő bohóckodás rosszmájú lehúzása, úgy, mint ez a cikk itt. Alapvetően nem egy személy lejáratása a cél, hanem egy szubkultúra kritizálása.)
*Ez szó szerint nem hangzott el, jelen szóösszetétel az én ad hoc megfogalmazásom.
2008. október 7., kedd
Tarka Magyar vol. 2
Muszáj idézettel kezdenem:
Na de mi is lett a pártfüggetlen, százezres tömeggel számoló, kirekesztést elítélő, hiteles, megosztottságot csökkenteni akaró alternatív Charta tömegdemonstrációjával?
1. Nem maradt pártfüggetlen. Hiába kérték, hogy ne menjen, Gyurcsány Ferencnek muszáj volt rátelepedni a civilekre, neki ugyanis nem elég a saját chartája, kell még másik is. Még a végén kimaradna valami jóból, így tehát szépen belerondít a levesbe, és még meg is keveri. (Egy pillanatig se higgye senki, hogy tényleg nem tudta, hogy nem kérnek belőle.) Ahol lehet, színpadiasan szívére tett kézzel, a hős antifasiszta és az árokbetemető békéltető szerepében szereti eljátszani, hogy ő mennyire az egész nemzet boldogulásáért kormányzó miniszterelnök, hovatovább, államférfi. Na és persze ilyenkor (is) államférfiúhoz méltó dolog az "utcára vinni a politikát", még akkor is, ha nem ő kezdeményezi az "utcai politizálást", és még akkor is, ha nem kérnek belőle. Apropó, föl kellett volna szólítani Gyurcsány Ferencet, hogy határolódjon el a Tarka Magyar!-tól, mert a tarka chartát Orbán Viktor is aláírta, és ezért utcára viszi a politikát. Pfujj.
2. Nem jött össze a százezres tömeg sem. A hétnek arra az egyetlen napjára beborult az ég, és szeles, hideg idő lett, az igaz, de ettől még nem marad otthon a beígért százezerből kb. kilencvenhétezer. Akik pedig elmentek, azoknak is jelentős részét alkották a július 5-iki melegfelvonulás résztvevői, ami rengeteg szivárványos zászlón és egy ismerős transzparensen is visszaköszönt. A százezres tarka magyarságból tehát lett egy jóindulattal háromezresnek mondható, közel sem az átlagmagyarságot tömörítő tarka marha felvonulás. Ja, és ha már pártfüggetlen, civil szférához köthető tömegdemonstrációról van szó, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete már az őszödi beszéd kiszivárogtatása előtt egy nappal, majd 2007. szeptember 8-án is többtízezres demonstrációt és élőláncot szervezett a pedagógusok, az orvosok és gyógyszerészek különböző szervezeteivel együtt a családok és a gyermekek védelme érdekében.
3. A kirekesztés elítélését sem sikerült teljes mértékben elhitetniük velem, ugyanis a felvonulás kezdete előtt, az Erzsébet téren, majd a Hősök terén, a műsor vége felé sem engedték csatlakozni azon keveseket, akik Árpád-sávos zászlóval szerették volna képviselni a magyarság nemzeti érzelmű részét. És itt most teljesen békés és kulturált emberekről beszélek, akik nem provokálni mentek oda, mégis ötpercenként igazoltatták őket a rendőrök. Az egyáltalán nem kirekesztő, fél belvárost lezáró kordonnal védett tömegbe viszont simán besétálhattam volna úgy, hogy olyan fegyvert hozok magammal, amilyet akarok. (Már ha lenne a birtokomban egyáltalán.) A 18 körüli rendező srácok, akik a kordon kapujánál voltak, biztos, hogy alkalmatlanok lettek volna arra, hogy bármifajta veszélyhelyzetet megszüntessenek, de láthatóan csak azért vállalták el a feladatot, hogy szórólapozzanak. A menetet viszont rengeteg rendőr kísérte - láthatóan igyekeztek azokat odaávezényelni, akik fiatalok, nők, vagy barátságosabb tekintetűek -, akik mellett civil rendőrök és biztonságiak figyelték, hogy a lezárt mellékutcákból és a Pokol bugyraiból mikor jönnek elő a nácifasiszta csőcselékek, hogy megdöntsék a kormányt. El is bújtattak a Kodály körönd egyik szobra mögé két csapatszállító buszt, a Hősök terén pedig egy vízágyút. Nos, a nyilas keretlegények tojásdobáló műsora most elmaradt, pedig Gyurcsány testőrei, amikor nem lökdösték "csak úgy" a sajtósokat a Hősök terén, nem mindig figyeltek 100%-osan. Én például simán a testőrök háta mögé kerültem úgy, hogy tulajdonképpen nem is terveztem. Ezért is tudtam kb. 1,5 méterről lefényképezni Ferenc testvért és Klára asszonyt úgy, hogy nem is voltam sajtós. Ez esetben külön szerencse, hogy csak fényképezés céljából közelítettem meg a tömegben szlalomozva sétálgató pártelnöki párt, ugyanis ha semmilyen következménnyel nem törődő elmebeteg vagyok, aki Gavrilo Princip példájától vezérelve Gyurcsány életének kioltására esküdött föl, akkor nagy lett volna az esély arra, hogy másfél méternyi távolságból kárt teszek benne, még mielőtt a hátam mögül föleszmélő testőrök, az ő hátuk mögött őrködő biztonságiak és a mögöttük sétálgató vagy ácsorgó rendőrök közül valaki hatástalanít. Úgyhogy ha lenne olyan elvetemült NBH-s, aki ezt a blogot olvassa, üzenem neki, hogy nem végeztek 100%-os munkát, és legközelebb jobban kapják össze magukat.
4. Na és mi a helyzet a hitelességgel? Miután a résztvevők többsége a "csatlakozott civil szervezetekből" verbuválódott, ezért azt kell mondanom, hogy a vonulás kicsit olyan volt, mint a július 5-iki parádé, kiegészülve MSZP-közeli/MSZP-rajongó/MSZP-tag nyugdíjasokkal, akik közül páran Gyurcsány-fanatizmusukat is kiélhették, amikor elkaphatták Fletó ragyogó mosolyának üde csillogását, megérinthették a miniszterelnök ruháját, a szerencsésebbje talán még egy kihullott hajszálát is elrakhatta a vitrinbe. Vonultak még cigányok, Horváth Aladárral az élen, antifasiszták - a menet élén haladó transzparenst például egy átalam is ismert Krausz Tamás-tanítvány, az egyik, mára már feloszlott antifasiszta mozgalom vezetője fogta többek között -, Tilos Rádiósok (demonstrálva a keresztények iránti toleranciájukat), akik közül az egyik tényleg marhának érezte magát, néhány Critical Mass-os is, és láthattam egy lelkes Új Generációs gyereket is, aki engem az '56-os pólóm miatt lefasisztázott, és vérgőzös fejjel leantiszemitázott, amikor a zsidó nagyanyámról beszéltem (hiába, vigyázni kell arra, hogy milyen szavakat használunk). Akiről megtudhattam azt is, hogy liberális eszmeiségéhez hűen egy barátját nem tartja embernek azért, mert nem ment el vele vonulgatni. Egy bombagyáros videó pedig abban az élményben is részesített - hálistennek személy szerint nem voltam az esemény tanúja -, hogy láthattam Ungár Klárát egy nőszeméllyel csókolózni (1:17-nél). Akik észrevehetően képviseltették még magukat, azok az aszfaltfestő Angyalkommandó szárnyas elitharcosai, a Humanista Mozgalom tagjai és festményeket vivő, beszédtémájuk alapján SZDSZ-közeli művészek voltak.
5. A megosztottság csökkentésének terve is valószínűleg füstbe ment, pont azért, mert a valós problémák okait elfedték - lásd ne bántsanak egyetlen nemzetiségit sem, de az, hogy mi történik vidéken vagy Budapest rosszabb helyzetű kerületeiben, nem lényeges -, és ehelyett egy nagy, meleg békeöntettel locsolták le azt a szarkupacot, amit a politikai elit szorgalmasan összelapátolt nekünk. Ráadásul egyetlen Árpád-sávos zászlós embert sem engedtek maguk közé, ergo ők maguk is megosztották a társadalom még összetartozni akaró rétegeit, és ők maguk is kirekesztettek úgy, hogy kirekesztésellenesnek mondták magukat.
6. A Gyurcsánytól független, alternatív, a magyarság mindenfajta rétegét tömöríteni szándékozó charta megszervezése sem sikerült, egyrészt az 1. pont miatt, másrészt azért, mert erősen baloldali kötődésű szervezetek és emberek csatlakoztak a chartához, így megint kb. az a réteg képviseltette magát, amelyik balos értelmiségi színezetet adott a Gyurcsány-chartának.
Szempihentetőnek itt van egy kis képes beszámoló:
Al Capone reinkarnációja is csatlakozott a béke jegyében
A szakadék szélén, vagy csak a Gödörben?
Meleg helyzet, narancsos forradalom?
Kutya, Árpád-sávos szalag, Tilos Rádió
Tilos Rádiós marha
Fényképezkedés
Résztvevők
Angyalkommandósok
Erőszakos nyugdíjasok, erőszak(os) szervezettel
Arcok
Hentes
Kirekesztés
Tarkák
Vonulnak
Július 5-iki transzparens
Élenjárók
Terror
Error
Elbújtak a tábla mögé
A buszok is elbújtak
Játék: találd meg a három rendőrt a képen!
Átlagmagyarok
A "százezres" tömeg
Zikkálj! (Na jó, nem is.)
Patriotizmus ballib módra
Hát nem bájosak?
"Szilaj dobcsoport"
Gondáék
Igazoltatás
"Az elnyomó hatalom kiérdemelte bukását. '48-'56-2006"
"Többtucat civil szervezet összefogásával a 18 éves demokráciánk legnagyobb pártfüggetlen tömegdemonstrációja szerveződik az erőszak és a kirekesztés ellen Budapesten. A szervezők százezres tömeget várnak 2008. október 4.-re az Erőszakmentesség Világnapjához kapcsolódóan meghirdetett békés vonulásukra, az Andrássy útra és a Hősök terére.
Békés törvénytisztelő állampolgárként meggyőződésünk, hogy tenni kell a kisebbségeket érő atrocitások és a kirekesztés ellen, ahogy az elharapódzó erőszak minden más formája ellen is. Sajnos úgy látjuk, hogy akiknek az lenne a dolguk, hogy megfelelő jog és közbiztonságot teremtsenek országunkban, nem tudnak a rendelkezésükre álló demokratikus eszközökkel hatékonyan élni. Ezért a civilek összefogtak, és egy tömegdemonstrációval adnak hangot elvárásaiknak. Ám egy ilyen megmozdulás csak akkor hiteles, ha nem a politikai haszonszerzés vezérli, és csökkenteni igyekszik, nem pedig elmélyíteni az országot sújtó megosztottságot. Bár örülünk, ha az erőszak ellen bárki felemeli a hangját, a Tarka Magyar demonstráció szervezői nem tartják tiltakozásukhoz megfelelő eszköznek az erősen átpolitizált Chartát."Na de mi is lett a pártfüggetlen, százezres tömeggel számoló, kirekesztést elítélő, hiteles, megosztottságot csökkenteni akaró alternatív Charta tömegdemonstrációjával?
1. Nem maradt pártfüggetlen. Hiába kérték, hogy ne menjen, Gyurcsány Ferencnek muszáj volt rátelepedni a civilekre, neki ugyanis nem elég a saját chartája, kell még másik is. Még a végén kimaradna valami jóból, így tehát szépen belerondít a levesbe, és még meg is keveri. (Egy pillanatig se higgye senki, hogy tényleg nem tudta, hogy nem kérnek belőle.) Ahol lehet, színpadiasan szívére tett kézzel, a hős antifasiszta és az árokbetemető békéltető szerepében szereti eljátszani, hogy ő mennyire az egész nemzet boldogulásáért kormányzó miniszterelnök, hovatovább, államférfi. Na és persze ilyenkor (is) államférfiúhoz méltó dolog az "utcára vinni a politikát", még akkor is, ha nem ő kezdeményezi az "utcai politizálást", és még akkor is, ha nem kérnek belőle. Apropó, föl kellett volna szólítani Gyurcsány Ferencet, hogy határolódjon el a Tarka Magyar!-tól, mert a tarka chartát Orbán Viktor is aláírta, és ezért utcára viszi a politikát. Pfujj.
2. Nem jött össze a százezres tömeg sem. A hétnek arra az egyetlen napjára beborult az ég, és szeles, hideg idő lett, az igaz, de ettől még nem marad otthon a beígért százezerből kb. kilencvenhétezer. Akik pedig elmentek, azoknak is jelentős részét alkották a július 5-iki melegfelvonulás résztvevői, ami rengeteg szivárványos zászlón és egy ismerős transzparensen is visszaköszönt. A százezres tarka magyarságból tehát lett egy jóindulattal háromezresnek mondható, közel sem az átlagmagyarságot tömörítő tarka marha felvonulás. Ja, és ha már pártfüggetlen, civil szférához köthető tömegdemonstrációról van szó, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete már az őszödi beszéd kiszivárogtatása előtt egy nappal, majd 2007. szeptember 8-án is többtízezres demonstrációt és élőláncot szervezett a pedagógusok, az orvosok és gyógyszerészek különböző szervezeteivel együtt a családok és a gyermekek védelme érdekében.
3. A kirekesztés elítélését sem sikerült teljes mértékben elhitetniük velem, ugyanis a felvonulás kezdete előtt, az Erzsébet téren, majd a Hősök terén, a műsor vége felé sem engedték csatlakozni azon keveseket, akik Árpád-sávos zászlóval szerették volna képviselni a magyarság nemzeti érzelmű részét. És itt most teljesen békés és kulturált emberekről beszélek, akik nem provokálni mentek oda, mégis ötpercenként igazoltatták őket a rendőrök. Az egyáltalán nem kirekesztő, fél belvárost lezáró kordonnal védett tömegbe viszont simán besétálhattam volna úgy, hogy olyan fegyvert hozok magammal, amilyet akarok. (Már ha lenne a birtokomban egyáltalán.) A 18 körüli rendező srácok, akik a kordon kapujánál voltak, biztos, hogy alkalmatlanok lettek volna arra, hogy bármifajta veszélyhelyzetet megszüntessenek, de láthatóan csak azért vállalták el a feladatot, hogy szórólapozzanak. A menetet viszont rengeteg rendőr kísérte - láthatóan igyekeztek azokat odaávezényelni, akik fiatalok, nők, vagy barátságosabb tekintetűek -, akik mellett civil rendőrök és biztonságiak figyelték, hogy a lezárt mellékutcákból és a Pokol bugyraiból mikor jönnek elő a nácifasiszta csőcselékek, hogy megdöntsék a kormányt. El is bújtattak a Kodály körönd egyik szobra mögé két csapatszállító buszt, a Hősök terén pedig egy vízágyút. Nos, a nyilas keretlegények tojásdobáló műsora most elmaradt, pedig Gyurcsány testőrei, amikor nem lökdösték "csak úgy" a sajtósokat a Hősök terén, nem mindig figyeltek 100%-osan. Én például simán a testőrök háta mögé kerültem úgy, hogy tulajdonképpen nem is terveztem. Ezért is tudtam kb. 1,5 méterről lefényképezni Ferenc testvért és Klára asszonyt úgy, hogy nem is voltam sajtós. Ez esetben külön szerencse, hogy csak fényképezés céljából közelítettem meg a tömegben szlalomozva sétálgató pártelnöki párt, ugyanis ha semmilyen következménnyel nem törődő elmebeteg vagyok, aki Gavrilo Princip példájától vezérelve Gyurcsány életének kioltására esküdött föl, akkor nagy lett volna az esély arra, hogy másfél méternyi távolságból kárt teszek benne, még mielőtt a hátam mögül föleszmélő testőrök, az ő hátuk mögött őrködő biztonságiak és a mögöttük sétálgató vagy ácsorgó rendőrök közül valaki hatástalanít. Úgyhogy ha lenne olyan elvetemült NBH-s, aki ezt a blogot olvassa, üzenem neki, hogy nem végeztek 100%-os munkát, és legközelebb jobban kapják össze magukat.
4. Na és mi a helyzet a hitelességgel? Miután a résztvevők többsége a "csatlakozott civil szervezetekből" verbuválódott, ezért azt kell mondanom, hogy a vonulás kicsit olyan volt, mint a július 5-iki parádé, kiegészülve MSZP-közeli/MSZP-rajongó/MSZP-tag nyugdíjasokkal, akik közül páran Gyurcsány-fanatizmusukat is kiélhették, amikor elkaphatták Fletó ragyogó mosolyának üde csillogását, megérinthették a miniszterelnök ruháját, a szerencsésebbje talán még egy kihullott hajszálát is elrakhatta a vitrinbe. Vonultak még cigányok, Horváth Aladárral az élen, antifasiszták - a menet élén haladó transzparenst például egy átalam is ismert Krausz Tamás-tanítvány, az egyik, mára már feloszlott antifasiszta mozgalom vezetője fogta többek között -, Tilos Rádiósok (demonstrálva a keresztények iránti toleranciájukat), akik közül az egyik tényleg marhának érezte magát, néhány Critical Mass-os is, és láthattam egy lelkes Új Generációs gyereket is, aki engem az '56-os pólóm miatt lefasisztázott, és vérgőzös fejjel leantiszemitázott, amikor a zsidó nagyanyámról beszéltem (hiába, vigyázni kell arra, hogy milyen szavakat használunk). Akiről megtudhattam azt is, hogy liberális eszmeiségéhez hűen egy barátját nem tartja embernek azért, mert nem ment el vele vonulgatni. Egy bombagyáros videó pedig abban az élményben is részesített - hálistennek személy szerint nem voltam az esemény tanúja -, hogy láthattam Ungár Klárát egy nőszeméllyel csókolózni (1:17-nél). Akik észrevehetően képviseltették még magukat, azok az aszfaltfestő Angyalkommandó szárnyas elitharcosai, a Humanista Mozgalom tagjai és festményeket vivő, beszédtémájuk alapján SZDSZ-közeli művészek voltak.
5. A megosztottság csökkentésének terve is valószínűleg füstbe ment, pont azért, mert a valós problémák okait elfedték - lásd ne bántsanak egyetlen nemzetiségit sem, de az, hogy mi történik vidéken vagy Budapest rosszabb helyzetű kerületeiben, nem lényeges -, és ehelyett egy nagy, meleg békeöntettel locsolták le azt a szarkupacot, amit a politikai elit szorgalmasan összelapátolt nekünk. Ráadásul egyetlen Árpád-sávos zászlós embert sem engedtek maguk közé, ergo ők maguk is megosztották a társadalom még összetartozni akaró rétegeit, és ők maguk is kirekesztettek úgy, hogy kirekesztésellenesnek mondták magukat.
6. A Gyurcsánytól független, alternatív, a magyarság mindenfajta rétegét tömöríteni szándékozó charta megszervezése sem sikerült, egyrészt az 1. pont miatt, másrészt azért, mert erősen baloldali kötődésű szervezetek és emberek csatlakoztak a chartához, így megint kb. az a réteg képviseltette magát, amelyik balos értelmiségi színezetet adott a Gyurcsány-chartának.
Szempihentetőnek itt van egy kis képes beszámoló:
Al Capone reinkarnációja is csatlakozott a béke jegyében
A szakadék szélén, vagy csak a Gödörben?
Meleg helyzet, narancsos forradalom?
Kutya, Árpád-sávos szalag, Tilos Rádió
Tilos Rádiós marha
Fényképezkedés
Résztvevők
Angyalkommandósok
Erőszakos nyugdíjasok, erőszak(os) szervezettel
Arcok
Hentes
Kirekesztés
Tarkák
Vonulnak
Július 5-iki transzparens
Élenjárók
Terror
Error
Elbújtak a tábla mögé
A buszok is elbújtak
Játék: találd meg a három rendőrt a képen!
Átlagmagyarok
A "százezres" tömeg
Zikkálj! (Na jó, nem is.)
Patriotizmus ballib módra
Hát nem bájosak?
"Szilaj dobcsoport"
Gondáék
Igazoltatás
"Az elnyomó hatalom kiérdemelte bukását. '48-'56-2006"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)