- Albert Einstein
Ha van rosszabb annál, hogy a multinacionális cégek kizsákmányoljanak, az az, ha nem zsákmányolnak ki.
- Ismeretlen
A részesedéseknek a tőzsdén percről-percre átrendeződő szövedéke annyira átláthatatlan, s a cég működése oly mértékben determinált, hogy bármily elvontan is hangzik, elmondható, hogy a céget a piac birtokolja. A Földet az ember, az embert a cég, a céget a piac. Mindannyian egy kapzsi istenség kezében vagyunk, akinek sokat dicsőített önvezérlő mechanizmusai lassan utolsó csepp édesvizünkből, utolsó lélegzetvételnyi tiszta levegőnkből is kiforgatnak.
- Szélsőközép: A lázadó démon
A megatársaságok, mamutcégek, multik, vagy akárhogy is nevezzük őket, elég érdekes társaságok. Ugyan törvényesen működő cégekről van szó, mégis, amikor látjuk őket működni, az az érzésünk támad, hogy a törvényesség kereteit úgy feszegetik, ahogy lehet. Legyen szó egyszerű ármanipulációról, vagy legyen szó kelet-ázsiai gyerekek filléres bérmunkájáról, láthatjuk, hogy ezeknek a cégeknek nincsenek erkölcsi problémáik, ha a magasabb profit eléréséről van szó. Veszélyes szerveződések ezek, mivel egyes üzletlánc, vagy autógyár akkora tőke birtokában lehet, mint egy kisebb közel-keleti ország, ráadásul a főrészvényesek kezében nem kis politikai és üzleti befolyás összpontosul. Ők a modern idők bárói, grófjai, és földesurai.
Aki ismeri a cyberpunk irodalmat, annak lehet fogalma arról, hogy milyen veszélyes lehet, hogyha a cégek hatalma és befolyása túlnő a kormányokén. De nem kell a sötét jövő fantáziavilágaiba utazni, hogy tudjuk, mit jelent ez. Emlékezzünk csak az Angol Kelet-Indiai Társaság 1757 és 1858 tartó uralmára Indiában. Bizony, egy mamutvállalatot látunk, óriási tőkével és hadsereggel. 1858-ig ez a cég, és nem a brit kormány volt India gyarmatosítója. Arról ne is beszéljünk, hogy a régióban még hasonló dán, holland, és francia cégek is folytattak kolonizációs munkát. A gyarmatok kizsákmányolásán túl még igencsak élen jártak a kellemetlenebb modorú őslakosok kiiktatásában is. A céget az 1858-as indiai lázadás után először a Korona irányítása alá helyezték, aztán feloszlatták. Mára már csak az emléke maradt meg ennek a gépezetnek, amely hajdan a világ lakosainak egyötödét uralta. A zászlójuk így nézett ki:
Ugye, már megint ezek az árpádsávosok? A lényeg a lényegben, az East India Company egy eléggé kellemetlen társaság volt. És mivel a történelemnek megvan az a gusztustalan szokása, hogy folyamatosan ismétli önmagát, ezért az a gyanúm, hogy fogunk még látni hasonlót. Elég rossz belegondolni, hogy mit tenne egy kellően gátlástalan cég Afrika nyomorult lakosaival.Miért is van rá szükségünk? A globalizáció miatt, azért.
Azért, mert mi itt Európában - még mi magyarok is - olyan pofátlanul jó anyagi helyzetben vagyunk a világ többi részéhez képest, hogy szükségünk van mobiltelefonra, autóra, napi háromszori étkezésre, házimozira, számítógépre, internetre. Legyen egy ország akármilyen fejlett, ha csak a hazai iparra támaszkodna, akkor nem bírna mindent elérhető áron a nép elé tárni.
Lehet, hogy a Japán nagyon jó az olcsó autók előállításában, de egy kiló hamisítatlan amerikai steakért nem árt inkább elmenni valamelyik gonosz multi üzletébe, mert ott van is olyan. Vagy ha már itt tartunk, akkor mi, kelet-európaiak ugyan hogyan tudnánk megvenni az olcsó DVD lejátszót, ha nem lenne meg a cég, amelyi idehozza nekünk Kínából, vagy Szingapúrból? Ebben a világban, ha mindent meg akarunk kapni, és van is rá pénzünk, olyanokkal kell üzletelni, akiknek megvan hozzá a megfelelő tőkéjük és kapcsolatrendszerük.
Egy pár bakancs mögött, amit a TESCO-ban veszünk, hosszú tárgyalások, ármegállapodások, és szerződések állnak, hiszen nem elég megvenni a bakancsokat valahol Ázsiában, hanem ide is kell jutattani, hogy a kiskunhalasi TESCO-ban meg tudja venni Józsi bá, hogy legyen miben kapálnia az epret.

De a multikat akkor sem szeretjük, mert gonosz külföldieket hizlalunk mindennel, amit ott veszünk. Nos, ez csak féligazság. Amikor egy multi bejön, akkor nem hoz magával munkaerőt. Az itteni lakosságot dolgoztatja. Az itteniek után fizet TB-t és járulékokat, az itteni kormánynak. Az itt megvásárol termék ÁFÁ-ja nem a gonosz nyugati zsebébe meg,y hanem a mi kormányunk kasszájába - ha jól tudom, az állam bevételének 30%-át az ÁFA adja.
És a legjobb, hogy a multi bizony nem csak saját maga dolgoztat itt embereket, hanem munkát ad az itteni cégeknek is. Nézzünk rá egy doboz TESCO energiaitalra - gyártja Buszesz Zrt. Meg valószínűleg az áruk nem maguktól kerülnek a polcokra, kell ahhoz egy cég, amelynek vannak kamionjai, és el is szállítják bennük az árút. Egy magyarországi TESCO-ban lehet, hogy van rengeteg külföldi áru, de a húspulton magyar hús kerül a vásárló elé, és általában utána lehet nézni az termékek származási helyének. Aki magyar terméket akar vásárolni, az megteheti a TESCO-ban is, vagy a LIDL-ben, vagy a Corában, bárhol, mert nem azért jön ide a multi - ahogy az a buta kis Morvaifejekben lakozik - hogy szar külföldi kajával etessen minket, hanem azért, hogy profitot szerezzen.
Márpedig miből lehet jobban profitot kaszálni, a négy országon átszállított termékből, vagy a célországban felvásárolt, és a saját logónk alatt értékesített termékből? A válasz egyszerű, mint a raklap. Nem leszünk hazaárulók, mert a kevés kis pénzünket a multikhoz visszük, mert velük is támogathatjuk a magyar gazdaságot. Csak egy kicsit körül kéne nézni, hogy meglássuk ezeket az apró kis összefüggéseket.
Morvai, meg a Jobbik nagyszerű gondolkodói szerintem nyissanak ki egy középiskolás mikroökonómia, illetve makroökonómia tankönyvet.





































